Búvárok: gyümölcsöző, közös szakmai munka

– Hasonlóan látjuk az előrelépés lehetőségét. Nagyon sok versenyen például nem tudtunk mi és az öcsémék sem kiállítani váltót. A szétváláskor más szakmai elképzelések mentén dolgoztunk, de rá kellett jönnünk, hogy az egyesüléssel sokkal erősebbek, elismertebbek tudunk lenni. Erre egyébként az 1967 óta létező búvárklub tradíciója is kötelezhet. Továbbá a városvezetés is kifejezte a közös csapat igényét, hiszen így sokkal átláthatóbb, támogathatóbb, és a gyerekek is rendkívül örülnek. Az egyesüléssel egészen biztosan több lehetőségük lesz majd az úszóinknak. Átlagban 30-35 gyerekkel foglalkozunk, akik versenyszerűen űzik a sportágat. Tíz-tizenöten pedig most ismerkednek a versenyhangulattal – mondta.

– Milyen újdonságokkal találkozhatnak a sportolók?

– Új sportágként a gumiuszonyos úszást vezették be nálunk a közelmúltban. Itt nem delfin-, hanem monouszonnyal úsznak, ami nagyban hasonlít a hagyományosra. Több versenyzőnk második vonalbeli, vagy idősebb korosztályhoz tartozik, és nem tud az élvonalban érvényesülni. Fontosnak tartjuk, hogy ők is megtalálják a számításaikat. Magyarországon szerencsére beindultak a szenior sportok, pontosan azért, hogy részükre is legyenek alternatívák. Nem utolsósorban ezzel a fiatalok elé tárhatunk követendő példát. Tehát látják, hogy érdemes sportolni, meg kell is!

– Mire koncentrálnak?

– Mindig a korosztályos bajnokságokra, és a nyári idővel beinduló bányatavas tájolós versenyekre. Nálunk nemcsak medencés viadalok vannak, hanem szabadvízi versenyek is. Sajnos egyre kevesebb gyereket lehet rávenni a küzdelemre, a munkára, az élsportra. Talán az élménydús táborok ígérete meghozza a kedvet. Természetesen ezek az ingergazdag programok közösségerősítő szerepet is betöltenek.