Ukrán válság - Elrabolták az ukrán határőrség egyik tábornokát a Krím-félszigeten

A közlemény szerint - amelyet több ukrán médiaforrás ismertetett - a magas rangú tisztet, az ukrán határőrség személyzeti osztályának igazgatóját szerda délután a félsziget déli részén lévő Jalta városában, a parti őrség helyi támaszpontjának területétől nem messze hurcolták el. Mintegy negyven, zömében motoros ismeretlen elszakította a tábornokot az őt kísérő tisztektől, egy terepjáróba ültették, és elhajtottak vele.

Az előzetes adatok alapján Szevasztopolba szállították. A határőrség közlése szerint tárgyalásokat kezdtek a motorosokkal a vezérezredes szabadon engedéséről.

A krími Orosz Motorosok nevű szervezet az oroszbarát és a régi Janukovics-féle vezetést támogató Orosz Front nevű, Ukrajna keleti és déli részén szerveződött szélsőséges egyesülés része. Valószínű, hogy a szervezet tagjai követték el az emberrablást.

Továbbra is feszült a helyzet a Krím félszigeten

A dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaságból szerda délután is több hír érkezett arról, hogy fegyveresek jelzés nélküli egyenruhában fenyegetik az ukrán katonákat.

A félszigeten az orosz szárazföldi határnál lévő Kercs városánál megkülönböztető jelzés nélküli egyenruhába öltözött fegyveresek vettek blokád alá egy laktanyát - közölte szerdán a Kerch.FM városi rádió. Az ukrán légvédelmi egység laktanyájához két orosz rendszámú teherautó hajtott. A járművekből mintegy húsz fegyveres szállt ki, többen közülük maszkot viseltek. A fegyveresek körülvették a laktanyát, és követelték az ukrán katonáktól, hogy adják át fegyverüket, aminek utóbbiak nem tettek eleget.

A helyszíni beszámoló szerint az ukrán egységben szolgáló katonák anyái, feleségei a laktanyánál gyülekeztek, és kérték a fegyvereseket, hogy menjenek el. A nők közölték velük, hogy készek megvédeni a laktanyában lévő hozzátartozóikat.

A szevasztopoli kikötőben veszteglő Ternopil nevű ukrán hadihajó parancsnoka, Makszim Jemjeljanenko állítólag közölte, hogy a korvettet és legénységét elvágták a szárazföldi ellátástól. Ezt Jurij Szirotjuk, a Szabadság (Szvoboda) párt parlamenti képviselője a parancsnokkal folytatott személyes beszélgetésére hivatkozva tette közzé a twitter közösségi portálon.

Az ukrán védelmi minisztérium a nap folyamán közölte, hogy a szintén a szevasztopoli kikötőben veszteglő Szlavutics ukrán hadihajót fegyveresek próbálták elfoglalni, de a legénység ezt megakadályozta.

A két ukrán hadihajó napok óta nem tud kihajózni a kikötőből, mert a Szevasztopolban állomásozó orosz fekete-tengeri flotta hajói elállják a tenger felé vezető utat.

Ukrán médiajelentések szerint a Krím félsziget déli részén lévő Balaklavában helyi szemtanúk arról számoltak be, hogy a nemrég megválasztott oroszbarát krími kormányfő, Szerhij Akszjonov képviselői fizetésemelés és új hajók vásárlásának ígéretével igyekeznek rávenni az ott szolgáló ukrán határőröket, álljanak át az autonóm terület új vezetésének oldalára. Állítólag a tisztekre közeli hozzátartozóikon keresztül is nyomást próbálnak gyakorolni.

Közben az ukrán határőrség közlése szerint közös műveletet indított "Határ" elnevezéssel a belügyminisztérium és az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU), hogy kiszűrje a "szélsőséges és radikális érzelmű orosz állampolgárok" bejutását az országba az ukrán-orosz határon keresztül. Ukrajna keleti és déli szárazföldi határátkelőire újabb határőregységeket vezényelnek, és különleges technikai eszközökkel szerelik fel őket.

Zavarba hozta a szerb politikusokat Putyin koszovói párhuzama

Különbözőképpen értelmezik a szerb politikusok Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi kijelentését, amely párhuzamot vont Koszovó és a Krím félsziget között.

Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti:

Putyin kedden először nyilatkozott azt követően, hogy a múlt szombaton az orosz parlament felsőháza felhatalmazta orosz fegyveres erők bevetésére Ukrajna területén. Mint fogalmazott: Moszkva nem vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a Krím félsziget Oroszország területéhez csatlakozzon, "kizárólag maguk a lakosok határozhatják meg és kötelesek meghatározni saját jövőjüket szabad véleménynyilvánítással és biztonságos feltételek között". Hozzátette: korábban ezt a koszovói albánok és a világ más népei is megtehették. "Tudomásom szerint ezt az (önrendelkezési) jogot, amelyet ENSZ-dokumentumok támasztanak alá, senki nem vonta még meg" - fogalmazott Putyin.

A Press Online című hírportál szerdai beszámolója szerint a szerbiai politikusokat meglepte az orosz elnök kijelentése, különösen azokat, akik Oroszországot Szerbia legfontosabb szövetségesének és barátjának tartják. 

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amelyet Belgrád azonban azóta sem hajlandó elismerni. Öt uniós tagország - Szlovákia, Görögország, Románia, Spanyolország és Ciprus -, illetve Oroszország és Kína szerint sem önálló állam Koszovó. Ezért okozott némi zavart Putyin kijelentése.

A Blic napilapnak az ellenzéki Slobodan Samardzic, a jobboldali, nacionalista Szerbiai Demokrata Párt (DSS) alelnöke azt mondta: "lehet, hogy Putyin hirtelenjében téves párhuzamot húzott Koszovó és a Krím félsziget között". A DSS egyébként azt vallja, hogy Szerbiának meg kell szakítania a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, és közeledni kell Oroszországhoz.

"Putyin nem okozott csalódást. Azért kellene rá haragudni, mert téves analógiát állított fel, miközben ahhoz az EU-hoz akarunk csatlakozni, amely szerint Koszovót függetlenné kell nyilvánítani? Koszovó és a Krím két teljesen különböző eset. A koszovói albánok kikiáltották függetlenségüket, a Krímben pedig az autonómiáért harcolnak" - magyarázta álláspontját a szerb politikus.

A szerb kormány kisebb koalíciós partnerének, a baloldali Szerbiai Szocialista Pártnak (SPS) az alelnöke szerint viszont nem véletlen tévedésről van szó. Dusan Bajatovic szerint Koszovónak nem volt joga az önrendelkezésre, mert történelmileg nem albán, hanem szerb terület. "A Krím félsziget viszont történelmileg orosz terület. A krími önrendelkezésre való jog azoktól az emberektől függ, akik ott élnek" - magyarázta Bajatovic, hozzátéve, hogy a párhuzamra vonatkozó kijelentésével Putyin valójában a kettős mércék meglétére mutatott rá.

A legnagyobb szerb párt, a jobbközép Szerb Haladó Párt nem kommentálta az orosz elnök keddi kijelentéseit, Aleksandar Vucic pártelnök azonban a hét elején azt közölte, hogy Szerbia nem szakítja meg a kapcsolatokat Oroszországgal, sőt tovább erősíti az együttműködést, főleg a gazdaság területén.

A szerb külügyminisztérium ugyanakkor keddi közleményében azt írta, hogy "különös figyelemmel és aggodalommal" követik az ukrajnai eseményeket, és teljes mértékű támogatásról biztosítják azokat a "politikai erőfeszítéseket, amelyek az előállt helyzet felszámolására és az elengedhetetlen stabilitás megteremtésére irányulnak".

Jacenyuk: több önrendelkezési jogot kell adni a régióknak

Kovács Andrea, az MTI tudósítója jelenti:

Az új ukrán kormány elsőrendű feladata decentralizálni az utóbbi négy év alatt Kijevben központosított hatalmat és több önrendelkezési jogot biztosítani a régióknak - jelentette ki Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök a szerdai kormányülést megnyitó beszédében.

Az önkormányzati rendszer reformjának mihamarabbi kidolgozásával a kormányfő Volodimir Hrojszman miniszterelnök-helyettest bízta meg. 

