Hahner Péter történész az USA alkotmányának születéséről tartott előadást

A közelmúltban ismét a Pannon Oktatási Központ vendégelőadója volt Hahner Péter történész, számos történelmi témájú sikerkönyv szerzője, a Rubicon Intézet főigazgatója, aki ezúttal az USA alkotmányának születéséről és meghatározó elnökeiről tartott egy pörgős történelemórát a diákoknak. 

„Az USA alkotmányát 1787-ben hozták létre, II. József idején. Akkor, amikor Kazinczy Ferenc még csak álmodozott a nyelvújításról és éppen akkor német színházat hoztak létre Pesten. Egészen más világ volt. Az USA alkotmánya mindössze négy gépelt oldal, de a mai napig él és virul. Európában ez részben másként történt, az alkotmányok rendre változtak, Amerikában azonban ez máig úgy működik, ahogy ezek a parókás, térdnadrágos, csatos cipőt viselő urak kitalálták. A kérdés: miért?” – tette fel a kérdést hallgatóságának Hah­ner Péter történész, aki egy rendhagyó történelem­órába tömörítve mutatta be az USA alkotmányának megszületését, az államok meghatározó elnökeit. Az előadó arról is szólt, hogy az USA fejlődése és az ott kialakított intézményi struktúra miként is hatott a világ egészére. 

– A függetlenségüket kivívó államoknak számtalan kihívással kellett szembenéz­niük – külső és belső fenyegetések, gazdasági nehézségek, infláció, jogi egyenlőtlenség. Számos körülmény miatt nem a tökéletes, hanem a hosszú ­távon működőképes megoldást keresték. Gyakorlati alapokra építettek – így született meg világ legrégebbi alkotmánya, amely megpróbált keretet adni az államok társulásának. Három hatalmi ágat hoztak létre: a törvényhozás (parlament), végrehajtás (kormány), igazságszolgáltatás (legfelsőbb bíróság). Ehhez jött a kétkamarás kongresszus, amelynek alsóházát közvetlenül ­választja meg a nép. A szenátus, amelybe 1913-ig államonként két-két főt választanak az államok. Ettől évtől azonban a szenátorokat is már közvet­lenül a nép választja meg. Az elnököt pedig elektortestületeken keresztül választják meg. 

– Fontos megjegyezni, hogy ez (még) nem a demokrácia kora. Republikanizmus van. A képviseleti rendszer fontos számukra, ám a demokráciáról azt mondják az urak, hogy a nép első választása ritkán bölcs. Ez alapján alakítják ki a további struktúrákat – mondta el Hahner Péter, aki részletesen bemutatta az USA választási modelljét. Kiemelve számos olyan elemet, amely később sikerrel alkalmaztak a világ számos pontján, így Európában is. 

– Az alapmodell a következő: elnököt négy évre, szená­tort hat évre, képviselőt két évre választanak. Miért? Hogy egy pillanatnyi politikai válság alatt, ne lehessen lecserélni a teljes kormányzatot. Bölcs gondolat, amely a stabilitást garantálva máig jól működik

– érvelt Hahner, aki kiemelte, a női választójogot először az amerikai Wyoming államban szerezték meg a nők 1869-ben. 1920-ban pedig már a 19. alkotmánymódosítás az összes államban biztosította a nők számára, hogy részt vehessenek a választásokon. Az előadó négy rövid elnökportrét is felvázolt hallgatóságának. 

A megszülető alkotmány jövőjének szempontjából az is számított, hogy az első elnök olyan legyen, akibe mindenki bízik. A személyek nagyon nagy szerepet játszanak a történelemben. Az Egyesült Államoknak olyan szerencséje volt, hogy első elnöke kiválóan megfelelt az elvárásoknak. 1787-ben ő volt a mindmáig érvényben lévő alkotmányt elkészítő testület, az Alkotmányozó Konvenció elnöke. Sokan kizárólag azért fogadták el az új szövetségi alkotmányt, mert tudták, hogy Washington lesz a köztársasági elnök, aki egészen biztosan nem fog visszaélni a reá ruházott hatalommal. 1789. áprilisában New Yorkban tette le az elnöki esküt. 

– Washington példája azt mutatja meg, hogy a történelem formálásában rendkívül fontos a jellem, a személyiség szerepe – hiszen 1783-ban elutasította az egyeduralmat és ezzel utódai számára is követendővé tette e politikusi magatartást. – fogalmazott Hahner Péter.