Kovács Richárd századik mérkőzését idő előtt befejezve nyerte meg

Idő előtti győzelemmel teljesítette századik mérkőzését Kovács Richárd a Dunaújvárosban rendezett magyar-bosnyák csapattalálkozón. Teljesítményét a „legjobb magyar” különdíjjal jutalmazta a szakvezetés. Elsőként edzőjét, Nagy Lajost kérdeztük.

Nem volt valami könnyű helyzetben. A szorító sarkában ülve, állva nem sok esélye lehetett segítségnyújtásra!

- Szerencsére Richárd legalább kilencven százalékban azt hozza, amit megbeszélünk, illetve, amit elvárok tőle. Most talán még jobban is sikerült, mert idő előtt be tudta fejezni mérkőzését. Természetesen minél nagyobb a közönség buzdítása, mi is egyre erősebben kiabálunk. Tapasztalatból tudom, a versenyző kiszűri az edzőjének a szavait az egyéb zajok közöl. Ezen a mérkőzésen nyilván a versenyzőmnek voltak hibái is. Csak úgy tudunk előrehaladni, ha ezeket tudomásul vesszük, közösen feldolgozzuk és kijavítjuk. Szokásosan előfordult, hogy időnként szélesen ütött és elragadta a hév. Ezeken még sok edzéssel, iskolázással kell javítanunk. A sikerhez a melót itt sem lehet megspórolni, együtt kell vele izzadnunk a felkészülés során.

Milyen volt az idei szezonjuk?

- Úgy gondolom, eléggé mozgalmas évünk volt. Az elért eredményeink komoly perspektívára mutatnak. Illetve még nincs vége az évnek, mert még hátra van a felnőtt országos bajnokság. Már többször is leírtuk, hogy a jövő nagy reménységét keressük a hazai ökölvívás utánpótlásában. Azokat, akik a közelmúlt nagy bajnokait méltóan tudják követni. Kovács Ricsi húszévesként, a 64 kg-os súlycsoportjában, három világversenyen vett részt ebben az évben. U22-es Eb-n és a felnőtt Eb-n szintén az ötödik lett. Részt vett a hamburgi vb-n, ahol a legjobb tizenhat közé verekedte be magát. Reméljük, hogy ő lesz az új nagy bajnokunk, amihez adjunk neki bizalmat. A többi rajta múlik. A kifogástalanul udvariasan és elegánsan nyilatkozó tehetségtől ezt hallottuk arra a kérdésre, milyen napja volt a dunaújvárosi?

- Úgy gondolom, hasznos mérkőzés volt. Az első két menetben még nem tudtam igazán ráérezni, de már tudtam a jó irányt. Menetről menetre jöttem felfelé, és a harmadikban tudtam azt produkálni, amit az edzőm kért, és szerencsére sikerült is befejezni a mérkőzést. Úgy érzem, mostani riválisomnál már voltak nehezebb ellenfeleim is, de ennek ellenére ez alkalommal is lehetett tanulni, és emellett élveztem is a bokszot. Igazából már a második harmad végén is éreztem, előbb be tudom fejezni, így is történt.

Vívni és nem verekedni. Ez nehéz mutatvány?

- Az évek során megtanultam, hogy nem kell elragadnia a hévnek, mert az nem vezet feltétlen jóra. Dunaújvárosban sem volt vele problémát, élveztem a bunyót és nyertem!