„Zsófi, készen vagy! Bízzál magadban, másra most nem számíthatsz”

Régóta tudom: az interjú csak látszatra könnyed műfaj. Sok a menet közben kiderülő buktatója. Van-e a kérdező és a válaszoló között azonos hullámhossz, azonos értékrend, tudatosság, megengedett őszinteség, tiszteletadás, amely a lényeget nem rejti el… Az a tény, hogy én most Trenka Jánossal a dunaújvárosi tornacsarnokban beszélgetek, azt jelenti, hogy Zsófia edzője nem lett az utazókeret tagja. Hm…

– Dévai Boglárka Európa-bajnok nem utazott a világbajnokságra, mert időközben megműtötték, és így edzője, Rácz Gábor is itthon maradt. Zsófin kívül a másik négy tornász pedig a fővárosban gyakorolt, ezért Draskóczy Imre szövetségi kapitány lesz majd mellettük egyedül, azaz még egy női kolléga is. Ez utóbbi talán azért is érthető, mivel női csapatról van szó.

Trenka János hányszor „hagyta magára” versenyzőjét?

– Négy évvel ezelőtt a junior vébén, és 2016-ban az olimpiai tesztversenyen. Eredetileg én is szerepeltem a most utazók névsorában, de egy héttel az indulás előtt láttam, a repülőjegyet nem intézték el nekem… Ami most engem nem hagy nyugodni, az az, hogy nem lesz senki a helyszínen, aki Kovács Zsófiát jól ismerné, aki folyamatosan látta eddig is a munkáját. Zsófi pedig olyan típus, aki igényli, hogy legyen mellette valaki. Remélem, azért jól fog sikerülni a versenye…

Az interjú utolsó kérdése: mivel engedte el tanítványa kezét?

– Azt mondtam neki: Zsófi, készen vagy. Bízzál magadban, mert most másra nem számíthatsz.

A továbbiakban a meghallgatott beszámoló lényegét tartalmazza az írás, firtató kérdések nélkül.

– Jó lenne, ha ott lennék mellette, de talán nem is baj, hogy egy kis önállóságot is megtanul. A vb ideje alatt kapcsolatban leszünk egymással. A lényeg: Zsófia ott van a világbajnokságon egy sikeres szeptemberi hazai világkupaverseny után. Ott gerendán szerzett aranyérmet. Előtte a magyar bajnokságon három bronzérmet érdemelt ki gerendán, korláton és összetettben. Rengeteg problémánk volt tavasz óta. Az orrmanduláját, majd később a hasfalát is meg kellett műteni. Másfél hónapos kihagyás után kezdtünk el újból dolgozni. Nem volt könnyű, inkább idegőrlő munka következett. De Zsófi „visszajött”! Fantasztikus akaraterővel dolgozott az alatt a rövid felkészülési idő alatt. Most ott tartunk, hogy a gerendán erősítettünk, és ha tisztán megcsinálja a gyakorlatot, akkor közel lehet a nyolcas döntőhöz. Nekünk jelenleg a gerenda és az egyéni összetett a lényeg. A legjobb huszonnégyben benne kell, hogy legyen a magyar csapat. Ha ez sikerül, akkor jövőre indulhatunk a világbajnokságon. Ott pedig az első tizenkettőben kell végeznünk. Október 27-én lesz a csapatkvalifikáció. Másnap már láthatjuk, hogy mire számíthatunk csapatban és egyéniben. Remélhetően minden versenyző képes lesz arra, hogy kihozza magából a maximumot. Szurkolok Zsófinak, hiszen ez természetes. Szándékosan nem raktam rá nyomást, kötelezettséget. S abban bízom, amit a búcsúzáskor nekem mondott: „Várom már nagyon a versenyt”! – így foglalta össze Trenka János, Kovács Zsófia edzője a gondolatait.