A kezdeti beruházások óta, már harmadik éve működik a birkózócentrum

A létesítmény a Béke városrészben a korábbi Kőrösi Általános Iskola épületében kapott helyet, és a kezdeti beruházások óta, már harmadik éve működik. A fejlesztés befejezésének emléket adó eseményen a régi sikereket kiharcolók mellett a mai idők legjobbjai, és a jövő nemzedéke a szülőkkel együtt ünnepelt.

Nagyot léptek előre

Már az átadási ünnepség előtt sem tagadhatta volna le a birkózás iránti elkötelezettségét Mátyás Gábor, a Dunaferr SE klub ügyvezető elnöke, aki a többi helyi vezetővel együtt nagy izgalommal törekedett az esemény hibátlan lebonyolítására.

Sporttörténelmileg rövid ideje működik a Gurics György Birkózócentrum. Mi történt a megnyitása óta?

– Három éve használjuk ezt a munkánkhoz nélkülözhetetlen létesítményt. 2016-ban pályázat útján a Magyar Birkózószövetségtől nyertünk egy komoly összeget, amit szintén ennek a továbbfejlesztésére használtunk fel. Korábban a földszint volt erre a célra kialakítva, de az sem volt teljesen kész. Ezzel a fejlesztéssel azt is teljesen befejeztük.

A mostani szakaszban az első emeleten történt egy teljes átalakítás. Birkózótermet és azt kiszolgáló létesítményeket hoztunk létre. Mellette kialakítottunk hálótermeket is, ugyanis régiós edzőtáborokat fogunk ide szervezni. Mára már ez egy olyan létesítménnyé vált, ahol egy fedél alatt tarthatjuk az edzéseket és az étkezéseket, valamint szállást is tudunk biztosítani a résztvevőknek.

Hány sportolót érint ez a beruházás?

– Az elmúlt öt évben nagyon sok energiát fordítottunk az utánpótlásbázisunk megerősítésére. A dunaújvárosi és a vidéki iskolákkal és óvodákkal történő együttműködés nyomán, mára már több mint nyolcszáz fő van a rendszerünkben. Ők még nem mind birkózók, de ismerkednek ezzel a sportággal, mivel heti rendszerességgel oktatjuk őket. Egy részük itt kapja meg a sportági képzését.

Egy fiatal mester a gyerek között

Az ünnepi készülődés kellemes színfoltja volt, ahogy Fehér Krisztián birkózó-utánpótlás edzőt kísérték a tanítványai. Szemmel láthatóan valamennyien szívesen vették a tőle kapott feladatokat. Az edzői munkáját a különböző általános iskolákban, illetve a birkózócentrumban végzi.

Az edzői szerep mellett még mindig aktív versenyző is?

– Az NB II-es csapatunkkal szoktam indulni a felnőttcsapat-bajnokságon. Évente összeállunk, mi a régi „öregek”, aztán kipróbáljuk magunkat. Pár évvel ezelőtt sikerült feljutnunk az első osztályba, ezért azt gondolom, hogy még elég jók vagyunk. Legközelebb ismét ez lesz a célunk.

Mi jellemzi az ideális tanítványokat?

– Hallottam olyan kollégámról, aki azt mondta, hogy úgy keresett jó birkózónövendékeket, hogy elkérte az ellenőrzőjüket, és ha az tele volt jó jegyekkel és sok figyelmeztető beírással, az volt neki az igazi. Tehát legyen vagány, viszont jó tanuló. Nem a jeles eredményekre gondolok, de a tanulásban mutatott megbízható, jó teljesítményre itt is szükség van. A birkózáshoz sem csak a fizikai erőre, hanem a gondolkodásra is szükség van.

Mekkora terhelés vár az utánpótláskorúakra?

