Megható pillanatok közepette köszöntötték a világbajnoki hősöket - galériával, videóval

„Megjöttek a Magyarok húzzátok meg magatok, reszketnek a csapatok, az utolsó percig maradok...” – dübörgött a Valmar és a Hősök klasszikussá vált szurkolói dala a hangszórókból, miközben a DFVE hősei beléptek az uszodatérbe.  Amikor ez megtörtént, a gyerekek sokasága hatalmas üdvrivalgásban tört ki, majd tapssal és a Szép volt, csajok! rigmussal köszöntötték Garda Krisztinát, Horváth Brigittát, Mahieu Geraldinét, és a válogatott szakmai stábjában kapusedző Kardos Krisztinát, illetve a társkapitányt, Mihók Attilát. 

Miután a szívet melengető fogadtatás zaja elült, az önkormányzat nevében Pintér Tamás polgármester és Barta Endre alpolgármester köszöntötte a lányokat. Majd Koszi Ferenc, a DFVE elnöke következett, aztán pedig jöhettek a csillogó szemű gyerekek kérdései a példaképekhez.

Az egyik arról szólt, hogy mit éreztek, amikor a hollandok legyőzésével kijutottak az olimpiára. – Ez nagyon nagyon jó élmény volt, a meccs után volt a legnagyobb boldogság, 

 – felelte Mahieu.

Aztán arról is beszélt egy másikra válaszolva, hogy az egy góllal elveszített döntő után egyből még nehéz volt örülni, hiszen kikaptak. Azonban két óra múlva már mosolyogtak és megszépült minden, hiszen komoly eredményt értek el.
A rövid kérdezz, felelek után következtek az egyedi ajándékok átadásai, amelyeket már előző nap elkezdtek elkészíteni a 2012-13-as korosztály lány és fiú csapatai, hogy még kedden is egy órával korábban érkeztek, hogy be tudják fejezni a rajzokat. Az alkotások egyedileg készültek mindenkinek, fotókkal színesítve – tudtuk meg Brávik Henrietta edzőtől.

Egyébként a plakátok árulkodtak arról, milyen szeretettel születtek, mindegyikre került fel egy-egy idézet is. Mihók Attilának pedig azt írták fel: A világ legjobb edzője. – Még csak a második – jegyezte meg erre mosolyogva az érintett. 

Mahieu így beszélt lapunknak arról, mit jelent számára egy ilyen köszöntés. 

- A budapesti vb-n rengeteg szurkoló volt a helyszínen, de akkor, nyár közepén ugye nem volt lehetőség ilyen találkozásokra. Most van idő kicsit ünnepelni, ez pedig plusz energiát is adhat a folytatáshoz, meg az újabb kemény munkához – jegyezte meg.

Horváth Brigittának még nem volt ilyen fogadtatásban része.

- Olyanoktól is üzeneteket kaptam, akikkel évek óta nem beszéltem, de régen együtt játszottunk. Még mindig kicsit hihetetlen, hogy ez történt, de nagyon jó érzés felkelni ezzel a tudattal minden nap, illetve így folytatni a bajnokságot – mondta. 

Garda Krisztina ezt az élményt egyszer már átélte az olimpia után, amikor történelmet írva, megszerezték a sportág első ötkarikás érmét. 

– Ezt bizony nem lehet megunni, és nagyon sokat számít nekem, hogy látom ezeket a gyerekeket, azt, mennyire örülnek és szurkolnak nekünk. Én is voltam ilyen helyzetben és boldog voltam, amikor találkozhattam a példaképeimmel. Fontosak az ilyen pillanatok, ahol nem csak azt látják, kimászik valaki a medencéből meccs közben, vagy gólt lő a televízión keresztül, hanem beszélgessünk, együtt legyünk,