Rudasos gyökerekkel

2017.09.17. 10:00

A dunaújvárosi Vicai Erika lett idén a világbajnok gyorsírásban

Két év múlva Szardínián, Cagliari városában rendezik majd az Intersteno kongresszus keretében a gyorsíró, gépíró és szövegszerkesztő világbajnokságot, amelynek idei berlini parádéján többszörös magyar siker született.

Pálinkás István

A dunaújvárosi gyökerek pedig a Rudas középiskoláig vezetnek. Egészen a Parlamentből. Grafikus gyorsírás kategóriában ugyanis Árvayné Dani Judit bronz-, Vicai Erika pedig aranyérmet szerzett. Az idén 130 éves Intersteno nemzetközi szervezet 1887 óta rendez szakmai világbajnokságot. Azóta sokat fordult a világ, a versenyszámok kiegészültek szövegszerkesztés, jegyzőkönyvvezetés, levelezés, gépi gyorsírás, többnyelvű gyorsírás és gépírás kategóriával.

A Parlament folyosóján ülve faggattam Erikát, akire tényleg nincsen ráírva, hogy az idei már a harmadik világbajnoki címe volt. S bár két évvel ezelőtt éppen Budapesten lett második, és ha a nemzetközi lipcsei versenyeket számoljuk is, bőven van még három első helyezése és további dobogós helyezései az elmúlt évekből, mégis egyik – néhány éve elhunyt – példaképéről, az évekig világcsúcstartó dr. Manfred Kehrerről beszél, aki 11 nyelven beszélt és gyorsírt.

Egy ilyen emlékező „zárójelben” ülve beszélgetünk a Parlament folyosóján a dunaújvárosi származású Vicai Erikával – tiszteletre méltó szakmaismeret. 1991 óta dolgozik a Parlamentben, s ez önmagában is megilletődöttséget kölcsönöz, hiszen két teremmel arrébb a Szent Korona található.

- A magyar gyorsírási rendszernek köszönhetően, ha valaki folyamatosan képzi magát, eljuthat a percenkénti 400-500 szótag/perc sebességig. A csúcstartó itthon dr. Kappa György és dr. Baczony László voltak, akik elérték a percenkénti 500 szótagos sebességet is. 1990 előtt 5 perces állandó sebességű szöveget kellett lejegyezni a versenyen, ma 15 percig diktálnak fokozódó sebességgel, 460-470 szótag/perc végsebességgel. Könnyen kipróbálhatjuk, milyen sebességet jelent 200 szótag leírása percenként, ha egy perc alatt 10-szer leírjuk: „Te tetted-e e tettetett tettet, te tettetett tettek tettese, te!” Ez az írástempó felel meg az alapfoknak. Ha ugyanezt a mondatot egy perc alatt 20-szor írjuk le, akkor 400 szótagot rögzítünk egy perc alatt.

Vicai Erika parlamenti gyorsíró, világbajnok Fotó: a szerző

Fegyelem, koncentráció, pontosság, nyelvérzék – ezek a jó gyorsírás feltételei. A gyorsírás célja, hogy az élőbeszédet az elhangzásával egy időben rögzíteni tudja. Ezt nem lehet elérni közírással. Ez egy jelekből álló írásmód, ahol csak mássalhangzókat jelölünk, a magánhangzókat pedig a mássalhangzók egymáshoz képesti elhelyezkedésével. Nagy sebességgel elhangzó mondatok rögzítésekor elhagyjuk a szavakból a toldalékokat, a jeleket, ragokat, képzőket és a ki nem írt szó- vagy mondatrészekre a nyelvi szabályszerűségek alapján következtetünk.

Hogyan készül a versenyre?

- Különféle témákban gyűjtünk tanulmányokat, cikkeket, ezekből hanganyagot készítünk, tehát nagy sebességgel lediktáljuk magunknak, lehetőleg nem „steril” körülmények között. Ez azt jelenti, hogy szándékosan hadarva, nem jól érthetően, akár háttérzajokkal felvett diktátumokat próbálunk lejegyezni, hiszen a versenyen adódhatnak furcsa szituációk – mondjuk szervezési baki -, mint például ezen a berlini vébén is, ahol a termek nagyon közel voltak egymáshoz, ezért – mivel nem voltak hangszigeteltek – a zajok behallatszottak a szomszéd termekből, egyszerre hallottuk a magyar, az olasz és dél-koreai hanganyagot is. Ez nagyon zavaró tud lenni.

A hanganyag felmondása után következik az igazán fárasztó munka, amikor rövidítéseket alkotunk szavakra, szókapcsolatokra, mondatokra, majd gyakoroljuk a minél nagyobb sebességre írást, de ahány mondat, annyiféle, folyamatos rögtönzést kíván a gyorsírótól, és előfordul az is, hogy számunkra ismeretlen idegen szóval találkozunk. Ilyenkor azért meg-megbicsaklik az ember keze, a memóriánkra kell hagyatkoznunk.

Ha jól értem, begyakorolhatatlan szituációkat hoz az élet?