– A diákoknak heti négy, alkalmanként másfél órás edzésük van, amiben a technikai képzés és a sajátsúlyos erőfejlesztés is szerepel. Hogy ez nem kevés? Valamit valamiért! Ezeknek a gyerekeknek, akik lejönnek egy ilyen edzésre, már vannak céljaik a sportágban. Gyakran hallom tőlük, hogy „Európa-bajnokságon, vagy az olimpián szeretnék birkózni!” Ezért nagyon jó felfogással végzik el azt a munkát, amit megkövetelünk tőlük. Most már kezdenek eredményesek is lenni.

Szorgos anyukák között

Gajzerné Dér Izolda a többi szülőhöz hasonlóan nem kis energiát fektet bele a birkózógyerekek segítésébe. Örömmel teszi, és még ezen az avatási ünnepségen is szerepet vállalt a lebonyolításban.

– Úgy végezzük ezt a munkát, mintha egy iskolai szülői munkaközösségben dolgoznánk. Szívesen vállaltuk, hogy segítünk az ünnepség díjkiosztó programjában. Előkészítettük az átadásra kerülő díjakat, amiket a birkózógyerekek rajpályázatán jól szereplőknek adtak át, és segítünk amiben csak szükséges volt.

Nem aggódott, amikor a kisfia ezt a kemény sportot választotta?

– Több sportágat is megnéztünk, és neki rögtön az első edzésen ez tetszett meg. Úgy gondolta, hogy ő itt marad, és most már ötödik éve járunk ide az edzésekre. Én hozom és viszem is magammal. Eleinte féltettem, de ő egy nagyon mozgékony fiú, akinek nagy szüksége van arra, hogy mindennél több edzésen vegyen részt. A versenyeit nem nagyon szeretem megnézni, mert nekem az nem olyan nagyon jó érzés, amikor őt ott gyürkölészik, de megszoktam. Jó itt a közösség és mi, a szülők is összetartunk.

Három sportágban is sikeresen kipróbálta magát

„Kicsi a bors, de erős!” ismerjük a mondásból. Az ezen a helyszínen megismert apró bajnokról most már azt is tudjuk, hogy jó tanuló, szorgalmas és a sportban is kiváló eredményei születtek!

– Paddi Boldizsár vagyok, kilencéves, és az Arany János Általános Iskolába, harmadikba járok. Jó tanuló lettem, és ez biztos, mert tiszta ötös vagyok! Nem vagyok verekedős, nem bántom a társaimat. Hetente többször is megyek az edzésekre. Nagyon szeretek odajárni, pedig van közöttük nehéz is. Amikor magasabb és erősebb ellenféllel találkozok, van úgy, hogy egy kicsit félek tőle, és van, amikor nem. Az biztos, hogy ha már belendülök a mozgásba, akkor már senkitől sem tartok. Kettő sportágam is van, de mindkettő fontos a számomra. A birkózást is nagyon szeretem, de már tavaly és az idén is korosztályos magyar bajnok lettem a Jiu Jitsu grepling versenyen, mellette kempo Eb bronzérmet is nyertem tavaly decemberben!

A mérföldkő

Valódi ünnepként élte meg az eseményt és bizonyítékként arra, hogy jó döntés volt a mélyponton minden erőt bevetni azért, hogy a szép múltú szakosztályt életben tartsák, és újabb sikerre vezessék. Pintér Attilával, a Dunaferr SE birkózó-szakosztályának elnökével beszélgettünk,

– Ez egy jelentős ünnep az életünkben. Az épületrész műszaki átadása még tavaly év végén történt, az ünnepélyes ceremóniára és a fejlesztéseknek a hivatalos birtokba vételére, a mai napon kerítettünk sort. Nagyon fontos dologról van szó, hiszen ez egy mérföldkő a céljainkhoz vezető hosszú úton, és ennek az egyik új állomásánál tartunk.

Nem szeretnék egy komoly előadást tartani róla, de bizonyára sokan emlékeznek rá, hogy valamikor egy nagyon nagy és sikeres szakosztály volt a miénk, a birkózóké. Sajnos ez főleg pénzügyi okok miatt összezsugorodott a két­ezres évek elejére. A birkózócsarnokot pedig, be kellett zárnunk 2012-ben.

