Tudatosan, hús nélkül böjtölni

Szekeres Erzsébet dietetikus maga is érintett a témában, bevallása szerint ugyanis ő is nekiveselkedett a negyvennapos böjt megtartásának. Mint sok más esetben, úgy a böjt esetében is fontos a tudatosság, az egészséges böjtölés. 

– Lehetnek-e a hús elhagyásának kedvezőtlen hatásai a szervezetre? 

– A hús biztosítja szervezetünk számára a B12 vitamint, a cinket, kalciumot, vasat, Omega 3 zsírsavat, ezenkívül magas fehérjeforrás. Ha teljesen kihagyjuk a húst az étkezésünkből hiányállapotok léphetnek fel. Ez kihathat az idegrendszerre, izomzatra, az érrendszerre, az anyagcsere-folyamatokra. Ha megfelelően összeállított étrendendet fogyasztunk a böjt alatt, természetesen tudjuk pótolni ezeket. Gondoskodni kell a hús elhagyásával kieső tápanyagok pótlásáról, helyettesítéséről. 

– Milyen helyettesítő tápanyagokat érdemes, szükséges használni hús helyett? 

– A böjtölés során a gyümölcsök, zöldségek, gabonák (rizs, árpa, köles, rozs, zab, kukorica, búza), a hüvelyesek (bab, lencse, csicseriborsó, sárgaborsó, szójabab), növényi olajok, olajos magvak tudják pótolni a szükséges tápanyagokat. Magas rosttartalmuk hozzájárul a szervezet immunerősítéséhez, hiszen gyulladásgátló hatásuk is van. A gyümölcsökben lévő polifenolok is fokozzák az immunrendszer működését, és preventív módon részt vesznek a rákmegelőzésben. 
A természetes élelmiszereken kívül vannak még táplálék-kiegészítők, például a sörélesztő, ami egyre elterjedtebb lesz az egészséges táplálkozásban. 

– A böjtölés idején elhagyott hús hatással van-e a szervezet vízháztartására, illetve a folyadékbevitelre? 

– A húsoknak 50-75 százalék a víztartalmuk, ami az elkészítés során csökken. Általában az ételeink magas sótartalmúak, gondoljunk csak a felvágottakra, grillezett húsokra. Ez fokozza a szervezet vízvisszatartását, ödéma alakulhat ki, ami megterhelheti a szívet, a keringést. Ha elhagyjuk ezeknek az élelmiszereknek a fogyasztását, vagy legalább csökkentjük, természetesen javul az állapotunk. 
A böjt alatt is ettől függetlenül sok folyadékot (2,5-3 liter víz) kell fogyasztani, ami segít a felszabaduló káros anyagok kiürülésében. 
Főleg a gyümölcsöknek van vízhajtó hatásuk, de a zöldségek között is számos ilyen létezik. 

– Van-e a böjtnek valamilyen jótékony, a szervezetre gyakorolt hatása? 

– A böjt segít megelőzni a nem megfelelő étrend kellemetlen hatásait. Jellemzően az emberek többsége több ételt fogyaszt, mint amire a szervezeténeke szüksége van, ezért nő a súlyuk, kialakulhatnak metabolikus szindrómák, az inzulinrezisztencia, nő a hasi zsírszövet, megemelkedik a vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek alakulnak ki, gyakoribb a stroke a különböző daganatos betegségek (bél- és emlődaganat) kialakulásának a kockázata. Böjtölés során csökken ezeknek a veszélye. 

– Érdemes-e, szükséges-e konzultálni orvossal, dietetikussal? 

– Mindenféleképpen szükséges a konzultáció olyanoknak, akik valamilyen krónikus betegségben, anyagcsere-betegségben – pl. cukorbetegség, vesebetegség, köszvény –szenvednek. Azok, akik pszichiátriai, mentális zavarokkal küzdenek, szintén kérjék ki orvos tanácsát, aki a dietetikushoz irányítja a beteget. 

 Az egészséges böjttel kapcsolatban a dietetikus kiemelte, hogy az ételek mennyiségét lehet csökkenteni, a folyadékok bevitelét inkább növelni kell. Emellett fontos, hogy nem javasolt a böjt a betegeknek, a gyerekeknek, a kismamáknak, de a radikális diéták, divatos fogyókúrák még az egészséges emberek számára is veszélyesek lehetnek – tette hozzá.