Lépéskényszerben az európai acélipar

Következésképpen az Európai Unió a kereskedelem eltérítésének elsődleges célpontjává vált, és ezzel együtt egyre nagyobb mértékű acélexport irányul az uniós piacra. A változások kezelésére az uniós keretrendszeren belül nemzetstratégiai lépésekre is szükség van.

Európai acélipari véd intézkedések

Az Európai Bizottság által februárban bejelentett új acélipari véd intézkedési vizsgálat megindítása egy válaszlépés a globális acélpiac súlyosbodó kihívásaira, ahol a többletkapacitásból származó szén-dioxid-intenzív acélimport elárasztja az Unió piacát, ezáltal kockázatot jelentve az európai acélipar fenntarthatóságára nézve.

Nemzetközi összehasonlításban az Európai Unió szabványai és előírásai a legszigorúbbak, amelyek többek között a szén-dioxid kvóták, a zöld előállítási szabályozások és az alapanyag-előírások által többletköltségeket jelentenek a vállalatok számára. Ugyanakkor a feltörekvő és kevésbé szabályozott – Európán kívüli – piacok fenyegetése versenyképességi szempontból hátrányt jelent. A gyártás alapanyagainak lelőhelyei, az eltérő szabályozói és munkaerőpiaci adottságok miatt az alapanyagipari szerepek átalakulnak. Az alapanyagok alacsony diverzifikáltsága okán így a kevésbé szabályozott gazdaságok növelhetik részesedésüket az EU kárára.

Az acélipari ellátás stabilitása, hazai alapanyagból

Az európai válaszok mellett a nemzetgazdaságnak is fel kell készülnie a gyorsan változó világpiaci helyzetekre. A napokban a Kormány által elfogadott „Magyarország versenyképességi stratégiája a változó gazdasági környezet kihívásai tükrében 2024-2030” címmel Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter által közzé tett – mintegy 30 oldalas – versenyképességi stratégiában, ún. Fehér Könyvben leírtak szerint az alapanyagipari ágazatok – közöttük az acélipar – kiemelt foglalkoztatónak számítanak, illetve több más ágazat versenyképességének előfeltétele a hazai ellátás hatékony biztosítása. A legfőbb kihívást az ágazat zöld átállása és az ahhoz kapcsolódó szabályok jelentik. Az ágazat víziója szerint a cél az, hogy 2030-ra a körforgásos gazdaságunk közel az összes hulladékot anyagában hasznosítsa, újra feldolgozza és az, hogy járműiparunk, a védelmi iparunk és az építőiparunk acéligényének 50%-át Magyarországon állítsuk elő. A stratégiailag kiemelt jelentőségű nyersanyagok újrafeldolgozását pedig magyar kézben tartsuk.

Mindez a mi olvasatunkban többi között

Reagálások az acélipari tendenciákra

Európában szükség van az acéliparra és az ágazat zöldítésére, ehhez azonban az Európai Uniónak rugalmasabb, aktívabb támogatást kell biztosítani és a források eljuttatását is gyorsítani kell – nyilatkozta az MTI-nek még március végén Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára. Stratégiai cél, hogy az Európában és ezen belül közép-keleti-európai régióban megmaradjon az acélgyártás és a gyártók az alacsony kibocsátású vagy karbonsemleges zöldacél gyártásra álljanak át. Erre azért is szükség van, mert folyamatosan létesültek az új ipari kapacitások Magyarországon is, amelyeknek acélra van szüksége. A stratégiailag fontos iparág közvetlenül több tízezer embernek ad munkát a közép-keleti-európai régióban. Ismert, hogy minden közvetlen acélipari állás közvetetten további hét munkahelyet jelent a termelési értékláncon keresztül.

Közép-európai üzletágaira fókuszál a Liberty

A Liberty Steel Group a közelmúltban jelentette be, hogy július 1-el új csúcsvezető érkezik a cég európai üzletága vezérigazgatói pozíciójára Thomas Gangl az OMV egyik üzletága vezérigazgatója személyében, akinek kinevezése a Liberty európai adósság-átstrukturálásának folyamatához kapcsolódik és része annak az átfogó tervnek, amely egy új, Bécsben bejegyzett európai holdingtársaság létrehozására irányul. Bécs egyben a Liberty európai központja is lesz, közel a Liberty főbb közép- és kelet – európai gyáraihoz, amelyek a romániai Galatiban, a csehországi Ostravában, a lengyelországi Czestochowában és Dunaújvárosban működnek, valamint innen irányítják majd az olaszországi, belgiumi, luxemburgi és észak-macedóniai downstream üzletágakat is. Thomas Gangl a vállalkozások stabilizálására, a termelés optimalizálására és a zöldacél átalakítására fog összpontosítani.

Leépít a Thyssenkrupp?

Miközben Dunaújvárosban a munkavállalók bérének időben történő kifizetésével, az át- és továbbképzésekkel az acélipari szakemberek cégen belüli megtartása a cél, Nyugat-Európában ez nem mindenhol van így. Hatalmas leépítésbe kezd ugyanis a német az acélipari óriás, ezrek kerülhetnek utcára, írja az Economx. Európa legnagyobb acélművében a kereslet jelentős visszaesése miatt kell csökkenteni a termelési kapacitást. Acélipari részlegének újjászervezése keretében a német Thyssenkrupp duisburgi telephelyén jelentősen csökkenti a termelési kapacitást. A Reuters beszámolója szerint Európa legnagyobb acélművében körülbelül évente 9-9,5 millió tonnára csökkentik a termelési kapacitást a jelenlegi 11,5 millióról. A bejelentés mögött elsősorban az áll, hogy jelentősen csökkent a kereslet az olcsóbb ázsiai versenytársak megjelenése miatt. A lépés miatt több ezer munkavállaló veszítheti el az állását.