Szentpétervár, Oroszország gyöngyszeme

A hosszú gyaloglásra kész utazó akár négy nap alatt is felejthetetlen emlékeket gyűjthet az Észak Velencéjeként is emlegetett városban. A Névai sugárúton (Nyevszkij Proszpekt, ahogyan több nagy orosz regényből ismerjük) végigsétálva a péteri barokk stílusban épült házakban gyönyörködhetünk. Egy kis kitérővel a Kazanyi székesegyházhoz érünk. A monumentális épület I. Pál cár kívánságának megfelelően nagyban hasonlít a római Szent Péter-bazilikára. Nem messze innen egy másik hasonmás templomot is megcsodálhatunk: a Krisztusi feltámadása templom kísértetiesen hasonlít a moszkvai Vaszilij Blazsennij-székesegyházra. (E templom helyén gyilkolták meg II. Sándor cárt, az ő fia építtette a Vérző Megváltó templomának is nevezett épületet.)

A peterhofbeli pompázatos palotát hatalmas franciakert veszi körül, az úgynevezett Alsó parkban pedig a világ legnagyobb szökőkútrendszere található: száznegyven szökőkút naponta körülbelül százezer köbméter vizet mozgat meg.

A Péter-Pál székesegyház tornya a tévétornyot nem számítva a legmagasabb a városban. A Téli Palota méretei láttán eláll a látogató lélegzete, és az ámulat csak fokozódik bent: mérhetetlen a gazdagság

A Névai sugárút a Palota térben végződik, ahol a méretek láttán eláll a látogató lélegzete. A Téli Palotába belépve az ámulat csak fokozódik: a több mint ezerötszáz szoba mintegy három és fél hektáron terül el, az épület teljes bejárásához 23 kilométert kellene megtenni. A sokat látni akaró turistának így mindenképp döntenie kell, hogy mit néz meg a palotában. A világ egyik legnagyobb képgyűjteménye, az Ermitázs főként Nagy Katalin cárnő művészetszeretetének eredménye. A képek mellett a Téli Palota pompás termei is elkápráztatnak, minden a gazdagságot és nagyságot mutatja: bársonnyal és arannyal borított termek, hatalmas csillárok. A sok díszítést és persze a hosszú sétát érdemes néhány pirog és egy tea kíséretében kipihenni.

A városalapításkor először a Péter-Pál erőd épült fel egy kis szigeten, ahová a Péter-kapun át léphetünk be. Az itt található Péter-Pál székesegyház tornya a tévétornyot nem számítva a legmagasabb a városban, Nagy Péter cár kívánságára, aki túl akarta szárnyalni Moszkva (korabeli) legmagasabb tornyát, a Kreml Nagy Iván harangtornyát. (A cár ugyanis Szentpétervár építésével nemcsak ablakot akart nyitni Európára, hanem az ország központjának szánta a várost.) A Néva partján áll az Izsák-székesegyház, Oroszország legnagyobb temploma. A robusztus épület kupolájából ragyogó kilátás nyílik az egész városra. A Névai sugárúttól elszakadva, a Mars-mezőn az örök szerelem tüzénél gyűjthet új erőt a további felfedezéshez az utazó. Erre szükség is van, hiszen Szentpétervár környékét, a nyári palotákat semmiképpen sem mulaszthatjuk el megnézni.

Petrodvorec (Peterhof), Nagy Péter cár nyári rezidenciája 29 kilométerre fekszik a várostól. A pompázatos palotát hatalmas franciakert veszi körül, az úgynevezett Alsó parkban pedig a világ legnagyobb szökőkútrendszere található: száznegyven szökőkút naponta körülbelül százezer köbméter vizet mozgat meg. (A szerző május elején, épp a szökőkutak megnyitása napján járt a kertben, ahol így ha zöldellő bokrokban és virágágyásokban nem is különféle szökőkutakban gyönyörködhetett.) A cárok nyáron sem nélkülözték a pompát és gazdagságot, a Téli Palotához hasonlóan káprázatos a Nyári Palota berendezése is. A terület a második világháborúban hadműveleti zóna volt, így a restaurátorok áldozatos munkájának köszönhetően csodálható ma is régi fényében a nyaralóhely. Carszkoje Szelóban és Pavlovszkban pedig Katalin és Sándor nyári palotáját nézhetjük meg, főleg, ha szerencsénk van, és nem kígyózik a bejárat előtt több száz turista.

Carszkoje Szelót egyébként Puskin halálának 100. évfordulója óta Puskinnak nevezik, a nagy költő is tanult itt az I. Sándor alapította líceumban. A romantikus angolkert nemcsak a sétáló látogatót, hanem Puskint is meg- érintette: itt született Tatjana levele Anyeginhoz.