Új világ köszönt a hazai közoktatásra szeptembertől

"Most, amikor a második világháború utáni időszak legnagyobb gazdasági válságát éli át a világ, a 2010-ben hivatalba lépett magyar kormány ennek ellenére eltökélt a nemzeti köznevelési és felsőoktatási rendszer megújítása, versenyképessé tétele iránt" - fogalmazott Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár augusztus 17-én Veszprémben, amikor egy két évre szóló közel 130 milliárdos oktatásfejlesztési csomagot mutatott be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) kampányindító rendezvényén.

Az említett fejlesztési forrás majd' nyolcvan százaléka EU-s kasszából érkezik. A csomag remélhetően sokat lendít majd a hazai oktatási rendszeren, ám a szeptember elején induló tanév bátran jellemezhető rendkívülinek. Érvénybe lép az új közoktatási törvény és január 1-től már az állam látja el a fenntartói feladatokat az oktatási intézmények esetében. Az új Nemzeti Alaptanterv pedig egy esztendő múlva lép hatályba. Mozgalmas időszak előtt állunk.

- Ezt is túl kell élni. Eddig is voltak lehetetlen helyzetek, amikor pontosan nem lehetett tudni, mi is vár ránk a következő tanévben  - fogalmazott tömören a pedagógus szakma előtt álló feladatokról Kósa Mihály, a városi Pedagógus Szakszervezet titkára.

- Sajnos sok, máig nem tisztázott fontos dologról nem született érdemi döntés. Egyrészt a jövő hónap elején hatályba lép az új köznevelési törvény, amelynek egyes rendelkezései ugyan késleltetve, lépcsőzetesen épülnek majd be a rendszerbe. Ám számos fontos elem itt is tisztázásra vár. Nem tudjuk pontosan, mi lesz az intézményekkel a fenntartóváltás után. Nem titkoltan az érdekképviselet arra számít, hogy jelentős elbocsátások lesznek. Az állam, mint fenntartó vélhetően átalakítja a jelenlegi struktúrát. Azaz intézmény-összevonásokra, akár iskolabezárásra is sor kerülhet - mondja az érdekképviselet vezetője, aki hozzá teszi: ez pedagógusok elbocsátásával is együtt járhat majd.

Az ütemezés szerint a településeknek októberig kell dönteniük arról, hogy mely oktatási intézményeket igénylik vissza az államtól.

Információink szerint e kérdésben még nem született döntés, ám várhatóan egy-egy általános és középiskolát mindenképpen meg kíván majd tartani a helyi önkormányzat. Ám ez  komoly kiadással is jár. Kósa Mihály szerint a pedagógusok körében is érezhető a bizonytalanság.

- A városi intézményekben dolgozó pedagógusok eddig is lelkiismeretesen dolgoztak, érthető, hogy biztos jövőképet várnak a döntéshozóktól. Sajnos, még számos kérdőjel akad. Tény, hogy az utóbbi tizenkét évben folyamatos forráskivonás zajlott. Ezt az önkormányzatok és az intézmények is megsínylették. Ha az állam kerül a tényleges fenntartói szerepkörbe, remélhetően már nem tolja tovább a felelősséget. Ennél kevesebb pénzből már nem működhet az oktatási rendszer - fogalmazott Kósa, aki hozzátette: - Az intézményvezetők és a pedagógusok azon lesznek, hogy az átmenet időszaka ne terhelje sem a diákokat, sem a szülőket. E vállalás remélhetően az egész tanév során tartható lesz.

A nagy központi ki-, és becsengetéskor rendre előkerülnek a kiművelt emberfők sokaságával kapcsolatos remények:  e hazának nincs más esélye a felemelkedésre, mint a minőségi oktatás biztosítása minden társadalmi réteg számára. A mindenkori döntéshozók aztán ellibbenek a mikrofontól és jön a faragás kora. Kevesebb jut erre, kevesebb arra. Végül ismét a szülők újítják a fel a padlót, cserélik ki a nyílászárókat. Mindig arra a pontra térünk vissza, hogy aki szegény ésvagy hátrányos helyzetből indul, az duplán küzdhet azért, hogy kikeveredjen a helyzetéből. A mai magyar iskola sajnos még mindig konzerválja a szakadékot és nem áthidalja azt.