"Okosan kell versenyezni"

– Triatlonos pályafutásod eddigi csúcspontja a finnországi világbajnokság. Miként alakult a felkészülésed?

- A szezon eleje nem indult túl fényesen, télen, illetve tavasszal többször voltam beteg, ami miatt egy-két hetek a kelleténél többször kimaradtak. Télen inkább a futáson volt a hangsúly, majd a tavaszi jó idő beköszöntével a szabadtéri kerékpáros kilométergyűjtés került előtérbe. Idén eddig három versenyen sikerült rajthoz állnom, két középtávon, illetve egy speciális távon Nagyatádon. A két középtáv hagyott némi kívánnivalót maga után, Keszthelyen, az országos bajnokságon 5. lettem abszolútban, illetve 1. a korosztályomban, ami nem hangzik rosszul, de nagyon szezon eleji verseny volt, hibáztam taktikailag, valamint a futás sem ment úgy, ahogy szerettem volna. Ezután Tatán idén a világbajnokság jegyében nem a rövid távú ob-n hanem középtávon indultam el, ezzel is „gyakorolva” a távot. Az év egyik legmelegebb napján 35 fokban az úszás és a bringa kifejezetten jól ment, futáson volt némi lassulás, de sikerült az abszolút 2. helyet elhozni Badar Gergő mögött. A nagyatádi kitérő pedig kettős célt szolgált, egyrészt a DTSE (Dunaújvárosi Triatlon Sportegyesület) két tagja miatt mentem, akik első hosszú távjukat teljesítették, ha pedig már ott voltam, a nagyatádi 1-1-1 körös verseny egy tökéletes edzésnek bizonyult. Sikerült abszolút elsőnek célba érni, de ami miatt még boldogabb vagyok, hogy idén először éreztem úgy, hogy a bicikli utáni futásom összeállt, és végig úgy tudtam futni, ahogy elterveztem.

– Milyen erősségű mezőnyre számítasz Lahtiban?

– Mivel a világbajnokságra csak kvalifikálni lehetett, ezért biztosan erős mezőny fog összegyűlni az összes kategóriában. Nem igazán tudom magam besorolni, hogy a mezőny melyik felébe kerülök, vagy, hogy milyen esélyeim vannak. Magyarok közül 4-5 névvel találkoztam eddig a rajtlistán, névről sokuk ismerős, de nem mindegyikükkel személyes a kapcsolatom.

– Van már nemzetközi tapasztalatod. Mennyiben lesz ez más, mint egy profin megszervezett hazai verseny?

– Egy kis nemzetközi tapasztalatom van, tavaly voltam egy olasz versenyen, de a világbajnokság biztosan egy sokkal nagyobb lépcsőfok lesz, mind a mezőny méretében mind a szervezésben. A verseny is kétnapos, nem egy, ahogy általában lenni szokott. Első nap szombaton a hölgyek, majd másnap a férfiak mezőnye áll rajthoz. Közel 5000 indulónál nagyon fontos, hogy minden pontosan meg legyen szervezve. Kaptunk egy hetven oldalas kézikönyvet, hogy mit, hol és mikor lehet/kell csinálni melyik korosztálynak, melyik versenyzőknek. Már ezen kiigazodni is elég nehéz. A depók is óriásiak, külön helyen a futó és a biciklis depó, és a rajt is 10 percenként van korosztályonként. Közel másfél órán keresztül fogják a korcsoportokat indítani. Szóval teljesen más, mint egy hazai verseny, leginkább a méretek miatt. Itthon a jobb években is 7-800 fő volt az egyéni indulók száma, ez is nagy tömeg egy verseny reggelén, el lehet képzelni, ahogy a 2500-3000 induló (az 5000 két napra oszlik el) vonul a családjával a rajtközpontba, depóba.

– Hogyan alakul a világbajnokság előtt a programod?

– Szerdán, 23-án indul(t)unk este Finnországba. Első nap még Helsinkiben szállunk meg, csütörtökön utazunk Lahtiba. Ott némi átmozgató edzés és a kerékpár összeszerelése lesz az elkövetkező napok tevékenysége. Ez az a pont, ami miatt a legjobban izgulok jelenleg az egész versenyhétből. Sosem utaztattam még a biciklit repülőn. Egyrészt féltem, másrészt amiatt is aggódom, hogy mindent bepakolok-e, ami ott kelleni fog, harmadrészt nem én lennék az első, akinek nem érkezik meg a reptérre a biciklije. Ha már ott leszünk, és megvan minden csomagom, akkor leszek talán egy kicsit nyugodtabb. Majd szombaton megnézzük a lányok versenyét, szurkolunk a magyar versenyzőknek. Egyelőre az időjárás nem tűnik túl szépnek, pénteken kívül szinte minden napra esőt ír, remélem, ez egy kicsit változik, és több lesz a napsütötte órák száma is.

– Korábban említetted, hogy saját magad edzője vagy, a vb előtt kértél-e tanácsot, szakmai véleményt edzőtől, esetleg rutinos versenytárstól?

– Nem, továbbra is a saját edzésemet írom. Természetesen szoktam beszélgetni sporttársakkal, illetve elég sok triatlonos tartalmat, könyveket videókat fogyasztok, így próbálom frissíteni, újítani a tudásomat.

– Az abszolút mezőny mellett, a 30-34 éves korosztályban versenyzel majd. Milyen helyezéssel, eredménnyel lennél elégedett vasárnap?

– Ahogy említettem, egyáltalán nem ismerem a mezőnyt. Mivel minden triatlonpálya más, még az előző versenyek adataiból is nehéz következtetéseket levonni, így nem nagyon vannak helyezéssel kapcsolatban elvárásaim. Vannak reális helyezésbeli elvárások, illetve vannak álom helyezések, de a legfőbb cél az, hogy úgy érjek célba, hogy azt érezzem, ennél nem sikerült volna gyorsabban teljesíteni a távot. Persze nagyon ritka az ilyen verseny, mindig szokott itt-ott maradni pár másodperc, de ezek inkább technikai jellegűek, fizikailag viszont szeretnék magamból mindent kiadni. Egy négyórás versenyen, ha elrontom a frissítést vagy a bicikli túl erős lesz, az a futáson nagyon meg tudja magát bosszulni, ezért okosan kell versenyezni.