A boksznagyhatalom Kazahsztánba megy edzőtáborba a DÖSE csapata

A dunaújvárosi klub számára 2017 volt az első olyan esztendő, amikor összes versenyzőjüket DÖSE színekben indították. – Magammal szemben is hatalmas próbatétel volt a tavalyi év, hiszen 2016-ban még a Vasastól nagyon sok segítséget kaptunk, ezzel szemben a szakmai munka mellett a klub életének vezetése is rám hárult. Ebben szerencsére egyre több támogatást kapok Kocsis Tamás edzőtől. Ami pedig az eredményeket illeti: elmondhatjuk, hogy diákolimpiai bajnoki címmel büszkélkedhetünk, volt serdülő Európa-bajnoki indulónk, rangos nemzetközi versenyeken pallérozódhattak a gyerekek. A felvidéki Galántával amolyan testvérklubként tekintünk egymásra, sokat kesztyűztünk velük is. Egyetlen apró hiányérzetem van, hogy nem sikerült korosztályos magyar bajnoki címet szereznünk, ennek ellenére elégedettek lehetünk az évvel, amelynek amolyan megkoronázása volt a Dunaújvárosban rendezett gála, ahol a magyar válogatott is ringbe lépett. A szakemberek egyöntetű véleménye szerint 2017 legnívósabb eseményét sikerült tető alá hozni a magyar szövetséggel közösen, amire szintén büszkék vagyunk – vont röviden mérleget lapunknak Sulák András szakmai vezető.

Rövidke pihenő után már decemberben elrajtolt a felkészülés, Sulák András pedig januárban Hollandiában és Németországban is járt szakmai tanulmányúton, ami egyben kapcsolatépítést is szolgált. Megállapodásokat is kötött egy-egy klubbal közös csapattalálkozókról. Odakint, mint a szakmai vezető mesélte, teljesen más felfogásban végzik az edzéseket, sokkal lazábban, persze ők ebben a kultúrában nőttek fel.

Januárban már túl voltak az első idei versenyen is, a felvidéki Révkomáromban, ahol Zörgő Adorján, Simon Richárd, Horinger Arion, Kovács Adrián és Mendi Krisztofer lépett a ringbe. A fiúk jól bunyózva eredményesen zárták ezt a napot. Majd február végén következett a 10. Nemzetközi Szalacska Kupa Nagyberkiben, ahol hatan képviselték a DÖSE színeit, méghozzá nem is akárhogyan. A válogatottkeret-tag Horváth Máté aranyérmes lett, aki ezen felül elhozta a legtechnikásabb serdülőnek járó különdíjat is. Horinger Arion és Zörgő Adorján második helyet szerzett, míg Pintér Ádám, Simon Richárd és Kállai Balázs harmadikat.

– Horváth Máté hozta az elvárható eredményt, Simon Richárd az ország egyik legkiemelkedőbb versenyzőjével bokszolt, és veresége ellenére viszonylag jó meccset vívott. Ariont kiemelném még, aki egy rutinos vasasos fiú ellen kifejezetten jól bokszolt, meg is mondtam neki utána, ez férfimunka volt, büszke vagyok rá. Amennyiben így folytatja, akkor fogunk még róla hallani. Zörgő, Kállai és Pintér még kevécs mérkőzésszámmal rendelkezik, de jó úton járnak a rutin megszerzése érdekében, az idei év számukra a tanulásról szól. Hónapról hónapra próbálom minél több versenyre elvinni őket, s esetükben elsősorban nem az eredményekre, hanem a mutatott teljesítményre vagyok kíváncsi – értékelte Sulák András a megmérettetést, aki vasárnap két tanítványával, Horváth Mátéval és Simon Richárddal nem akármilyen edzőtáborba indul. A sportág nagyhatalmának számító Kazahsztánba, Almatiba utazik tíz napra, ahol egy hatalmas és nagy múltú klub vendégei lesznek, amelynek edzője a kétszeres Európa-bajnok és olimpiai második Viktor Demyanenko. Ebből az istállóból indult többek között a kétszeres olimpiai bajnok és kétszeres amatőr világbajnok Serik Sapyev, vagy a minden bokszrajongó által ismert, olimpiai ezüstérmes középsúlyú WBA/WBC/IBF/IBO-világbajnok Gennagyij Golovkin is… Az atlantai olimpia óta Kazahsztán az az ország, amely folyamatosan fel tud mutatni egy aranyérmest. Csak érzékeltetésül: amíg nálunk ezerkétszáz igazolt versenyző van, náluk csak ezerötszáz edző dolgozik az akadémiákon, klubokban.

A szakmai vezető nem is leplezte örömét, hiszen a klub számára ez a lehetőség hatalmas fegyvertény, az utazást a DÖSE egyéni támogatói és barátaik révén sikerült megvalósítani. – Egy dunaújvárosi vállalkozó ismerősünk kapcsolatrendszerén keresztül sikerült tető alá hozni ezt a lehetőséget. Nekem az ötéves tervemben szerepelt, hogy Kazahsztánba vagy Oroszországba sikerüljön eljutnunk és kapcsolatot építeni. Nagyon büszke vagyok rá, hogy ez már a harmadikban sikerült. Mégis, hogy hova megyünk: 3500 méter magasan egy magaslati edzőkomplexumban fogunk dolgozni, s lesznek edzőmérkőzések is. Egyébként a kazahok azért tudnak olyan borzasztó ütésszámmal dolgozni, mert hozzá ­vannak szokva az oxigénhiányos állapothoz. Nem vicc, az első alkalmakkor mi csak oxigénmaszkban mehetünk majd fel, amíg hozzá nem szokik a szervezet a körülményekhez, mert nem fogjuk bírni. Viszont amikor hazajönnek a srácok – akik eddigi eredményeik alapján érdemelték ki ezt a lehetőséget – úgy fogják érezni magukat, hogy kifutnak a világból. Egyébként ez a túra már a hóvégi országos diák­olimpia felvezetése lesz, ahol a teljes utánpótlásbázisunkkal elindulunk. A klubvezetés munkája mellett nagyon nagy köszönettel tartozunk a dunaújvárosi önkormányzatnak, hogy támogatnak minket, amit kiváló eredményekkel szeretnénk meghálálni – fogalmazott a szakember.