Akkor döntéshelyzetbe kerültünk, hogy befejezzük-e a tevékenységünket, vagy az alapoktól kezdve újra építjük magunkat. A második megoldást választottuk, és ez az az út, amelyet említettem. Nagyon rögös és még messze van a vége. Örülünk az elvégzett munka gyümölcsének, a mai ünnepélyes pillanatnak.

Tizenkét évesen magyar bajnok lett

A folyamatos szülői segítség és odafigyelés, az edző türelme, a tehetség és szorgalom már kis­iskolás korban is nagyszerű eredményeket hozhat. Íme a példa: Gajzer Bálint sikere.

– A Petőfi Sándor Általános Iskolába, hatodikba járok. Tizenkét éves vagyok és már öt éve birkózok a klub színeiben. Már régen is sokat néztem a birkózásról videókat, és ennek hatására tetszett meg nekem ez a sportág. Ezt a tudásomat itt hagyom az edzőteremben, és nem bántom az osztálytársaimat, „annyira” nem vagyok verekedős gyerek.

Hetente négyszer járok edzésre, és az nagyon komoly dolog. Másfél órás az alap, és utána pedig egy félórás erősítés következik. Sokszor elfáradunk, de élvezem, és még soha sem akartam abbahagyni!

Már vannak eredményeim is: nem régen lettem magyar bajnok, de korábban diákolimpiai valamit magyar bajnoki harmadik helyezéseket is nyertem.

A jövő olimpikonjaiként számolt a mai gyerekekkel

Farkas Tibor, a Magyar Birkózószövetség főtitkára már ötven éve dolgozik a kedvenc sportjáért. Sikereit főként edzőként és a szövetség munkáját segítve valamint nemzetközi bíróként érte el.

– Ezt az ünnepet annyiban érzem a Magyar Birkózószövetségének is, hogy mi tehettünk javaslatot a dunaújvárosi pályázatra. Ez a munka nagyon jó volt, és a többiekéhez képest mértéktartóan igényelt támogatást. Ezért is álltunk mellé, és bíztunk benne, hogy a vállalt határidőre el is fog készülni. Így is történt és ezért ünnepelhettünk a mai napon.

Vannak dunaújvárosi emlékeim is. Szakfelügyelőként több utánpótláskorú versenyzőt vihettem világversenyekre. Szívesen emlékezek vissza például Valentényi Sanyira, Mucsi Zolira és Korpics Pistára is, akik ezeken az eseményeken eredményesen tudták képviselni a hazájukat. Igaz, hogy a saját Himnuszukat nem hallhatták, de az ezüst­érem elérhető volt a számukra.

Néhány éve rossz híreket vettünk a birkózás olimpiai megjelenéséről. Ma hogy áll a helyzet?

– Új vezetés került a Nemzetközi Birkózó Szövetség élére. Programokat dolgoznak ki, és azon vannak, hogy a gyanúkat és a komor felhőket elhessegessék fölülünk. Az egyelőre biztos, hogy a 2024-es olimpián biztosan lesz birkózás. Azt követően újra meg kell méretkeznünk a részvételért. Bízunk benne.

Van olyan trend, hogy egy-egy sportág ötven-ötven százalékban képviselje magát a férfiak és a nők arányában, ami ránk nézve nagyon nem előnyös, mert nálunk a nőknek egy, a férfiaknak két szakáguk van. Ebben az esetben a felezés azt jelentené, hogy a számunkra eredményesebb kötött fogás, lekerülne az olimpia műsoráról.

Ez a most felavatott objektum segíthet a magyar birkózás előrébb lépésében?

– Akik itt és most a kis mini szőnyeg körül ültek és térdepeltek, huszonhat-huszonnyolc évesen, a legjobb birkózó életkorban lesznek a 2028-as olimpiai részvétel szempontjából. A résztvevők, közülük kell, hogy kikerüljenek!