A legújabb olimpiai bajnok is meghajolt Cseh László előtt

A 19 éves felnőttpályafutása során ötödik olimpiáján induló világklasszis a tizedik döntőjében volt érdekelt, igaz, ellentétben az előző kilenccel – amelyek során hatszor ért be érmesként – most nem volt esélye a dobogóra; ezt nem is várta tőle senki. Az úszóvilág már így is általános csodálattal illette, hogy 35 évesen még kiharcolta a finálét – az örömúszás jegyében pedig Laci másodiknak fordult pillangón és háton is, ám az egyértelmű volt, hogy a táv második felében jönnek a fiatalok (a mezőnyben 7–13 évvel ifjabbak versengtek rajta kívül).

Mellen el is mentek mellette, de azért gyorson odapörkölt, még egyszer, utoljára, és sikerült 2 századdal lenyúlnia az új-zélandi Clareburtöt – utóbbi hároméves volt, amikor Laci az első felnőtt Eb-jén úszott... –, hogy mégse nyolcadikként jöjjön ki varázslatos pályafutása záróversenyéről. Még egy kicsit időzött a vízben, aztán kiszállt a partra, megköszönte a csapattársak harsány támogatását, majd elindult az olimpiai bajnoki címet remek úszással megszerző kínai Van Sun felé, hogy gratuláljon neki... Aki már várta – és egy hatalmas meghajlással tisztelgett Lacinak. Ha akadt igazán méltó momentuma ennek a délelőttnek, az mindenképpen ez volt: 19 év lezárása, benne öt olimpia, kilenc világbajnokság, tíz Európa-bajnokság, a rövidpályás eseményekkel együtt 71 érem, ebből hat a játékokról, két világbajnoki cím, 13 nagypályás és 19 rövidpályás Eb-arany – klasszikus életmű, amely kitörölhetetlen nyomot hagyott az egyetemes úszósportban is.

Nyilván hosszabb méltatást érdemel Telegdy Ádám is, aki kissé e nagy esemény árnyékában nem csupán a nap, de saját pályafutása legjobb eredményét érte el azzal, hogy 5. helyen végzett a 200 hát döntőjében.