A nehezebb utat választotta, és magyarként lett vb-ezüstérmes

Dunaújváros - A Magyarországon szereplő légiósok megítélése akár igen szélsőséges szokott lenni, s nem csak teljesítményük nyomán. Vannak közöttük olyanok, akik késztetést sem éreznek többévnyi itt-tartózkodás után, hogy megszólaljanak magyarul, amíg mások azt vallják: próbálják megadni a tiszteletet azzal, megtanulják nyelvünket. Vagy legalábbis igyekeznek. 
Így volt ezzel Mahieu Geraldine is, aki 2017-ben igazolt a dunaújvárosi klubba, amelynek azóta egyik alapembere. A huszon­nyolc éves, csupa szív és mosolygós játékos mindent megért, és ügyesen ki is tudja fejezni magát nyelvünkön. Amikor megakad, angolra váltva folytatja, hogy aztán magyarul fejezze be mondatát. Mindez csak arra példa, ebben az esetben sem a könnyebb utat választotta, csakúgy, mint pályafutása legfontosabb döntésénél, amikor decemberben letette a magyar állampolgársági esküt. Persze, nemcsak azért, mert ennyire szeret Dunaújvárosban játszani és élni, ami egyébként így van, hanem ezzel utat nyitott magának a válogatott felé is. 

Bíró Attila szövetségi kapitány lapunknak akkor azt mondta, senkinek nincs bérelt helye a keretben, így „Zsuzsi” a DFVE-ben és az összetartáson mutatott teljesítményével vívta ki helyét a magyarországi világbajnokságon. 
Mahieu nevetve említette, a francia válogatott nyolcadik helyével eddigi legjobb vb-szereplését érte el, azaz jó, hogy eljött. 
– Persze, örültem az ő sikerüknek is, de a miénknek még inkább, nagy dolognak tartom, hogy ezt az eredményt el tudtam érni Magyarországgal, ami egyben motiváció. Csak lehet, „túl sok” is elsőre, mert ha ott lehetek az Európa-bajnokságon, és nem sikerülne dobogóra kerülni, az nagyon fájna egy ilyen szereplés után – mondta a játékos, aki a körmeit is a magyar nemzeti színekre festette. 
Szerinte az olaszokkal szemben elveszített csoportmeccs volt a legnehezebb a számára, bár a nyitányon Kolumbia ellen is volt oka miért izgulni. Na, nem azért, hogy nyernek-e, itt az volt a cél, mindenki szerezzen gólt. A félidőig ez neki nem jött össze, Bíró Attila mondta is a szünetben, hogy mindenki a keze alá dolgozzon azoknak, akik még nem voltak eredményesek, aztán erre még a hangosbemondó is bemondta, Mahieu első találatára várunk. 
 

Az első gól és az ok nélküli aggodalom 
– Végül szerencsére összejött a gól, átestem a tűzkeresztségen. Ez volt az első lépésem a vb-n magyarként, a Himnuszt énekelve több ezer hazai szurkoló előtt, ezt fel kellett dolgoznom, az olasz meccs volt az, amit nehezen éltem meg. Ezzel arra gondolok, hogy nem ugyanaz lett a megítélésem a bíróknál, mint a franciák kapitányaként és fontos tagjaként, volt, hogy egy percen belül két kiállítást kaptam. Nem tudtam, a szurkolók miként viszonyulnak hozzám, ha esetleg nem úgy megy a játék, s azt mondják, minek kerültem ide, amikor nem vagyok hasznára a csapatnak. Szerencsére ilyesmiről szó sem volt, sőt, elképesztő hangulatot és szeretetet kaptunk, közte én is, akit eddig jobbára a dunaújvárosi közönség ismert és buzdított. Egyébként a többiek is megnyugtattak, hogy nincs semmi baj, és ott van a helyem a válogatottban. S az is jólesett, hogy a klubtól is sokan kerestek, írtak, támogattak, biztattak, mert tudják, naponta mennyit dolgozom. Olyanok ők számomra, mint egy család, ami nagyon fontos – jegyezte meg. 
 

