A Dunaferr stílusos továbbjutása a Magyar Kupában

Titkos, szerencsére be nem vált előítéletek után talán utólag mindkét fél beismerhette, a mérkőzés előtt voltak nehéz és veretes elképzeléseik a másik csapat várható hozzáállásáról. Talán a helyiek azért néztek szigorúan, mert egy kicsit öntelt, lekezelő ellenfelet vártak a vendégek csapatában. Az újvárosiak arra is gondolhattak, hogy a hazaiak a feltételezett tudáskülönbséget elszánt rugdosással fogják kiegyenlíteni. Mindenki szerencséjére ezekben a dolgokban senkinek sem lett igaza. Kimondottan jó szellemű és hangulatú mérkőzésen mérhették össze a tudásukat, ahol persze a jobb csapat győzött 10–3-ra, ami azért nem csúnya eredmény, akárhonnét is nézzük.

A mérkőzésen kis meglepetésre a hazaiak lövésével kezdődött a játék, és ahogy a találkozón többször is kiderült, Alex bravúrjára is szükség volt. A folytatásban aztán beindult a Dunaferr gépezete. A vezetést Hinojosa Montero Antonio, a közönségkedvenc Tony szerezte meg, utána Horváth mutatta be az egyik zsonglőrmutatványát, amit góllal koronázott meg. Aztán megint Tony érkezett a harmadikkal, a negyedikhez Klacsák nevét írtuk.

Mielőtt nehezen követhető felsorolásba bonyolódnánk, vegyük az egyszerűbb megoldást: Tony négyet, Klacsák kettőt, Horváth B., Németh L., Slett és Östör egyet-egyet lőtt. A dicséretesen küzdő hazaiak góljai Pálvölgyi, Ráti és Szilágyi akarását dicsérik.

Frank Tamás, a Dunaferr vezetőedzője így értékelt: – Úgy kezdtünk, ahogy egy ilyen meccset illik. Rögtön az elején eldöntöttük a győzelem dolgát. Ettől függetlenül voltak olyan periódusai a mérkőzésnek, amikor ők is elég jól tették a dolgukat. Kicsit hiányérzetem is van, hiszen akár jobban is élvezhettük volna ezt a mérkőzést, ha több látványos támadást vezettek volna. A játékuk ugyanis néha kapkodásba ment át, de ne legyünk telhetetlenek: tíz gólt lőni bárhol jó dolog. Most bátran nyúlhattunk a legfiatalabbakhoz, akiken már látszott, hogy szívesen megmutatnák magukat. Azt bizonyították, hogy szépen, lassan lehet majd rájuk számítani. Nyilván még fejlődniük kell és ők is a segítségünkre lehetnek.