Sümegi Istvánnak hatalmas szíve van, egy része a sporté!

Mezőfalva – Bizony eléggé régen volt 1973, amikor megkeresett Kuti György, Hofmann Kálmán és Simon János főmérnök úr, hogy le szeretnének igazolni. Előtte Előszálláson és Sárbogárdon katonaság alatt kergettem a labdát. Huszonkét éves koromban kerültem ide támadó játékosként. Nagy büszkeségemre még az NB III-as csapatban is focizhattam. A pályafutásom alatt különlegesség az a három év egymás után, amikor 31, 29 és 34 gólt szereztem a megye I. osztályban, és ezzel a háromszoros gólkirályi címet is elnyertem. 1986-ban véget értek az aktív futballista évek, de a labdarúgástól és vele együtt Mezőfalvától nem szakadtam el. Kuti Gyuri bácsi után szakosztályvezetőként folytattam, és itt dolgoztam a sporttelepen legalább tizenöt éven keresztül. Rendeztem a pályakarbantartást, az ügyintézést és egyéb nélkülözhetetlen feladatokat. Akkoriban a gazdaság rengeteget támogatta a helyi futballt. Persze ehhez a magunk igyekezetét is bőven hozzá kellett tenni. Ilyen volt, mikor a kapukat csináltuk, és föld­úton bálaszállítóval hoztuk a pályára, mert közúton ekkora szerkezet nem fért el. 

– Ennek a pályának van egy különlegessége, mégpedig az, hogy nem vetett fű, hanem ősgyep. 
– Pontosan így igaz! Éppen ezért kellett nagyon odafigyelni a gondozásra és a bővítésekre. Például kevesen tudják már, hogy a széleken salakos futópálya volt. Rengeteg munkát végeztünk, mire ezt a részt is beillesztettük az egységes zöldterületbe. 
– De nem csak ezekért járt az elismerés, hiszen több éven keresztül elnökségi tagként funkcionált Sümegi István. 
– 1986-tól 1998-ig tartott a szakosztályvezetői megbízatásom, majd vezetőségi tagként szakmai tanácsaimmal segítettem az egyesületet. Kapcsolataimon keresztül pedig igyekeztem minél több anyagi támogatást szerezni, amelyhez természetesen magam is csatlakoztam. Összességében 49 évet húztam le itt aktívan a mezőfalvi sportért tevékenykedve. 
– Az elismerés átvétele után hogyan tovább? 
– Amennyire az egészségi állapotom engedi, a kapcsolat ezután sem szűnik meg. Amint lehet, én újra itt vagyok a pályán! 

Huszonkét éves korában került a Medosz SE-hez támadó játékosként, s az NB III.-as csapatban is focizottSümegi István tehát nem végleg búcsúzott, ahogy hallhattuk, csak most egy kicsit megpihen. Remélhetőleg hamarosan ismét a mezőfalvi futball környékén láthatjuk. Addig, míg erőt gyűjt a folytatáshoz, talán segíthet az a sok szép emlék, ami az imént átvett emlékplakett nézegetése során felidéződik majd!