"Az emberek megyei, kerületi tanácsokat választottak, és ezeknek a választott testületeknek nagyobb hatáskörrel kell rendelkezniük" - hangsúlyozta Jacenyuk.

A miniszterelnök bejelentette, hogy a szerdai ülés munkájába bekapcsolódnak a megyei kormányzók is. Szavai szerint ezzel új hagyományt teremtenek, mert így nem kell "milliókat" költeni az államkasszából a miniszterelnök és helyettesei vidéki útjaira.

A kormány úgy határozott, hogy kiárusítja a központi hatalmi szervek autóparkját. Olekszandr Slapak pénzügyminiszter szerint egy-egy autó marad minden minisztérium birtokában. A többi, mintegy másfél ezer gépkocsit eladják, a bevétellel pedig az állami költségvetést erősítik.

Korábban az új miniszterelnök már jelezte, hogy megszorításokat fognak végrehajtani az államapparátus fenntartásában.

Orosz katonák Szevasztopolban elfoglaltak két ukrán rakétavédelmi komplexumot

Orosz erők behatoltak két ukrán rakétavédelmi egység területére a Krím félszigeti Szevasztopolban, a Fiolent-fok közelében, és ellenőrzésük alá vonták az ottani rakétakomplexumot - jelentette szerdán az Intarfax-Ukraina hírügynökség helyi forrásokra hivatkozva.

Az ukrán védelmi minisztérium egyelőre nem tudta megerősíteni a hírügynökségi jelentést. 

Az Interfax-Ukraina szevasztopoli forrása szerint az orosz katonák orosz rakétaszakértők és oroszbarát aktivisták érkezését várják, akik arra próbálják majd rábírni az ukrán katonákat, hogy az oroszokkal közösen lássák el harci feladataikat.

A liga.net ukrán honlap Vladiszlav Szeleznyovot, az ukrán védelmi minisztérium krími sajtóközpontjának vezetőjét idézte, aki Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy a március 5-re virradó éjszaka lezajlott művelet során az orosz katonák részben lerombolták, részben blokkolják az ottani berendezéseket. Az irányító berendezést összetörték, és a rakéták indítóállásait ellenőrzésük alá vonták - állította Szeleznyov.

A Kommerszant megnevezte a Krímben működő orosz katonai egységeket

Kegyes Csilla, az MTI tudósítója jelenti:

A Krím félszigeten azonosító jelzés nélkül tevékenykedő felfegyverzett egységek a fekete-tengeri orosz hadiflotta szevasztopoli bázisáról és a dél-oroszországi Novorosszijszkból valók - közölte szerdán a Kommerszant című napilap.

A tekintélyes orosz politikai-gazdasági újság tudomása szerint az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság területén 
az orosz tengerészgyalogság szevasztopoli 810-es dandárjához tartozó erők és a Fekete-tenger oroszországi partvidékén található hatalmas kikötővárosban, Novorosszijszkban állomásozó 7. hegyi deszant dandár egységei tevékenykednek felségjelzés nélkül. 
Vlagyimir Putyin keddi rendkívüli sajtótájékoztatóján az egyik orosz újságíró kérdésére válaszolva helyi önvédelmi egységeknek nevezte a Krímben megjelent, azonosító jelzések nélkül megjelent, feltűnően jól felszerelt fegyveres alakulatokat, amelyek blokkolták az ukrán hadsereg krími egységeinek összes létesítményét és megakadályozták mozgását.

Az orosz államfő azt állította, hogy az orosz hadseregben használatos egyenruhához hasonlót bármelyik üzletben meg lehet vásárolni, s cáfolta, hogy Moszkva ösztönözné vagy segítené az általa önvédelmi egységeknek nevezett csoportok tevékenységét.

Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy az ukrán hadsereg 22 ezer katonája állt át a krími vezetéshez, amely több tíz Sz-300-as légvédelmi rakétakomplexumot is ellenőrzése alá vont. A Krím félszigeten megerősítették az orosz katonai létesítmények védelmét - mondta, mindezt azzal indokolva: észlelték, hogy oda tartanak a "terrorista szervezetek felbérelt emberei".

Jevhen Perebijnyisz ukrán külügyi szóvivő kedden Putyin kijelentéseire reagálva elmondta, hogy több televíziós felvétel és interneten közzétett fénykép cáfolja az orosz elnök állításait.

