2020.06.30. 20:28
„Itt vannak a bajnokok!”
Az igazi sportoló mindig sportoló marad. Ezt bizonyítja az is, hogy a Dunaújvárosi Acélbikák négy ifjúsági korú jégkorongozója, ahogy kitört a nyári szünet, már a vakáció első négy napjára egy alapos kerékpártúrát szervezett.
A faddi befutó, minden ami kell – és szólt az „Itt vannak a bajnokok”
Dunaújváros/Fadd
Négyen, Lengyel Ákos (16 éves), Piszmann Máté (17), Piszmann Sándor (15) és Rácz Levente (15) pattant nyeregbe, és tette meg a kerékpárúton közel száz kilométeres Dunaújváros és Fadd közötti távot, ami nem volt kalandmentes.
De erről inkább meséljen az egyik résztvevő, Lengyel Ákos.
– Az egyik barátom és egyben csapattársam, Piszmann Máté találta ki, hogy biciklizzünk el az egyik jégkorongos társunkhoz, aki faddi. Ő is Dunaújvárosból indult velünk. Őt előző nap az édesapja autóval elhozta Dunaújvárosba, majd elvitte a mi csomagjainkat, egy kicsit könnyebbé téve az utunkat. A start előtt néhány nappal alaposan megterveztük a túránkat, az első számú szempont az volt, hogy főúton ne kelljen haladnunk, a földutakon, a töltéseken való biciklizés azonban alaposan meghosszabbította és nehezített a túránkat.
Lángos, fagyi, pizza – doppingként
A vakáció első napján, reggel fél kilenckor egy, a dunaújvárosi piacon elfogyasztott lángossal hangoltunk, majd kilenc órakor elkezdtünk tekerni. Mivel igyekeztünk a forgalmas főutakat elkerülni, ezért kapásból a Pentele hídon keresztül a Duna túlpartjára vezetett az utunk, majd Dunaföldvárnál visszajöttünk a folyónak erre az oldalára. Az első pihenőhelyünk így Dunaföldvár lett, ahova másfél óra alatt értünk. Ott a Tóth cukrászdában fagyiztunk, igaz, előtte a földvári nagyapámnál bevertünk egy nagy pizzát, majd indultunk tovább.
Azután következett Bölcske és Madocsa, majd Dunakömlőd. Pakson, az erőműnél egy kicsit eltévedtünk, de végül megtaláltuk az utat. Az utunk fele mezőgazdasági gépekkel kitaposott terület volt. Faddon szuper fogadtatásban volt részünk. Befutónk volt, célszalaggal, és a helyiek „Itt vannak a bajnokok” rigmussal fogadtak minket. Az ott töltött napokat pecázással (ami nem éppen jégkorongos elfoglaltság) és rengeteg biciklizéssel, mert abból sohasem elég, töltöttük. A hazafele az utunk egyszerűbb volt, mint az oda, mert már ismertük a terepet. De így sem ment minden simán, mert az egyik társunk kerékpárján kilazult a váltóbowden. Szerencsére ekkor már Madocsánál jártunk, és kaptunk a szereléshez egy kis videóbeszélgetéses segítséget, így épségben hazaértünk. Jóval rövidebb idő alatt tettük meg a távot, mint odafele, mert Faddra nyolc óra alatt, vissza Dunaújvárosba pedig hat óra alatt értünk – mesélte Lengyel Ákos.
A fiúk a sikeres faddi „tour” után nagyon belelkesedtek, mert már tervezik a Velencei-tavat és a Balatont megkerülő kerékpározást. És ne feledkezzünk el arról sem, hét közben keményen edzenek a Duna-parton, a Duna-Fitt Sportcentrumban, és hetente többször járnak jeges tréningre Érdre, ahol már van jég a csarnokban.