Az erdélyi túra rá is nagy hatással volt 
Beilleszkedésében segített – bár a bajnokságból szinte a teljes csapatot ismerte –, hogy ­DFVE klubtársai mellett további két honosított játékos, a korábban magyarul szintén nem beszélő Parkes Rebecca, illetve Rybanska Natasa is a csapat tagja volt. Utóbbi szintén erősítette Geraldine-t, amikor ezen az úgymond mélyponton volt. S Rbyanska mondta azt is korábban, ő egy szlovák lány magyar szívvel. Ezt felvetettük „Zsuzsinak”, aki szerint ő jó „mixe” a két nemzetnek. Mivel teljesen más kultúrából érkezett, bizonyos dolgokat másként lát, vagy furcsának tart, tartott nyugatiként itt keleten. 
– Nem csak francia és nem csak magyar vagyok, de például úgy mutatkozom be, hogy Zsuzsi vagyok, aztán ha kell, helyesbítem, hogy Geraldine. Egyáltalán nem bántam meg, hogy a nehezebb utat választottam. Jó felmászni egy hegyre, és az út fontosabb, amíg a csúcsra érsz. Mint amikor a vb előtt Erdélyben voltunk a csapattal, ami hatalmas élményt jelentett nekem is. Olyan szép volt látni azokat az embereket, akik ilyen erősen kötődnek a magyarságukhoz és elképesztő szeretettel fogadtak minket. 
 

Már várta, mikor folytatódhat a munka 
– A két góllal elveszített döntő után elsőként nem tudtam örülni, mert olyan közel voltunk az Egyesült Államokhoz, és ki tudja, mikor lesz ilyen lehetőségünk legközelebb. Aztán a szurkolók olyan ünneplésben részesítettek, a szüleim örömükben sírtak, hogy az ember nem tudott szomorú lenni. Aztán ez az eredmény motiváció is, hogy még jobbak legyünk. Távlati célunk a párizsi olimpia, illetve addig még lesz két Eb és vb, ahol megszerezhetjük a legfényesebb medált. Ám mindig az utolsó lépés a legnehezebb. Most jön a horvátországi torna, de azért, mert Európából a vb-n mi lettünk a legjobbak, nem jelenti azt, simán mi végzünk az élen Splitben is. Azért ne felejtsük, el, hogy például a bivalyerős spanyolokkal Budapesten nem is futottunk össze, akiknek szerencséjük sem volt, az USA állította meg őket a negyeddöntőben. Jólesett a kis pihenő otthon Franciaországban, ahol szintén nem hanyagoltam el a mozgást. Majd már vártam az újabb felkészülést, hogy dolgozhassak azért, még jobb és hasznosabb tagja lehessek a válogatottnak és persze a dunaújvárosi együttesnek is. Én itt vagyok otthon, itt kaptam meg mindent ahhoz saját munkámon felül, hogy itt tarthassak, a párizsi olimpiáig biztos szeretnék maradni. 
„Zsuzsi” elmesélte, az is libabőrös élmény volt számára, amikor meglátogatták a klub nyári gyerektáborát, és közel 80 gyerek tapsa és szeretete övezte őket. Úgy ünnepelték őket, mint a bajnokokat. 

Szerdától egy erős nemzetközi tornán szerepel a válogatott - Az Eb-felkészülést már két hete elkezdte a társaság. Az elmúlt héten Balatonfűzfőn edzőtáborozott, ahol a programot színesítette a hosszútávúszó-válogatottal megtartott közös balatoni edzés is. Szerdától pedig komoly felkészülési tornán szerepelnek a lányok Szardínián, Sassariban. A mai nyitó meccs amolyan bemelegítés lesz Izrael ellen, de utána Görögország, Spanyolország, Olaszország és Hollandia következik – amolyan mini Eb.  A keretből két meghatározó ember, Keszthelyi-Nagy Rita és Parkes Rebecca pihenőt kapott. Ellenben a DFVE három játékosa ott lesz: Garda Krisztina, Mahieu Geraldine és Horváth Brigitta. Illetve a Fradiba távozó Gurisatti Gréta és az Egerbe igazoló Szilá­gyi Dorottya. – Természetesen minden mérkőzésen világosak a céljaink, ám ezúttal az eredmény kevésbé érdekel majd, mint a lehetőséget kapó játékosok, a csapat teljesítménye. Örülök, hogy ilyen ellenfelek ellen mérhetjük fel, ilyen összetételben képesek vagyunk-e a vb szintet megismételni – idézte Bíró Attilát a szövetség honlapja. 

Máris itt az új kihívás, az Európa-bajnokságra is szeretné biztosítani a helyét