Az UNIAN ukrán hírügynökség honlapján közzétett felvételen az egyik krími egység felségjelzést nem viselő parancsnoka a tudósító keresztkérdéseibe belezavarodva elismerte, hogy az orosz hadsereg katonája, és azért érkezett egységével Ukrajnába, hogy megakadályozzák az állítólag fenyegető terrorcselekményeket.

Kárpátalja kormányzója: fogják el az ungvári polgármester támadóját!

Varga Béla, az MTI tudósítója jelenti:

A megbízott ungvári polgármester elleni késes támadás elkövetőjének mielőbbi kézre kerítésére utasította Valerij Luncsenko, Kárpátalja újonnan kinevezett kormányzója szerdán a megyei rendőrség vezetőit. 

"Értesültem a Viktor Scsadej, Ungvár megbízott polgármestere elleni alattomos támadásról. Utasítottam a kárpátaljai rendőrség vezetőségét, hogy azonnal indítsa meg a nyomozást, és fogja el a bűnözőt. Támogatom Viktort és mihamarabbi felépülést kívánok neki" – írta Luncsenko hajnalban a Facebook-oldalán.

Viktor Baloga, az ukrán parlament kárpátaljai képviselője, az Egységes Centrum (JC) párt elnöke Arszen Avakov belügyminiszterhez és Valerij Nalivajcsenkóhoz, az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat, az SZBU vezetőjéhez fordul a megbízott polgármestert ért támadás ügyében. 

Emlékeztetett arra, hogy Viktor Scsadej a kijevi és ungvári tüntetések egyik legtevékenyebb résztvevője, ezért szerinte teljesen nyilvánvaló, hogy a "banditatámadás" politikai indíttatású volt – adta hírül a mukachevo.net munkácsi hírportál.

A 33 éves Scsadejt kedd este szúrta meg késsel hátulról az utcán egy ismeretlen, aki előtte autójával követte a megbízott polgármester gépkocsiját. A városvezetőt az ungvári kórház intenzív osztályán ápolják, orvosai szerint nincs életveszélyben.

Egy ukrán tévétársaság háborús propaganda miatt nem sugároz orosz adásokat

Egy ukrán internet- és kábeltévé-szolgáltató társaság leállította három orosz tévécsatorna adásainak sugárzását Ukrajna területén "az agresszív propaganda és a háborús felhívások" miatt - jelentette szerdára virradóra az UNIAN hírügynökség.

A TSzN kijevi televízió híradása szerint Lanet szolgáltató szünetelteti az orosz egyes csatorna, az NTV Mir és az RTR Planeta adásainak sugárzását. 

A Lanet sajtószolgálata közölte, hogy jelen pillanatban a béke megőrzése a legfőbb feladat, ezért a vállalat úgy döntött, hogy leállítja azoknak a tévéknek a műsorszórását, amelyek agresszív propagandát folytatnak, háborúra hívnak fel, illetve ellenségeskedést és gyűlöletet szítanak.

Timosenko: a kijevi hatalom legitim, az orosz flotta biztonsági fenyegetés

Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök leszögezte, hogy az új kijevi hatalom teljesen legitim, az orosz Fekete-tengeri Flotta pedig nem állomásozhat többé Ukrajna területén, mert az ország biztonságára nézve fenyegetést jelent.

A politikus asszony, akit nemrég szabadított ki az új kijevi hatalom kétévi börtönfogsága után, kedd este a BBC-nek nyilatkozva beszélt erről. 

Kérdésre válaszolva Timosenko leszögezte, hogy kizárólag Vlagyimir Putyin orosz elnök személyes és szubjektív álláspontjának tekinthető az a megállapítása, hogy Kijevben alkotmányellenes puccs történt. "A mai ukrán hatalom teljesen legitim, és az ukrán nép akaratából jött létre. Ezt a hatalmat elismerte az egész demokratikus világ, és ma azon dolgozik, hogy stabilizálja Ukrajnát a diktatúra által hátrahagyott válság és pusztítás után" - mondta Timosenko az orosz elnök keddi sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagálva.
Timosenko szerint Putyin nyilatkozatával elkeseredett kísérletet tett arra, hogy megtartsa "befolyását és hatalmát" Ukrajnában. A Kremlnek véget kell vetnie annak a gyakorlatnak, hogy alárendelt területének tekinti Ukrajnát - tette hozzá. 

