Kitörési pont lehet a kispályás labdarúgás bázisának növelése

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) Fe­jér Megyei Igazgatósága hosszú évek óta rendezi meg nagy sikerrel az Alba Liga elnevezésű kispályás labdarúgó-bajnokság küzdelmeit Székesfehérváron. A sorozat elindítása nem volt zökkenőmentes, ám mint azt Schne­ider Béla, a szövetség Fe­jér Megyei Igazgatóságának igazgatója elárulta, rengeteg előnnyel járt, hogy azóta már nemcsak a megyeszékhelyen, hanem Dunaújvárosban is sikerült az MLSZ rendszerébe illeszteni a kispályás labdarúgó-bajnokságokat.

– A kétezres évek derekán szinte minden nagyvárosban volt kispályás labdarúgó-bajnokság, így volt ez Székesfehérváron is, de az MLSZ versenyrendszerén kívül.

Polgármester úr kezdeményezésére kerestük a megoldást a sportági szakszövetségbe való beintegrálásra. Ekkor vettük át a városi szövetségtől a kispályás labdarúgást, Alba Liga néven bevittük az MLSZ versenyrendszerébe – az országban elsőként –, amivel egy átlátható, tiszta rendszerbe került minden a 2013/2014-es szezontól. A Dunaújvárosi Labdarúgó Szövetség a 2015/2016-os szezonban kapcsolódott be az MLSZ rendszerébe, ami komoly előnyökkel járt a szervezet és a dunaújvárosi bajnokságokban részt vevő csapatok, játékosok számára is. Egyrészt kaptak egy legalizált bajnokságot, kifehéredett a játékvezetők kifizetése, a csapatok látták az eredményeiket, s vizsgázott, szerződtetett játékvezetőkkel, ellenőrzött keretek között tudtak játszani. A közös munkára sem lehet panaszunk, régi a kapcsolatunk a dunaújvárosi szövetséggel, agilisak a vezetői, nyitottak mindenre, de közben kezdeményezők is, szóval jól együtt tudunk dolgozni.

Erre remek példa az amatőr futsalbajnokság Dunaújvárosban, amelyet 2015 óta rendeznek meg, valamint a Fe­jér megye bajnoka elnevezésű kispályás torna, itt a legjobb székesfehérvári és dunaújvárosi kispályás labdarúgócsapatok mérik össze egymással az erejüket már a 2018/2019-es szezon óta.

A megyei igazgatóság sajnos egy szomorú tendenciára is felfigyelt az elmúlt években, ugyanis egyre több településről tűnt el teljesen a labdarúgás, s mint azt Schneider Béla elárulta, éppen ezért indították útjára a Fejér megyei kispályás bajnokságot, ahol összesen öt csoportban mérhetik össze egymással erejüket a résztvevők.

– Tavaly gondoltam ki azt, hogy azokon a településeken, ahol nincs nagypályás futball, meghirdetünk megyei kispályás bajnokságokat. Sajnos a száznyolc településből harminckilenc helyen nincs nagypályás foci, s ebből a harminckilenc településből huszonegyen neveztek is a sorozatra. Itt négyes-ötös csoportokban vannak a csapatok, s mindegyik település rendez egy-egy tornát ősszel és tavasszal is. A célunk az volt, ne tűnjön el a szervezett futball a falvakból, mert négy-öt éve huszonkilenc faluban nem volt futball, amíg most harminckilencben, egyértelműen az volt a célunk, hogy ezt a tendenciát megállítsuk. Nagypályán nem könnyű megoldani egy csapat versenyeztetését, kispályán viszont lényegesen egyszerűbb, de ennek a sorozatnak is köszönhetően két-három település már jelezte, hogy ősszel összeállnak nagypályára is, szóval láthatóan van eredménye a munkánknak – tette hozzá.

Az eredményes munkára óriási szükség van, mert a többi sportághoz hasonlóan a labdarúgóknak is kőkeményen meg kell küzdeniük azért, hogy biztosítsák az utánpótlást nemcsak nagypályán, hanem az 5 + 1-es játékrendszerben is. A megyei igazgatóság első embere szerint a probléma forrása elsősorban demográfiai okokra vezethető vissza, de a recept és az eltökéltség is megvan a szövetségnél ahhoz, hogy ennek ellenére is növelni tudják az amatőr labdarúgók bázisát:

– Ahogy Székesfehérváron, úgy Dunaújvárosban sem nő sajnos az utóbbi időben a kispályás labdarúgók száma, inkább stagnál, aminek jórészt demográfiai okai vannak. Összehasonlítva az 1990 és 2000 közötti tíz évet, valamint a 2000 és 2010 közöttit, a másodikban tizenhatezerrel kevesebb gyermek született Fe­jér megyében, s ez a korosztály rettenetesen hiányzik mindenhonnan, így természetesen a focipályáról is. Ezt igyekszünk ellensúlyozni, a női bajnokságokkal, az idősebb korosztályok számára kiírt sorozatokkal, hogy mindenki megtalálja a helyét a focipályán. Látni kell ráadásul azt is, hogy sajnos egyre kevésbé szeretnek sportolni a fiatalok, a számítógép és sok egyéb dolog elviszi a szabadidejüket. Pedig a kispályás foci, az 5 + 1-es játékrendszer egy tradicionális szakága a labdarúgásnak, könnyű összehozni egy-egy csapatot, s úgy érzem, itt tudunk mi is elsősorban létszámot növelni a jövőben, illetve el kell érnünk olyan településeket, ahol még nincs futball.

