2021.09.13. 07:00
A kicsik lelkesedése, öröme, a veteránok nagy elszántsága
Gyönyörű két napja volt a dunaújvárosi, de talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy az egész magyar birkózásnak. A Dunaújvárosi KSE szombaton és vasárnap a rácalmási sportcsarnokban veterán bajnokságot, és diákolimpiát is rendezett. Annak jegyében, hogy Dunaújváros, a Dunaújvárosi KSE az idén hetvenéves, a Magyar Birkózó Szövetség pedig százéves.
Hiába múlnak az évek, a bicepszek nem gyengülnek
Fotó: Laczkó Izabella / Dunaújvárosi Hírlap
Remek ötlet volt az évforduló kapcsán, hogy a legfiatalabbakat és a legöregebbeket versenyeztették meg hétvégén Rácalmáson. Szombaton a veteránok, vasárnap pedig a diákok mérték össze erejüket, de a veteránok nemcsak a szőnyegen tették tiszteletüket, hanem a lelátón is.
Birkózó diákolimpia

Például ott volt a Dunaújvárosi Kohász, majd később a Dunaferr két válogatott legendája, Kovács „Lapu” József és Vadász Csaba. Egymás mellett ültek a lelátón, ami nem véletlen, hiszen mindig nagyon jó barátság kötötte őket össze. Bár súlycsoportban komoly különbség volt köztük, mert Vadász Csaba 48 kilogrammban, Kovács „Lapu” pedig nehézsúlyban birkózott.
Veterán országos birkózó bajnokság Rácalmáson
A két kiváló sportoló találkozásunkkor egy picit nosztalgiázott, Vadász Csaba elmondta, hogy 1973-ban kezdett el birkózni, majdnem ötven éve, Kovács József 1978-ban. Arra a kérdésünkre, hogy miért nem indultak el a veteránok versenyén, a válasz az volt, hogy „öregek vagyunk már ehhez is”, bár a 64 éves Kovács József azt mondta, hogy a szépségversenyt biztos, ő nyerte volna meg.


Mind a ketten végignézték a diákolimpia mérkőzéseit, és ahogy mondani szokták, a vér nem válik vízzé, a világbajnoki ezüstérmes Vadász Csaba, amikor látja ezeknek a fiataloknak a küzdelmét, még így ülő helyben is időnként megmozdul, legszívesebben ő is végrehajtana egy dobást.
A gyerekek küzdelmeit tényleg nagy élmény volt megtekinteni, hiszen olyan szívvel, erővel birkóznak, amit a felnőtteknél már nem láthatunk. Ez alatt azt kell érteni, hogy ők még nem taktikáznak, egymásnak ugranak, és csak dobják, pörgetik egymást. Az ő harciasságuk a lelátón ülőkre/állókra is átragadt, valószínűleg a lelátókon leginkább szülők, nagyszülők foglalhattak helyet, mert nagyon harcias volt a drukkerek mezőnye is. Ami viszont mindenképpen kiemelendő, főleg egy olyan küzdősportnál, mint a birkózás, hogy mindenki nagyon sportszerűen szurkolt.


A vasárnapi megnyitó előtt a Magyar Birkózó Szövetség nyolc dunaújvárosi embert díjazott, száz éve együtt a birkózásért jelszóval. Ők Kuhánszky Tibor, Angyal László, Mendi Tamás, Papp Gyula, Tarány Gábor, Mátyás Gábor, Pintér Tamás és Kiss Károly. A Magyar Birkózó Szövetséget az eseményen az olimpiai ezüstérmes, háromszoros világbajnok Komáromi Tibor képviselte, aki rendszeresen megfordul a dunaújvárosi birkózó-eseményeken. Arra a kérdésünkre, hogy mi annak az oka, hogy gyakran láthatjuk Dunaújvárosban, így válaszolt:

– 1974 óta élek a magyar birkózásban és mindig tiszteltem azt, ami Dunaújvárosban folyik. Szeretem a sikeres szakosztályokat. A dunaújvárosi helyzetet most is jónak látom, a sport szolgáltatás, és ebbe be kell fektetni. Ezt ebben a városban tudják. A mai diákolimpiáról pedig annyit tudok mondani, hogy nagyon ügyesek a picik. Bízom benne, hogy tíz-tizenöt év múlva már az olimpián drukkolhatunk nekik.
