A vakcinakutatás eddig elért eredményei itthon és a világban

Jó az állapotuk azoknak a fertőzött betegeknek, akiknek elsőként adtak be koronavírusból kigyógyult betegek vérplazmáiból kivont antitesteket Magyarországon. A terápiát kiszolgálandó, vérplazma adására kérik a koronavírus-fertőzésen átesett, gyógyult betegeket a szakemberek, sőt az aktív sportolókat is, akik közül többen is jelentkeztek már, hogy segítenének.

Vannak betegek, akiknél hazánkban gyógyszeres terápiát alkalmaznak az úgynevezett citokinvihar megelőzésére és kezelésére. A betegség egy szakaszában úgynevezett citokinvihar alakul ki, ami súlyos gyulladás, immunreakció, ez beavatkozás nélkül halálozást vagy egyes szervek leállását okozhatja. Több, így kezelt beteg van intenzív osztályon, javul az állapotuk, és „a közel vannak”, hogy levegyék a lélegeztető­gépről, illetve felébresszék a mélyaltatásból őket. Vannak olyan betegek is, akiknél ezzel a gyógyszeres terápiával tudták megakadályozni, hogy rosszabb legyen az állapotuk és az intenzív osztályra kerüljenek.

A terápiás, gyógyszeres kezelések mellett az oltóanyag-kutatás is folyik hazánkban. Koronavírus elleni vakcina kifejlesztéséről kötött megállapodást a Magyarországon is jelen lévő Sanofi és a GSK, a gyógyszercégek tervei szerint a jelenleg fejlesztés alatt álló vakcina 2020 második felében lép majd a klinikai vizsgálatok fázisába. A tájékoztatás szerint amennyiben a klinikai vizsgálatok sikerrel járnak, a vakcina 2021 második felében válhat elérhetővé – tájékoztatott az MTI.

Határainkon túl

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatbázisa szerint április 30-ig összesen 101 különböző vakcina fejlesztését jelentették be. A The London School of Hygiene and Tropical Medicine, a neves brit orvostudományi iskola közel 120 különböző oltóanyagprojektet sorol fel a SARS-CoV-2 nevű vírus okozta betegség ellen, közülük 110 preklinikai (tervezési) szakaszban van. Nyolc program jutott el az embereken végzett klinikai kísérletetek első stádiumába. Ezek között egy kínai, amelyet a Hongkongban bejegyzett CanSino nevű cég jegyez, még előbbre tart, I. és II. szakaszú klinikai kísérletet is végeznek vele. Az I. stádiumú kísérletek fő célja a biztonság tesztelése és csak kisebb mértékben a gyógyászati termék hatékonysága. A nagyobb körben elvégzett II. és III. szakasz feladata a hatékonyság felmérése, a forgalomba bocsátásnak az egészségügyi hatóságok általi esetleges engedélyezése előtt. Három másik kínai kísérlet az I. stádiumban tart: az egyik a technológiai részvények Nasdaq tőzsdéjén jegyzett Sinovac, két másikat pedig a Sencseni Orvosi Intézetben végeznek a LSHTM szerint. Egy brit – az Oxfordi Egyetem által végzett – illetve a BioNtech német gyógyszergyár által folytatott kísérlet most lépett az I. klinikai stádiumba – írja az MTI. Oltóanyagot fejlesztett ki az Oxfordi Egyetem az új típusú koronavírus ellen, a vakcina emberi tesztelése el is kezdődött – jelentette be a brit egészségügyi miniszter még április végén.

Matt Hancock elmondta, hogy az új oltóanyagok kidolgozása rendszerint éveket vesz igénybe, ám ezúttal néhány hónap alatt sikerült kifejleszteni a Covid-19 járványt okozó SARS-CoV-2 koronavírus elleni vakcinát. Hancock nem tett utalást arra, hogy az oltás mikortól lesz tömegesen alkalmazható – közölte az MTI. A svájci gyógyszeripari óriás, Lonza Group és az amerikai Moderna megállapodott abban, hogy megteszik a szükséges előkészületeket az egyelőre fejlesztési szakaszban lévő, az új koronavírus ellen lehetséges védelmet adó vakcina gyártására, mégpedig úgy, hogy abból évente 1 milliárd adagot is elő lehessen állítani. A fejlesztés alatt álló készítmény az emberi test sejtjeit késztetné arra, hogy a vírushoz hasonló fehérjéket termeljenek, amivel a szervezetet immunválaszra késztetik, hogy az felvegye a harcot a tényleges fertőzéssel szemben – írja az Origo.

Több vakcina, több fázisban

Egyes szakértők, mint Sarah Gilbert brit vakcinaszakértő, az Oxfordi Egyetem munkatársa, aki a Vaccitech biotechnológiai céggel dolgozik együtt a kísérleteken, valamint a három különböző projekten is dolgozó Frédéric Tangy, a párizsi Pasteur Intézet munkatársa úgy vélik, hogy a védőoltás 2020 végéig elkészülhet.

Kis Zoltán, a Nemzeti Nép­egészségügyi Központ biztonsági laboratóriumának vezetője pedig azt mondta, hogy ténylegesen több olyan vakcina van, amely az egyes fázisban tart, vagyis ártalmatlansági vizsgálatokat végeznek rajtuk, és van olyan is, amelyik a klinikai, kettes fázisban jár. A biológiai folyamatokat azonban nem lehet sürgetni, ezért nem várható, hogy pár hónap múlva elérhető legyen egy hatásos vakcina a koronavírus ellen.

Kásler: az oltóanyaggyártásban is önellátónak kell lenni

Magyarország célja, hogy – hasonlóan a legtöbb területhez – önellátó legyen az oltóanyag­gyártásban is – hangoztatta az emberi erőforrások minisztere, miután a hazai oltóanyaggyártás létrehozásának elősegítésében való együttműködésről írt alá megállapodást a Debreceni Egyetem (DE) és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) képviselője.

A mostani megállapodást gyümölcsözőnek nevezve a miniszter, s hozzátette: az NNK a kutatási hátteret biztosítja, az egyetem pedig a tudásbázist, a kutatások vezetését és az ipari szereplők bevonásával az oltóanyagok gyártását.

Dr. Müller Cecília országos tiszti főorvos azt mondta, a védőoltásoknak kiemelt szerepe van az elsődleges megelőzésben. Kívánatosnak nevezte, hogy Magyarország függetlenedni tudjon a világpiactól, és a hazai vakcina-előállítással folyamatos legyen az ellátás. (MTI)