2022.01.03. 20:00
A lánya a példaképe, kitartása, szorgalma ösztönzi édesapját
December 11-én, szombaton este nagyszabású gálán ünnepelték a DKSE 70. évét. Makai Lilla az Év Utánpótlás Sportolója lett a tornászok között. Kisapostagon találkoztunk vele és édesapjával, Makai Gáborral Nagy Attila polgármester irodájában, ahol kötetlenül beszélgettünk a sikereiről.
Nagy Attila kisapostagi polgármester (b) irodájában beszélgettünk a település büszkeségével, Makai Lillával és édesapjával, Makai Gáborral Fotó: Laczkó Izabella
Fotó: LI
Nagy Attila elmondta, hogy Kisapostag büszkeségével találkozhattunk, hiszen pár évvel ezelőtt elnyerte ezt a címet a kitartása és a tornasport iránti elkötelezettsége okán. Azóta tovább gyarapította sikereit.
Lilla ugyan nem számított a díjra, és meglepetésként érte az elismerés, de természetesen nagyon örül és megtisztelő számára ez a cím.
– Mikor kezdett el tornázni, és miért ezt a sportágat választotta?
– Apának a stadionban volt focimeccse, és anyával elmentünk megnézni. Volt ott egy csarnok, kíváncsiságból bementünk. Teljesen beszippantott a légköre. Másnaptól már edzésre jártam. Ekkor négyéves voltam.
– Aztán jöttek sorban az eredmények és a sérülések is…
– Sajnos két évet ki kellett hagynom, mert golf- és teniszkönyököm lett, de elszakadt a térdszalagom is. Amikor a tavalyi mersini Európa-bajnokságra készültem, akkor pedig a hasfalam szakadt el. Most pedig részleges bokaszalag-szakadásom volt. A koronavírus sem tett jót a sportéletnek, de igyekeztem formába hozni magam. Szüleim mindenben támogatnak. Látják, hogy ez az életem, ezért pénzt és időt nem kímélve segítenek, amiben csak tudnak. Apa visz edzésekre, masszőrhöz, de a sérülés miatt Budapestre is vele mentem egy gyógytornászhoz, így két hét alatt felépültem. Amikor a lábamat nem tudtam terhelni, akkor korláton gyakoroltam. Úgy érzem, az elmúlt év elég jól sikerült, csapatban és egyéniben is szép eredményeket értem el. Ehhez pedig ők is kellettek.
– Igaz, hogy a pandémiás időszakban hazavitt egy gerendát, hogy otthon gyakorolhasson?
– Igen – mondta nevetve –, három hónapig kötötte össze a konyhát a lépcsőlejárónkkal, de nagyon hasznos volt. (Amikor visszavittük, már hiányzott a térből – jegyezte meg viccelődve édesapja).
– A sérüléseket hogyan lehet kikerülni?
– A bemelegítésre nagyobb hangsúlyt fektetek. Izotóniás italt iszom és vitaminokat is szedek.
– Az étkezésekre mennyire kell figyelni?
– A versenyek előtt jobban, de elég tudatosan étkezem.
– Kovács Zsófia árnyékában azért nem lehet könnyű, hiszen elég magas a mérce, amit meg kell ütni.
– Nagyon örülök, hogy vele és mellette sportolhatok, mindenben támogat, felfelé húz. A dunaújvárosi tornasport nagyon színvonalas, több kiemelkedő sportolót nevelt ki.
– S nevel ki most is. Gondolom sok munka áll a sikerek mögött. Hogyan telik egy nap?
– Reggel héttől fél tízig edzek, utána iskola délután kettőig, a Rudasban veszek részt sportedző-sportszervező képzésen. Ebéd után három órára már megyek újra edzésre, ami este hatig tart. Utána van még két-két és fél órám tanulni és kikapcsolódni. Igyekszem azért az iskolában aktívan figyelni, hogy ezáltal este a szabadidőm több legyen.
– Ez elég feszített beosztás, van lehetőség valamikor kikapcsolódásra?
– Száznegyven órát edzünk egy hónapban, ami tényleg nem kevés, de hétvégente a barátaimmal elmegyünk azért moziba, vagy sétálgatunk, beülünk valahova.
– Milyen tervei vannak, mit szeretne elérni?
– Most a legfontosabb az, hogy idén bekerüljek a felnőtt-válogatottba. Majd szeretnék az Európa-bajnokságra utazó csapatnak is tagja lenni. Aztán ha itt sikerül a legjobb tizenkettő közé jutni, akkor esélyem van a 2024-es párizsi olimpiára is.
Ezt követően Makai Gábortól kérdeztük meg, mit szól Lilla sikereihez?
– A lányom nekem a példaképem. A kitartása és a szorgalma ösztönöz. Örülök, hogy megtalálta azt a sportot, ami boldoggá teszi. Nekem egy dolgom van, hogy az elhivatottságát minden szinten támogassam – mondta. Beszélgetésünk végén pedig Nagy Attila polgármester Kisapostagról szóló könyvekkel és némi szénhidráttal lepte meg a falu büszkeségét.