Alaposan visszavágott a Kohász gárdája a csabai vereségért

D. Kohász–Békéscsaba

38-24 (20-11)

Dunaújváros Sportcsarnok, 600 néző.  Vezette: Hantos, Rózsahegyi.

Kohász: Tomasevics – Klujber 2, Kovács Anna 2, Szalai 3, Dombi 4, Micijevic 7, Kazai  4. Csere: Oguntoye (kapus), Cifra 2, Szekerczés 2 (2), Nick 1, Monori 5, Takács D., Grosch 2, Bulath, Molnár 3. Edző: György László.

Békéscsaba: Popovics – Kovács Anett 4, Vukajlovics 2, Kovacsevics 4, Mihálfy 3 (2),  Szögi 5 (1), Szarka 1. Csere: Györkös (kapus), Zöldi-Tóth 4, Gidai 1, Pintér. Edző: Horváth Roland.

Kiállítások:  8, illetve 8 perc.

HétmétereseK:  2/2, illetve 4/3.

Nem nagyon esett róla szó, de a dunaújvárosi csapat alapos verést tervezett a Békéscsaba ellen, emlékezve a Magyar Kupában elszenvedett játékért és vereségért. Ez annál is inkább várható volt, mivel a csabaiak összesen kilenc mezőnyjátékossal léptek pályára tizennégy helyett sérülés és betegség miatt. Legjobbjuk, Walfisch Mercédesz bár beöltözött a lila mezbe, de vállsérülése miatt csak ücsörgött a kispadon. Már a 10. percben tudatosította a Kohász, hogy mi a szándéka, mert 7–1- re vezetett. Szép, gyors támadásokkal szedte szét a hazai csapat a vendégek védelmét. A 20. percben még csak öt gólnál tartott a csabai gárda (15–5), s ekkor már vastapssal, valamint az „Újváros!” rigmussal fejezte ki tetszését a hazai publikum. Néhány butácska hiba miatt – egy kissé túlcifrázta, túljátszotta a támadásokat a Kohász – három találathoz jutott a csabai együttes (20–11).

A fordulást követően sem fékezett le a dunaújvárosi formáció. A kiváló és mostanában folyamatosan mosolygó Micijevic kétszer is gólt dobatott Dombi Lucával, Tomasevics hetest védett, tehát akár a búcsúban, volt itt minden a Kohász remek játékában, amelynek jóvoltából természetesen kiváló hangulatban zajlottak az események. Szegény Györkös Rebeka, a vendégek cserekapusa dobálta magát balra, jobbra a háló előtt, de már csak a sarokban pihenő labdával találkozott. György László pedig mindenkinek adott lehetőséget, hogy megfürdőzzön a sikerben: egymás után küldte be a cserejátékosokat. Talán a térdműtéte után lábadozó Bouti Fruzsina is beszaladt volna a nézőtérről a parkettára, de erre még várni kell több hónapot. Az 52. percben már azért szurkoltunk, hogy meglesz-e a negyvenedik hazai találat, de ez nem sikerült. Kettő még hiányzott (38–24).

György László:

– Döntőnek bizonyult, hogy jó védekezést követően sebesen tudtunk támadni. Dicséret illeti a támadásainkat is, amelyek között volt több látványos is. A múltra való tekintettel illő volt nyernünk.

Kazai Anita:

– Nagyon koncentráltunk, nagyon akartunk, és gyors kézilabdát játszottunk. Futottunk előre, hátra, ha visszarendeződni kellett. Nem tagadom, volt bennünk visszavágási vágy is.