Csapatként arattak nagyszerű győzelmet

A DF mára már lassan hazai pályaként emlegetheti a vendégszerető és rendre kiválóan felkészített rácalmási létesítményt, amiről a közönség és a vidékről érkező csapatok is elismerően nyilatkoznak. 

DF–Tihanyi FC 5–3 (2–2) 

DF: Cseresnyés – Ivacs, Fekete, Kovács, Csányi. Csere: Bán (kapus), Villám, Szili, Varga, Németh, Tóth, Paget, Beke. Edző: Tóth Árpád. 
Az első félidőben a vendégek már az első percekben bátor megmozdulásaikkal jelezték, komoly szándékkal érkeztek. Aztán a hazaiak is bemutatkoztak. Ivacs parádés lövésével megszerezte a vezetést, és felfűtötte a nézőteret. Szinte hideg zuhanyként érte a piros mezeseket az egyenlítés, majd újabb szép játék után Szili volt eredményes. Némi küzdelem után a hazai csapat ismét korábbi hibájába esett, aminek egyenlítés lett a vége. 
A folytatásban a csapatok fokozták a tempót, és a tihanyiak mindent elkövettek az előny megszerzésére, amit egy szöglet nyomán el is értek. A feszültség tovább növekedett, a játék is szikrázóbbá vált. Utána viszont igazából magára talált a hazai csapat. Először Németh találta meg azt a rést a védekezők sűrűjében, ami az egyenlítéshez volt szükséges, majd Kovács szép forgás után távolról bombázott a hálóba, végül Csányi tette föl a pontot a meccsre egy elegáns megoldás után. 

Ezt követően valódi izgalmakat már csak a hazai csapat által túl korán termelt öt fault jelentette, de higgadtak maradtak, és megúszták büntető rúgás nélkül. A lefújás után okkal tapsolta meg a csapat a hűséges szurkolóit, azok pedig a kedvenceiket, akik ezen az este átlépték az árnyékukat. 
Tóth Árpád így értékel: – Gratulálok a Tihany csapatának, mert komoly ellenfelünk volt, és nagyon nehéz mérkőzésen vagyunk túl. A jó ellenfélen kívül tovább nehezítette a dolgunkat, hogy a legjobb formát hozó gólvágónkat, Godslove-t betegség miatt elvesztettük erre a mérkőzésre. Ez jelentős problémát okozott, szerencsére azonban mások léptek a helyére, és ezért sikerült hoznunk a mai meccset. Ettől vagyunk mostanában jó csapat, mert, amikor kell, kisegítjük egymást. 

Voltak azért meleg pillanatok is – vetettük fel. 
– Ez így van. A szünetben el is mondtam a fiúknak, az első húsz percben saját magunknak tettük nehezebbé a játékot. Ám mivel mentálisan is együtt vagyunk, ezért át tudtunk lendülni a nehéz pillanatokon. Látható módon mára már érettebbé vált a játékunk, és ezért sikerült további izgalmak nélkül lehozni ezt a mérkőzést. Jó felé haladunk. Rengeteg jó egyéni teljesítményt láthattunk, de ennek ellenére csapatként nyertük meg ezt a meccset – fogalmazott a szakvezető.