A politikus szerint a krími események miatt az Ukrajnában állomásozó orosz Fekete-tengeri Flottát "katonai instabilitás fészkének", a "háború forrásának" kell minősíteni, és mihamarabb el kell távolítani az országból, érvényteleníteni kell az ukrajnai állomásoztatásáról szóló harkivi egyezményt. 

Timosenko arról is beszélt, hogy az Oroszországgal 2009-ben kötött gázszerződés aláírásakor - ami miatt hét év börtönre ítélték országában - azért egyezett bele abba, hogy Ukrajna piaci áron vásárolja az orosz nyersanyagot, mert ezt tartotta az egyetlen lehetőségnek a Kremltől való függetlenség megőrzésére. Mint fogalmazott: Ukrajna mindaddig függ Oroszországtól, amíg "politikai áron" vásárolja tőle a nyersanyagot, a piaci ár viszont a gázfogyasztás csökkentésére és az energetikai rendszer korszerűsítésére sarkallja Ukrajnát. 

A politikus közölte a BBC-vel, hogy március 8-án vagy 9-én sürgős műtéten esik át, mert egyáltalán nem tud ráállni a jobb lábára. Timosenko nem árulta el, hogy hol hajtják végre a műtétet, de február 24-én, szabadulása után a politikus elfogadta Angela Merkel német kancellár ajánlatát, hogy a berlini Charité kórházban ápolják.

Obama és Merkel nemzetközi megfigyelőket és orosz-ukrán tárgyalást szeretne

Az ukrajnai válság csillapítása fontos, annak magában kell foglalnia a nemzetközi és emberi jogi megfigyelők helyszínre küldését és a közvetlen orosz-ukrán párbeszéd kezdeményezését. A Fehér Ház tájékoztatása szerint keddi telefonbeszélgetésük alkalmával ezekben a kérdésekben egyetértés volt Barack Obama amerikai elnök Angela Merkel német kancellár között.

A két vezető az egyórás megbeszélése során aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Oroszország nyilvánvalóan megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét. Megbeszélték, hogy továbbra is szükséges támogatni az ukrán kormányt, amely a gazdaság stabilizálásán és a májusi választások előkészítésén dolgozik. 

Az amerikai kormány egy névtelenül nyilatkozó illetékese szerint az elnök nem utazik el a G8-csoport júniusra tervezett szocsi csúcstalálkozójára, hacsak nem lesz orosz irányváltás az ukrajnai krízissel kapcsolatban. A tisztségviselő megerősítette, hogy a két vezető szerint a válságból vezető kiút az lenne, ha Oroszország visszavonná katonai erőit a bázisokra és az orosz kisebbség jogait nemzetközi megfigyelők szavatolnák.

Egy kijevi bíróság törvénytelennek minősítette a krími miniszterelnök kinevezését

A kijevi kerületi közigazgatási bíróság törvénytelennek minősítette a krími parlament döntését Szerhij Akszenov kormányfővé választásáról és a Krími Autonóm Köztársaság jogállásáról szóló népszavazás megrendezéséről.

Az UNIAN hírügynökség kedd esti jelentése szerint a törvényszék még előző nap hozott ilyen döntést. A bíróság az ügyészség kérésére törvénytelennek minősítette, és hatályon kívül helyezte a krími parlament múlt heti határozatait, és közölte, hogy Szerhij Akszenov döntései is törvénytelenek.

A krími parlament többségi, orosz ajkú képviselői a múlt pénteken hagyták jóvá a dél-ukrajnai autonóm terület új kormányának összetételét. A parlament előző napon menesztette a korábbi kormányt, és Szerhij Akszenovot, az Orosz Egység pártjának vezetőjét választotta a minisztertanács elnökévé. A parlament emellett május 25-re - az ukrán elnökválasztással azonos napra - népszavazást írt ki a köztársaság autonóm státusáról és jogköreinek kibővítéséről, majd két napra rá a referendum időpontját előre hozta március 30-ra. 