Nagyon jó dolog, hogy nemcsak bajnoki rendszerek vannak, hanem különböző kupák, tornák is, hiszen nem mindenki engedheti meg magának, hogy hetente ott legyen egy-két mérkőzésen, de egy-egy tornára, kupára már bárki el tud menni akár baráti társasággal, akár kollégákkal, szóval ezzel is meg lehet szólítani a focizni vágyókat. Az MLSZ célja is az, hogy növeljük az amatőr futballisták számát az említett hátráltató tényezők ellenére is, s ennek egyik kitörési pontja a kispályás foci. A megyei igazgatóság kispályás bizottsága is azon dolgozik, hogy az egész megyét lefedje: két nagyvárosban, Székesfehérváron, valamint Dunaújvárosban az MLSZ rendszerén belül megy a bajnokság, s ezt szeretnénk az egész megyére kiterjeszteni, tovább népszerűsíteni a mozgást, a kispályás labdarúgást.

Petrás Gábor, a Dunaújvárosi Labdarúgó Szövetség főtitkára és az MLSZ Fejér megyei igazgatóság kispályás bizottságának tagja, a Carissa Kupa főszervezője szerint az 5 + 1-es kispályás labdarúgás az örömfoci.

– Mit is jelent ez? Az örömfoci röviden minden és mindenki játéka. Az óvodás korosztálytól a serdülőkön keresztül egészen a szépkorúakig mindenki játssza, akik felhőtlenül élvezik a labdarúgást, és azon belül is a grundfocit, az utcai focit, vagyis mai kifejezéssel az 5 + 1-es kispályás labdarúgást. Ez Magyarország egyik legnépszerűbb játéka, és egyben szövetségünk alappillére. Fontos visszamenni a múltba, és felidézni a grundfoci alapjait, hiszen minden innen indul, hogy kiből milyen képességű játékos válik. Ugyanis ezen a színtéren tanulja meg és veszi fel a gyerek, a sportoló azokat a sajátosságokat, amelyek felnőtt sportolóként, labdarúgóként meghatározzák majd a képességeit. Legyen az amatőr vagy akár profi labdarúgó játékos – fogalmazott.

Hozzátette: – Az örömfocinak, vagy a mai szóhasználatban, amelyet szövetségünk fémjelez, az 5 + 1 játékrendszernek van a legnagyobb hagyománya és országos bázisa Magyarországon. Igaz, még nincs egységesítve, de hamarosan eljön ennek is az ideje. Ez abból is adódik, hogy évtizedek óta nem változott a szabályrendszere, a pálya, valamint a kapuk mérete sem. Ezek a 20×40 méteres pályák a 3×2-es kapukkal az utcákon, tereken, iskolaudvarokon, sportcsarnokokban, sportegyesületek sportcentrumaiban, kül- és beltéri pályákon egyaránt megtalálhatóak. Különböző borításúak, kül- és beltértől függően találhatunk betonos, műfüves, parkettás és rekortán felületűt. Ezek a pályák mindenki számára könnyen elérhetőek, használatba vehetők. Jelenleg az MLSZ pályaépítési programjának köszönhetően több száz kispályás 20x40 méretű bel- és kültéri pálya épült Magyarországon 2012 óta. Ez az adat egyértelműen alátámasztja, hogy mennyire népszerű a labdarúgásnak ez a formája hazánkban. Ezek a paraméterek teszik erőssé és közkedvelté az 5 + 1 játékrendszert, vagyis a kispályás labdarúgást Magyarországon.

Majd így folytatta: – Szövetségünk, a Dunaújvárosi Labdarúgó Szövetség ezeket az alapszabályokat és gondolatokat tartja a legfontosabbnak, hogy mindenki számára elérhető legyen az örömfoci, legyen szó akár óvodásról, általános vagy középiskolásról, felnőttről, középkorú vagy éppen szépkorúról, akik csak emiatt jönnek össze nemtől, kortól függetlenül. Bajnokságainkat és kupáinkat ennek szellemében szervezzük meg 1971 óta Fe­jér megyében, Dunaújvárosban az amatőr 5 + 1-es labdarúgók részére. Ezért is kötöttünk megállapodást az MLSZ Fejér Megyei Igazgatóságával 2015-ben, hogy elérjük céljainkat, mégpedig, hogy minél több kispályás labdarúgópálya legyen Dunaújvárosban, akár az iskolák udvarában, hogy délelőtt a gyerekek tudják azt sportolásra használni testnevelésórán vagy éppen szünetben. Továbbá pedig szeretnénk a kispályás labdarúgást egységesíteni Magyarországon az MLSZ-en keresztül, hiszen az adatbázis használatával egy egységes kép alakulna ki ezen a területen is, és láthatnánk, hogy mennyien űzik a labdarúgás ezen szakágát!

– Amennyiben minden kisebb és nagyobb bajnokság csatlakozna az MLSZ-adatbázishoz, akkor lepődnénk csak meg igazán, hogy hány tízezren játsszák az örömfocit Magyarországon! Ezeket a célokat kell megvalósítanunk a kispályás labdarúgásban! – jegyezte meg Petrás Gábor.

Az örömfoci, amit mindenki átél

A kispályás labdarúgás Magyarországon az egyik legnagyobb amatőr sportolási forma, amelyet a legtöbben űznek. Legyen az szervezett bajnokságokban, kupákon vagy csak baráti, munkahelyi, iskolai foci formájában, hiszen ezek a pályák, létesítmények nagy számban a rendelkezésre állnak. Ezeken a sportversenyeken találkozhatunk az örömfoci fogalmával, hiszen itt érezhető és tapasztalható az az érzés, ami mindenkit elér. Gyors játék, rengeteg labdaérintés, taktikus mozgások, szebbnél szebb cselek, megmozdulások, védések és rengeteg gól jellemzi a kispályás labdarúgást, valamint, amit mindenki átél egy mérkőzés során: az élménygazdag sportolást, az örömfocit!