2018.08.17. 20:44
Pénteken megkezdődött a bringanap a Swissultrán
Ultratriatlon-sorozatunk negyedik epizódjában, központban a kerékpársport mélyrétegei – Svájcból jelentjük.
A versenyzőket a napfelkelte már a nyeregben érte Fotó: Zsedrovits Enikő / DH
Turistacsalogató látványosságnak sem utolsó, amikor a Rajna mentén, Svájc és Liechtenstein határán található töltés aszfaltozott kerékpárútján 15 néma, ám mosolygós harcos rója köreit – háttérben az Alpok idilli tájai és büszke hegycsúcsai. A Swissultra harmadik versenynapján már a teljes mezőny kerékpárra pattant, hogy szorgosan gyűjtögesse a kilométereket, amelyekből összesen 1800-at kell teljesíteni szintidőn belül. Ennek szellemében a triatlonisták nem is vacakoltak sokat, még kedden a 38 vizes kilométer és némi feltöltés után rögvest nekiláttak a feladványnak.
Az erő ismét ott van a lábakban
A dunaújvárosi Pötör Zoltán röviden így összegezte az első tapasztalatait: „minden oké, csak nincs erő a lábamban…” Húsz óra úszás után nem sok kollégának lenne, ám a DTSE sportolója így is szép ritmusban tekert egészen csütörtök estig. Pénteken aztán ő is belecsapott abba a bizonyos alpesi lecsóba. A hajnalban, pontosan, amikor 5 óra 17 percet ütött a soha nem tévesztő svájci óra, Pötör Zoli már a nyeregben volt, teljesíteni a napi küldetést, ami nem jelentett kevesebbet 400 kilométernél. A korábban említett, jól felépített stratégiának és a lelkes frissítő csapatnak hála a piros-fehér-fekete szerelésben tekerő ultratriatlonista hozta is az elvárt penzumot – azaz az a bizonyos erő ismét ott volt a lábakban.
A magyar kontingens másik két tagja, a százhalombattai Szabó Zoltán és a pécsi Mindum Károly is szorgosan körözött szerdán a 9 kilométeresre szabott versenypályán.
A kerékpározás és a kerékpársport szinte már közügynek számít Svájc, Ausztria és Liechtenstein e szomszédos régióiban. Első tapasztalatai alapján a gyanútlan szemlélődőnek úgy tűnhet, hogy az öreg kontinens e tájékán mindenki bringával születik, ha éppen nem így történik, akkor pedig már a keresztelőre megérkezik az első kétkerekű. Ennek megfelelően a közlekedési útvonalakat is e szempont szerint alakították ki, azaz a bringás nem megtűrt személy az úton, hanem egyenlő rangú fél, akinek jogai és kötelességei is vannak.
Egy ilyen helyen természetesen nagy becsben tartják azokat a kiváló ultratriatlonistákat, akik napi szinten, nem akármilyen tempóban több száz kilométert teljesítenek – érkeznek is a biztató szavak és a gratulációk a helyiektől a Swissultra teljes mezőnyének.
A hétvége tehát a kerékpározásé a Swissultrán, a jövő héten hétfőn pedig szintet lép a nemzetközi seregszemle, hiszen a Tíz nap – Tíz Ironman távot választók is megkezdik küldetésüket a buchsi sportpályákon.