Nagyon sikeres családi nappal zárták le labdarúgótáborukat

Az esemény utolsó napján nemcsak az apró futballpalántákkal találkozhattunk a focipályán, hanem rengeteg szülővel, hozzátartozóval is, akik csemetéiket kísérték el a ragyogó napsütéses időben. Valami készül és nem szokványos lesz, erre már abból lehetett következtetni, hogy az érkezők étellel-itallal megrakott kosarakat hoztak magukkal. Bizony, táborzáró, könnyed kikapcsolódásra várták a kicsiket és nagyokat.

– Minden tábor véget ér egyszer. Gondolom a gyerekek sajnálják a legjobban – kezdte az összegzést Sallai Attila, az utánpótlás koordinátora, a tábor főszervezője. – Nekünk óriási előrelépést jelent, hogy ilyen szinten szervezhettük meg a programjainkat. A létszámot tekintve jogosan érezhetjük úgy, sikerült itt Mezőfalván felrázni az érdeklődést a mozgás, a sport iránt. Mivel ilyen nagy sikerrel zajlott a tábor, ezért tervezünk az őszi kezdés előtt, az augusztus huszadikai hétre is egy hasonló egyhetes kurzust. A mostanit illetően csak pozitív élményekről számolhatunk be. Külön örömünkre szolgál, hogy az eredeti elképzelések mellett még növelhettük is a terhelést, hiszen a játékos foglalkozásokkal, az edzésmintákkal szinte észrevétlenül repült az idő. Ráadásul sikerült különleges meghívottakkal színesíteni a programkínálatot. Jöttek hozzánk vendégcsapatok is Kálozról, és az alapiak több utánpótláscsapatát láttuk egész nap vendégül. Utóbbi találkozásnak a folytatása is kibontakozóban van. Szeretnénk együttműködni velük a későbbiekben. Ha jól érzik magukat nálunk, akkor nincs akadálya, hogy szorosabbra fűzzük a kapcsolatot. A versenyeztetésben, a tornákon való részvételekben szívesen segítenénk őket. Az edzések természetesen továbbra is Alapon történnének – mondta az eseményekről Sallai Attila.

A folytatásban a társedzőt, Szabó Attilát kérdeztük, aki a legfiatalabbakkal, az óvodáskorúakkal foglalkozik. – Rendkívül motiváltak a gyerekek, főleg, ha megtaláljuk a hozzájuk vezető utat, amivel örömet szerzünk nekik. Minden gyermek alkalmas valamilyen sportra, rajtunk múlik kibányászható-e az a kincs, ami bennük lakozik. Ennek a korosztálynak már csak az életkori sajátosságból kifolyólag is hatalmas a mozgásigénye. Mi pedig azon vagyunk, hogy ezt az energiát a megfelelő szakmai útmutatásokkal a kellő irányba tereljük. Amint a tábor sikere is bizonyítja, nem dolgozunk hiába – zárta a rövid összegzést Szabó Attila.

Kovács Csaba, aki régebben maga is játszott a mezőfalvi felnőttcsapatban, örömmel jött a családi napra. Megkérdeztük, hogy miként értékelte a tábort, és hogyan érzik magukat?

– Már nagyon vártuk ezt a lehetőséget! A fiam még nem döntötte el, melyik sportnál köt ki. Járt birkózni és focizni is, de azért a labdarúgás az igaz kedvenc. Nevezhetjük családi hagyománynak is, amit remélhetőleg követni fog. A vírushelyzet lecsökkentette a mozgáslehetőséget, bár mi szerencsések voltunk, mert az utcában lévő focipályára lejártunk kettesben lasztizni. Meg az udvarban is kergethettük a bőrt. A társaságot és a hozzá kapcsolódó hangulatot, közösségi érzést azonban nem lehetett helyettesíteni, ezért is örültünk ennek a lehetőségnek – válaszolt érdeklődésünkre az apuka.

A nap során ahogy korábban tervezték, a héten tanultakat mutatták be a gyerekek. Nem maradt el a kötelező fényképezés sem, és talán a nap csúcspontjával a szülő–gyerek, anyák-apák meccsekkel telt az idő ebédig. Aki pedig kellemesen elfáradt, vagy éppen nagyon megszomjazott a nagy melegben, az bőven talált magának enni- és innivalót. Nyár végén tehát folytatás, remélhetőleg hasonló sikerrel.