Eldöntetlen szomszédvári csata

Miután a DKKA együttesei nem játszanak a koronavírus okozta helyzet miatt, a legmagasabban rangsorolt bajnokság, ahol a körzetünkhöz tartozó csapataink szerepelnek, az a férfi NB II. Vasárnap itt következett egy pikánsnak ígérkező csata, és nem csak a két város közelsége miatt. Ugyanis a DAC ellenfelénél nem egy dunaújvárosi játékos szerepel, akik közül többen pont innen igazoltak Dunaföldvárra. Illetve a Holler UnFC edzője a Dunaferr korábbi válogatott villámléptű trükkmestere, Törő Szabolcs, aki maga is Dunaújvárosban él családjával.

A mérkőzés hullámzó játékot hozott, a találkozó java részében a DAC-nál volt az előny, amit a vendégek a korábbi válogatott Lendvay Péter vezetésével számos alkalommal ledolgoztak. Azonban az előnyt nagyon sokáig nem tudták megszerezni, mert kihagyott helyzetek, vagy védekezésbeli hibák után ismét a dunaújvárosiak léptek meg. Ahogy a hajrába fordultunk, az amúgy is magas hőfokú meccs nem nélkülözte a kemény jeleneteket, a két kispad felváltva reklamált a bíróknál egy-egy esetet. Amire az utolsó öt percre jutottunk 24-24-es állásnál, már volt két azonnali piros mindkét oldalon, a DAC-nál az egyik játékos heves szövegelése miatt kettő plusz kettő perces kiállítás is.

S a fordulatoknak még nem volt vége, a Holler a sokadik próbálkozás után két gólos előnyre tett szert, amit Bangóék nem hagytak és ezúttal ők harcolták ki az egyenlítést. Az utolsó akció a földváriaké volt, támadhattak a győztes gólért, de egy technikai hiba miatt jöhetett a DAC, de végül ők sem tudtak élni a kínálkozó lehetőséggel.

A lefújás után a hazai játékosai nagy örömben törtek ki, nem véletlenül mondta utána Csermák Gábor, hogy ez az egy pont számukra olyan, mintha megnyerték volna a találkozót. Ráadásul úgy, hogy a védelemből egy kulcsjátékosuk kiesett, emellett öt hetes kihagyás van mögöttük a koronavírus miatt. Nem lehetett tudni, a kettő milyen hatással lesz a fiúkra.

– Nem azon múlt az eredmény, hol mennyi válogatottság van. Nagy akarattal és elánnal hoztuk a meccset, kicsivel nagyobb koncentrációval nyerhettünk volna, de számunkra a döntetlen is hatalmas boldogságot okoz. Csak reméltük, hogy ilyen lesz a találkozó lefolyása, a mi csapatunkat bizonyos dolgokban nem lehet összehasonlítani a Hollerével, de látszik, így is lehet eredményt elérni. A célkitűzésünk az, minden évben stabilan az NB II-ben játszhassunk, saját nevelésű játékosokkal. Ehhez ilyen meccseket kell játszani – nyilatkozta lapunknak.

Törő Szabolcs kollégájával szemben nagyon feldúlt volt, még jóval a meccs után is. Gratulált a DAC teljesítményéhez, úgy vélte, ellenfelüknek simán nyerni kellett volna, ezért nekik kell örülni kell az egy pontnak, tehát a döntetlen nem igazságos, összetehetik a kezüket ezért. Sajnos a találkozón szinte semmit nem kapott vissza, amit gyakoroltak, holott ez a meccs volt, amire az eddigi legtöbbet készültek és normális játékkal simán behúzhatták volna a győzelmet.

– Tudtam, hogy ez ilyen rangadó lesz, ezért töltöttem ennyi időt a DAC elemzésével, gratulálok nekik. A legnagyobb riválisoknak kikiáltott csapatokat kevesebb felkészüléssel is legyőztük, most meg! Ami idegesít, hogy személy szerint tudtam, milyen meccs lesz, jobban tartottam tőle, mint az élcsapatok ellenitől, amiket megnyertünk. Ez be is igazolódott, nálunk nem volt olyan a hozzáállás, mint ami ezen a szinten elvárható lenne, a védekezés a szezon leggyengébbje volt, a támadójáték is katasztrofális, minden szinten csődöt mondtunk. A legnagyobb szégyen az, hogy egy 45 éves ember húzza a hátán a csapatot, meghal a pályán, hogy meccsben legyünk. Ezzel szemben meg akadtak huszonévesek, akik csak „pattogtatták a kukoricát”, és nem tudok elmenni amellett sem, hogy egy-két játékos nem úgy várta a találkozót, hogy vérben forgott a szeme, hanem nagyképűen. Holott esetükben nincs mire, ezzel szemben akinek lenne, azaz Lendvay, Nagy Máté, vagy Selymes, korábbi NB I-es játékosaink sem teszik és tehetik meg, már csak a saját önbecsülésükért sem. Itt akkor meg is kérdőjelezném a munkámat, hogy ezen a szinten ilyen mentalitású játékosokkal érdemes-e foglalkozni. Mert amikor a siker küszöbén állunk és győztes szellemű, akkor nem hátradől, hanem még inkább mindent megtesz a sikerét. A három emberen kívül más ilyen nem volt, csak sajnos nem ennyi játssza le a találkozót, hanem tizenhat.

Jegyzőkönyv és a bajnokság állása

DUNAÚJVÁROSI AC – HOLLER UNFC 26–26 (15–12)

DAC: Pap – Markovics, Borsos M. 1, Bangó 9, Bereck, Borsos R. 2, Noé 4. Csere: Pilka, Bicskei 3, Márfi 1, Markovics 6, Jovics, Szláma, Boleraczki, Majer. Edző: Csermák Gábor.

Holler: Selymes – Domak 3, Takács, Bérces 3, Zuder 2, Lendvay 6, Gergely 1. Csere: Nagy M. 5, Bősz, Nyers, Vonya 4, Sipics 2, Rehák, Reiner, Vajai. Edző: Töré Szabolcs.

Kiállítások: 12, ill. 14 perc.

Azonnali piros lap: Majer (51.), ill. Bérces (26.)

Hétméteresek: 6/5, ill. 2/2.

Az állás:

1. Kalocsa 16 pont/10 mérkőzés,

2. Holler 15/9,

3. Tungsram SE 11/7,

4. Mecseknádasd 11/7,

5.Hőgyész 11/9, 6. DAC 9/7,

7. Baja 9/9,

8. Rinyamenti KC 5/6,

9. Kiskőrös 4/8,

10. Satelit SE 2/6,

11. Siklós 1/7,

12. Kiskunhalas 0/8.