Újabb lendületet adott az Európa-bajnoki cím

– Összességében nagyon sikeres év van mögöttem. Mindent elértem, amit előzetesen elterveztünk. A célom az volt, hogy minél előrébb lépjek a csoportomban, és a dobogó legfelső fokára állhassak. Legbelül bíztam benne, és éreztem, sikerülni fog. A munkát ezen elvárásokhoz mérten építettük fel. Szerencsére a formaidőzítés is remekül sikerült. Nyilván, az eredményekért minden alkalommal nagyon meg kell dolgozni, amihez azért kapok segítséget a nevelőegyüttesemtől, edzőmtől, valamint szűkebb otthoni környezetemtől, a családomtól is. Kiss Károly edzővel a mai napig is nagyon jó a kapcsolatom. Nemcsak az esetleges hibák kijavításakor, hanem új elemek elsajátításakor is nagy mértékben számíthatok rá. 

– A sikerek mellett azért előfordulnak mélypontok is egy sportoló életében. Ilyenkor mibe lehet kapaszkodni? 
– A régebbi, győztesen megvívott meccseim felvételeinek visszanézése, hogy én ezt meg tudtam csinálni, az nagyon sok erőt ad. 
– A család miként fogadta a birkózósikereket? 
– Az apukám, Pupp János, folyamatosan és aktívan kíséri a pályafutásomat. Ő is nagyon örült az Európa-bajnoki első helyemnek, ahogy az egész család. Támogatásért, szakmai tanácsokért így bátran számíthatok rá is. 
– Mik a tervek, mi lesz, ha véget ér a sportpályafutás? 
– Még nem látom a végét – mosolyodott el a kérdés hallatán Viktória –, majd így folytatta: Jól érzem magam itt! Jelenleg tizedikesként a Budapesti Baptista Gimnázium, Technikum és Sportiskolába járok. Ha egyszer civil leszek, akkor is szeretnék a birkózás mellett maradni és követni a sportág eseményeit. Nem feltétlenül edzőként, hanem akár dietetikusként.