Dobos Áron debütált a holland élvonalban

A huszonegyes számban játszó egykori dunaújvárosi játékos a De Graaf­schap ellen 5–1-re elveszített idegenbeli összecsapás negyvenhatodik percében állt be.

– A nyáron a magyar har­madosztályból, egy másik szintről érkeztem. Az edzéseken sikerült hamar felvennem a ritmust, de sokkal nehezebb volt a magánéletben ezt az új életformát megszokni, szinte egyik napról a másikra felnőtté válni. Két-három hét után hiányzott, hogy az edzéseket követően a szüleimmel nem tudtam bizonyos dolgokat megbeszélni. Apró sérülések is hátráltattak, amiket kisebb hullámvölgyek követtek. Ebben a közegben folyton százszázalékosan kell teljesíteni, mert két-három rossz edzést követően távolabb kerülhet a csapattól az ember. Mivel én vagyok a keret legfiatalabb tagja, így még nehezebb volt a dolgom.

A kemény munkának azonban meglett a gyümölcse. Ennek már volt előjele, hiszen a spanyolországi edzőtáborban nyolcvanöt percet játszottam a Genk ellen. Természetesen senki sem ilyen bemutatkozásról álmodozik, hiszen amikor beálltam a szünetben, már 3–0-ra vezetett az ellenfelünk. Ennek ellenére nekem ez a mec­cs nagy örömet, örök élményt jelentett. A találkozó után pozitív visszajelzéseket kaptam a játékommal kapcsolatban, de biztos, hogy még többre vagyok képes. Remélem, hogy ez volt az első lépcsőfok, és a jövőben még több lehetőséget kapok majd.

A fiatal labdarúgó édesapját, Dobos Barnát, a ZTE jelenlegi vezetőedzőjét a zalaegerszegiek törökországi edzőtáborában értük utol.

– Apaként természetesen örülök annak, hogy Áron bemutatkozott a holland élvonalban, hiszen ez egy komoly mérföldkő a pályafutásában, amiért a hétköznapokon keményen meg kellett dolgoznia. Az ő pályafutása jó példa lehet a dunaújvárosi utánpótlásban nevelkedők számára. Bízom benne, hogy rövid időn belül többen is hasonló körülmények közé kerülhetnek.