A zöld átállásról és a szén-dioxid kvótáról

Okkal merülhet fel a kérdés egy vállalkozás tulajdonosában, hogy mire is költse cége megtermelt eredményét, hogy csak a két „végletet” említsük: környezetvédelmi büntetésre vagy technológiája fejlesztésére. Az előbbi adott esetben kötelezettség, míg az utóbbi választható, amivel megelőzhető az előbbi. Nyilván mindannyiunknak szimpatikusabb, ha egyfajta befektetésként fejlesztésre megy a pénz. 

Hosszabb távon gondolkodva, a szén – dioxid kibocsátás csökkentése nem csak zöld hóbort, hanem üzleti számok nyelvére lefordítható kényszer is. – írja a portfolio.hu portálon „Bezárás helyett zöld átállás: hogyan segítsük a nehézipar zöldítését” címmel a Csernus Dóra – ifj. Becsei Zsolt szerzőpáros. A vállalatoknak kibocsátásuk után már most is súlyos díjakat kell fizetniük az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszerben, az EU-s Emissions Trading Systemben (ETS). 

Nos, a kényszer nagy úr, hiszen a 2023. július 17-én megjelent - a szén- dioxid kvótával kapcsolatos Kormányrendelet nem titkolt célja az ország legnagyobb szén-dioxid kibocsátóinak jelentős mértékű megadóztatása, amely több tucat, köztük számos külföldi tulajdonban lévő érintettnek jelent további adófizetési kötelezettséget. – foglalta össze „Itt a szén-dioxid kvóta adó” címmel dr. Clamba Viktória az RSM Hungary adótanácsadója az rsm.hu portálon a témával kapcsolatban a legfontosabb tudnivalókat.

A szén-dioxid kvótáról

Az ETS hatókörébe tartozó, jelentős szén-dioxid kibocsátó tevékenységet végző létesítmények éves szinten meghatározott mennyiségű kvótával (másnéven kibocsátás-egységgel) rendelkeznek, amely adott mennyiségű CO2 kibocsátásra jogosítja fel őket „ingyenesen”. Az ingyenesen elérhető karbonkvóta évente degresszíven csökken, ezzel ösztönözve a nagyvállalatokat a kibocsátásuk visszafogásán keresztüli zöldebb működés megvalósítására. Az ingyenesen rendelkezésre álló kvótán felüli extra kibocsátás esetén pedig újabb megvásárolt kvótákkal kötelesek kompenzálni az extra környezetszennyezést. Vagyis, csak az ingyenesen rendelkezésre álló kvótán felüli CO2 kibocsátásért kell fizetni az ETS rendszer alá tartozó vállalatoknak.

Az intézkedések felgyorsíthatják a zöld átállást

A Kormányrendelet értelmében Magyarországon az érintetteknek a teljes kibocsátásuk után adófizetési kötelezettségük keletkezik. Mindez azt jelenti, hogy ez az adó a teljes kibocsátás alapján kerül kiszabásra az EU-s ETS rendszer mellett!

Az adó megfizetésére a 2022. december 31-e után kezdődő adóévben azok a vállalatok kötelezettek, amelyek hitelesített szén-dioxid összkibocsátása átlagának legalább 50%-ával megegyező mértékű térítésmentes kibocsátásegység-kiosztásban részesültek, és a tárgyévet megelőző három évben a hitelesített szén-dioxid kibocsátásuk éves átlaga meghaladta a 10 000 tonnát. (A dunaújvárosi vasmű teljes termelői és energetikai vertikuma szén – dioxid kibocsátása teljes kapacitás - kihasználtság esetén mintegy 3 millió tonna lenne – a szerk.)

Leegyszerűsítve a legjelentősebb karbonkvótával és kibocsátással rendelkező hazai piaci szereplőket érinti az új szén-dioxid kvóta adó, amelynek mértéke 40 EUR minden kibocsátott tonna CO2 után. Vagyis többek között a műtrágya, a cement, az olajfinomító, az acél-, az üveg-, a vegyipari, fémipari ágazatok egyes szereplőire vonatkozik. Nem minden esetben csak a CO2 kvótaadót kell kifizetniük az érintetteknek, hanem ezen felül a Kormányrendelet előírja, hogy az ingyenesen rendelkezésre álló kvóták átruházása esetén tranzakciós illetéket is meg kell fizetni a klímavédelemért felelős hatóságnak. 

A kormányzati és a tulajdonosi szándék egy irányba mutat

Az ipar átállásában tehát az egyik legnagyobb fejtörést a nehézipar okozza, ugyanis nem csak nagy energiaigényű iparágakról van szó, de a termelés során használt technológiák önmagukban is széndioxid-kibocsátást eredményeznek. Ezek kiváltásához radikális technológia-váltásra lenne szükség. – informálódhatunk erről a már említett rsm.hu portálon.

A felszámolt Dunaferrt így – a jogszabályi módosítás miatt is - nagyon gyorsan át kell állítani zöld acél gyártására, hiszen a tulajdonosváltással bevonható forrásokat nem a szén – dioxid kvótára és annak adójára, hanem ennek megteremtésére lehetne fordítani. 

Mint ismeretes a felszámolás alá került és értékesítésre bocsátott acélipari vállalat, a Dunaferr tendergyőztese a Liberty Steel lett, amely Közép-Európában több országban (Lengyelország, Csehország, Románia) rendelkezik gyárral, és elkötelezett a Greensteel, az un. zöld acél iparágban is. Úgy tűnik, hogy a tulajdonosi és a kormányzati szándék e tekintetben is egy irányba mutat, hiszen a Magyar Kormány már többször kinyilvánította, hogy elkötelezett az acélipar és a magyar ipar jövője szempontjából is kiemelkedő zöld átállás mellett.