- Igen. Radnai Béla 1927-ben alkotta meg az egységes magyar gyorsírási rendszert. E szerint mindenki alkothat magának különböző erősségű rövidítéseket. „A magas fokú gyorsírás nyelvi-logikai rövidítéseken alapul: különböző szavakra, szócsoportokra találunk ki minél rövidebb jeleket, de ez nem feltétlenül jelent állandó rövidítéseket, hanem a spontán rövidítésalkotás igazodik az adott mondathoz. Egy-egy jelnek több jelentése is lehet. Ha a sebesség hatására írás közben a jel a fősorhoz képest akár egy-két milliméterrel feljebb vagy lejjebb kerül, vagy éppen a dőlésszöge vagy a vastagsága tér el, ez már más szót jelöl, és a visszaolvasáskor nehézséget jelent, a mondat értelmére hagyatkozunk, az eltorzult jelekből próbálunk következtetni az eredetileg elhangzottakra. Ilyen szempontból a folyamat a fordításhoz hasonlítható”.

Milyen nyelven hangzik el a szöveg?

- Az idei rendezvényre 4 kontinensről – 26 országból 488-an – regisztráltak szakmabeliek, például Japánból, Kínából, Kanadából, Brazíliából, Argentínából, de érkeztek vendégek Gabonból is. A nemzetközi szövetség az eredeti szöveget mindig a rendező ország nyelvén készíti el, amelyekből aztán az indulók országaiban a gyorsíró szövetségek elkészítik a fordítást. A fordításkor figyelemmel kell lenni arra, hogy a percenkénti szótagszámok megegyezzenek, és figyelni kell a szavak számára, a szavak hosszúságára és különböző nyelvtani szempontokra is. Az idegen szavakat nem lehet helyettesíteni a magyar szinonimájával, és a szövegnek gyorsírási és nyelvtani szempontból szándékosan elhelyezett buktatókat is tartalmaznia kell.

Hogyan került a Parlamentbe?

- A tanárom, Milics Gizella szerettette meg velem a gyorsírást. Ha jól emlékszem, rögtön az első óra után felfigyelt rám, és máris elhalmozott pluszfeladatokkal, óráról órára a többiek házi feladatainak a többszörösét kaptam, de nem volt teher, nagyon szerettem. A középiskolai éveim alatt rengeteget foglalkoztam a gyorsírással, úgy tekintettem rá, mint egy sportra. Az eredmények nem maradtak el. Rendszerváltáskor megalakult az új Országgyűlés, ekkor hívtak dolgozni. Rögtön a mélyvízbe dobtak, nehéz volt nagyon. Akkor még nem számítógépen dolgoztunk, időigényes és fárasztó volt írógép fölött görnyedve szövegeket írni, fogalmazni hosszú-hosszú órákon, akár éjszakán keresztül. Közben továbbtanultam, a Nyíregyházi Főiskolán és a Corvinus Egyetemen szereztem diplomát.

Titkok tudója is?

- Köztisztviselőként, illetve zárt üléseken résztvevőként a C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzés ránk is kötelező, szigorúak a szabályok. Egyébként szó szerinti jegyzőkönyveket készítünk az Országgyűlés plenáris üléseiről és a bizottsági ülésekről. A jegyzőkönyvbe az ülésen elhangzott minden észlelhető nyilatkozatot, felszólalást, közbeszólást és érdemi történést – taps, morajlás, derültség – fel kell venni, és fel kell tüntetni a tetszés és a rosszallás hangos kifejezését is. A szó szerinti jegyzőkönyv elkészítése magában foglalja a szabad előadásokban előforduló nyelvi vagy nyelvtani pontatlanságoknak, a mondatszerkezeti, szórendi botlásoknak az írás követelményeihez képest történő kiigazítását, az élőszó hangsúlyának az írás eszközeivel történő pótlását, összhangban a szónok kifejezésmódjával. Tehát mérlegelnünk kell, hogy a mondatokat milyen mértékben korrigáljuk, hogy ne sértse a hitelességet. Minden jegyzőkönyv elolvasható az interneten, kivéve a zárt ülések jegyzőkönyveit.

Odahaza is számíthatnak önre?

- Amennyiben tudom, hogy éppen mikor érek haza, mert az nem mindig kiszámítható, hát persze.

Majdnem egyidősek a fiaink…

- Igen, igen. Ő is kint volt velem a vb-n. Érdeklődő, nyitott a világra és erre a területre is, elkezdett már gépírni tanulni – és persze kamaszodik. (…Mosolygunk egymás szinte azonos kihívásain.) Azért is hívtam a vb-re, hogy ne unatkozzon, amíg én versenyzek, hanem megismerje a vele egykorú fiatalokat, sőt a nála fiatalabb 8-9 éves világbajnok cseh és török versenyző fiúkat, lányokat, akik a nemzetüket képviselik egy-egy versenyen a tanuló kategóriában, és hogy lássa ennek a fajta „alkotásnak” az örömét, izgalmát, szépségét.

Ilyen értékes eredményre tekintve kívánjuk büszkén Dunaújvárosból, hogy soha ne is unatkozzon. Mert titoktartás ide vagy oda, ha két rudasos összefut, rögtön tudja, miről beszéljenek.

Ezek is érdekelhetik