Cserni Béla, az utolsó mohikán

Hogyan értékeli a pneumatics kategóriában megszerzett vb- 6. helyüket?

– A csapatnak négy pilótával illett volna kiállni. Sajnáltam, hogy ifj. Horváth Attila, Sándor Péter és jómagam alkotta csapatban Lengyel László barátunk nem tudott részt venni ezen a világbajnoki futamon. A távollétével egyúttal meg is nehezült minden egyes csapattag dolga, hiszen a rá váró kilométereket és időt elosztva, hármónknak kellett azt teljesítenünk. Az elért eredményünkkel meg vagyok elégedve.

Mire számíthatunk öntől az F2-es kategóriájában?

– Jelenleg a hajóm Srí Lankán pihen, ahol az idei év novemberében lesz a Forma–­2-esek egyik vb-futama. Az ottani szövetség és a verseny szervezői azt szerették volna reklámozni, ezért az elmúlt novemberben hat másik csapattal együtt egy bemutatóversenyen vettünk részt náluk. Nagy örömömre a Forma– 2-es pályafutásom legjobbját, egy 2. helyezést sikerült elérnem. Nem vb-futam volt, de jó volt a dobogón állni. Vélhetően februárban is lesz még egy hasonló esemény.

Mi az esély egy teljes szezon teljesítésére?

– Nagyon boldog lennék, ha ez megoldható lenne. Egyelőre gondokkal küzdünk, hiszen a technikai szabálymódosítások következtében a hajóm nem felel meg az előírásoknak. Gyakorlatilag azt is mondhatom, hogy ezek miatt elveszítettem, anélkül pedig nem tudok kiállni. A büdzsénkbe egy százezer eurós invesztációra lenne szükség, amiből egy új felszerelést lehetne kiállítani. Cserébe azt tudnám a támogatóknak és a szurkolóknak igérni, hogy a Top Sixben végeznék vele. Két hajótípus van, amit kinéztem magamnak: az első az olaszországi Capelli-istálló hajója a DACK, a másik egy dán készítésű Molgaard. Ez utóbbival voltam 1992-ben első magyar motorcsónak-világbajnok. Két év múlva ugyanezzel a típussal, de egy másik hajóval lettem másodszor is az. Amennyiben ezek egyikét sem érhetem el, van még egy olyan használt technika, amivel Pier Lundin barátom, egy svéd származású pilóta az utóbbi három évben évente világbajnoki címeket ért el. Nos, azzal is szerencsét próbálnék. Azért is szeretném folytatni a versenyzői pályafutásomat, mert ebben a nagy géposztályban mára én maradtam az utolsó mohikán a magyarok közül. Az elmúlt huszonöt évben végig ott szerepeltem, és amennyiben sikerül megteremteni a feltételeket, 2018-ban is megálljuk a helyünket.