Refat Csubarov, a kisebbségi krími tatárok parlamentjének (medzslisz) elnöke leszögezte, hogy a medzslisz nem ismeri el az új krími kormányt, és semmilyen párbeszédet nem kíván folytatni tagjaival.

A kijevi külügyminisztérium szerint Putyin félretájékoztatja a közvéleményt 

Az ukrán külügyminisztérium azzal vádolta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy a krími eseményekkel kapcsolatosan félretájékoztatja a közvéleményt.

Az UNIAN hírügynökség szerint Jevhen Perebijnyisz ukrán külügyi szóvivő kedd esti sajtótájékoztatóján reagált Putyin aznapi moszkvai sajtókonferenciáján elhangzottakra. 

Perebijnyisz szerint Putyin ismét tagadta azt, hogy orosz katonák tartózkodnak Ukrajna területén, miközben számos tévés felvétel és internetfelhasználók által közzétett fénykép az ellenkezőjéről tanúskodik, ráadásul néha maguk az orosz katonák se rejtik véka alá állampolgárságukat. 

Az UNIAN hírügynökség mintegy megerősítve a külügyi szóvivő állítását megszólaltatta az egyik krími egység felségjelzést nem viselő parancsnokát, aki a tudósító keresztkérdéseibe belezavarodva végül elismerte, hogy az orosz hadsereg katonája, és azért érkezett egységével Ukrajnába, hogy megakadályozza az állítólagos terrorcselekményeket. A felvételt közzétette honlapján az ukrán hírügynökség. 

Perebijnyisz szerint az orosz kulturális tárca vezetője is megtéveszti Oroszország polgárait. Perebijnyisz szerint nem lehet másként, mint "gúnyolódásnak" minősíteni azt, hogy Vlagyimir Megyinszkij miniszter nyilatkozatában arra szólította az orosz állampolgárokat, hogy üdüljenek a Krímben, mert az jelenleg Ukrajna legbiztonságosabb régiója. 

A szóvivő szerint nem fedik a valóságot azoknak a moszkvai kormányilletékeseknek a nyilatkozatai sem, akik azt állítják, hogy a Krímben bántalmazzák és ölik az orosz állampolgárokat. Mint mondta, az orosz ombudsman sem fordult ilyen panasszal kijevi kollégájához.

Kárpátalja ruszin szervezetei elítélik az Ukrajna elleni orosz agressziót

Varga Béla, az MTI tudósítója jelenti:

Közös nyilatkozatban ítélte el kedden több kárpátaljai - oroszbarátnak tartott - ruszin szervezet az Ukrajna elleni orosz agressziót.

A Kárpátaljai Ruszin Népi Szövetség, a Ruszin Tudományos Társaság, a Kárpátaljai Duhnovics Társaság és a Kárpátaljai Ruszinok Regionális Szövetsége közös nyilatkozatban a kárpátaljai ruszinok nevében élesen elítélte "az Orosz Föderáció durva agresszióját a szuverén Ukrajna ellen, amit az orosz vezetés, cinikus módon, az Ukrajnában élő nemzetiségi kisebbségek megvédésének szükségességével indokol".     A dokumentum szerint a kárpátaljai ruszinoknak rossz tapasztalatai vannak szovjet időszakból, amikor betiltották a nemzeti hovatartozásuk kinyilvánítását, nyelvük használatát és a görög katolikus egyházuk működését. 

"Bízunk Ukrajnában és abban, hogy biztosítja valamennyi polgárának emberi és szabadságjogait, nemzetiségi hovatartozástól függetlenül" – emlékeztetnek az ukrán nacionalisták által korábban szakadároknak megbélyegezett ruszin szervezetek, hangsúlyozva, hogy a ruszinok mindnyájan Ukrajna állampolgárai, és készen állnak szuverenitásának megvédésére.

"Az egységes Ukrajnában élő többi néppel együtt mi, ruszinok is arra törekszünk, hogy bekerüljünk az európai népek családjába, amelyen belül az első helyen az emberi és szabadságjogok biztosítása áll, beleértve a nemzetiségi kisebbségek jogainak védelmét és állami támogatását" – zárul a kárpátaljai ruszin szervezetek nyilatkozata.