A világ ötödik legjobbja lett felemás korláton Kovács Zsófia

A magyar női torna szempontjából nagy nap volt a Kitakyushuban zajló vb szombati napja, ugyanis legutóbb 1992-ben, Párizsban volt példa arra, hogy egynél több szerenkénti fináléban szerepeltek magyar hölgyek. Igaz, 29 éve négy magyar szerenkénti döntő is volt, ott a fele­más korlátot tekintve Molnár Krisztina ötödikként zárt, Ónodi Henrietta megnyerte az ugrást. Japánban ezúttal Bácskay Csenge ugrásban, Kovács Zsófia felemás korláton volt érdekelt a legjobb nyolc között.

Az ugrás finálé kezdődött elsőként, ahova a Világkupa-szériagyőztes tornász ötödikként kvalifikált (13,666). A sorsolás alapján a Postás SE tornásza az első négyesben mutatkozott be, ahol utolsóként mutatta be gyakorlatait. A csapattal Eb-bronzérmes versenyző mindkét bemutatója jól sikerült, szépen kivitelezett, magas ívű ugrásai voltak, 13,733 pontot kapott, azzal az egyiptomi Taman Nancy-vel azonos pontszámmal a 3. helyen állt.

A folytatásban az olasz Asia D’Amato és az olimpiai, világ- és Európa-bajnok orosz Angelina Melnikova is megelőzte, így végül 13,733 ponttal az 5. pozícióban fejezte be a versenyt.

A felemás korlát döntőjében a kétszeres Európa-bajnok Kovács Zsófia volt érdekelt. A ­DKSE tornásza ötödikként kvalifikált a legjobbak közé (14,433 ponttal). A szer Európa-bajnoka hetedikként következett, egy nagyon pontos, komplett gyakorlatot mutatott be, amelyet a zsűri 14,466 ponttal jutalmazott. Ezzel a kétszeres olimpikon az előkelő 5. helyet szerezte meg.

Kovács Zsófia: – Őszintén szólva jobbnak éreztem a gyakorlatomat, mint amilyen pontszámot kaptam. Az egész támla bütyökre ment ugyan, de tudtam korrigálni, ez csak fogásprobléma, elemben nem hibáztam. Szerintem jobban tornáztam, mint a selejtezőben, nem is kicsivel. Azt gondolom, én megtettem mindent, amikor számolták a pontokat, és vártam az eredményre, abban bíztam, hogy meglehet az érem. Bevallom, elég sokáig számoltak a bírók, a pontokra várva sokkal jobban izgultam, mint a gyakorlat elején. Nyilván mindenen lehet és kell is javítani, ezen a gyakin is, de sokan odajöttek hozzám, hogy vigasztaljanak, mert bizony eltörött a mécses, nagy volt bennem a feszültség. Kicsit csalódott vagyok a helyezés miatt, most azt érzem, idő kell ahhoz, hogy ezt megemésszem.

Draskóczy Imre szövetségi kapitány: Nagyon izgalmas és színvonalas volt a világbajnoki döntők mindegyike. Csenge pontszáma ugyanannyi volt, mint a negyedik helyezett tornászé, azonban szerencsétlenségünkre az ugrás az egyetlen olyan szer, ahol az első ugrás kiindulóját veszik alapul, ez dönt pontegyenlőség esetén, nem a kivitel, ez pedig az egyiptomi tornásznak volt magasabb. Ennek ellenére nagyon örülünk neki, mert Csengében több van, két nehezebb ugrást is tud ennél. Abban kell bízni, hogy jövőre mindkettő lesz olyan minőségű, hogy be tudja mutatni világversenyeken is. Zsófi döntője nagyon szoros volt, fej fej mellett haladtak a versenyzők, tizedek-századok voltak a sportolók között. Biztosan haza húz a szívem, de azt gondolom, ha nem is sokkal, de Zsófi gyakorlata ennél magasabb pontot érdemelt volna. Mindenesetre a legfontosabb, hogy a női torna áttörte a jeget, és megmutatta: igenis ott van az élvonalban.

Trenka János, Kovács Zsófia edzője: Kicsit el vagyok keseredve, mert szerintem ezzel a gyakorlattal Zsófinak dobogón kellett volna állnia. Érzésem szerint ez a gyakorlat legalább három tizeddel jobb volt a selejtezőben bemutatottnál, de alig kapott rá többet, csak 33 ezreddel, és a pontot is nagyon sokáig számolták, aminek nem igazán értem az okát. Az elején volt egy fogásbizonytalanság, amit korrigált, de az összes elem és a leugrás is szépen megvolt. Erre több pontot kellett volna kapni. Egy barátom azt mondta: lehet, hogy jól jönne már a Fujitsu rendszere, amikor is nem ember pontoz, hanem számítógép. Ilyenkor nagyon nehéz bármivel is vigasztalni a sportolót, csak azt tudtam mondani: Zsófi, büszke vagyok rád, megcsináltad, nem rajtad múlt!

Altorjai Sándor csapatvezető: – Nagy öröm, hogy két ötödik helyet is sikerült szerezni. Amíg Zsófi pontszáma nem jött ki, bíztam abban, hogy akár a bronzérem is elérhető. Azt gondolom, hogy az E-pontszám magasabb kellett volna legyen, persze nyilván hazabeszélek. Zsófi meg is könnyezte, hogy ez most nem sikerült. Igyekeztem megvigasztalni, azt tudtam neki mondani, hogy a pontozók egyszer adnak, másszor pedig elvesznek.