A főbíró nem tart a politikától

Igaz, őt is csak harmadszorra választották meg, de akkor már a parlamenti képviselők többségének támogatásával. (Először az OIT sem támogatta a jelölést, másodszorra már igen.) Baka 17 éven át, 1991 és 2008 között a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának tagja volt, hazaérkezése után jelölte Sólyom László köztársasági elnök a főbírói posztra. A Legfelsőbb Bíróság új elnöke jelentős változásokat szeretett volna látni az Országos Igazságszolgáltatási Tanács összetételében. Október 5-én megválasztották az új OIT-ot.

Egyebek között erről is beszélgettünk a Fejér Megyei Bíróságon, ahová a főbíró - más megyékhez hasonlóan - ismerkedni, tájékozódni jött.

- Hogyan élte meg azt, hogy az első két alkalommal nem választották meg? Nem érezte úgy, hogy politikai sakkjátszma folyik a háttérben?

- Nem a Legfelsőbb Bíróság elnökének jöttem haza Strasbourgból... Ugyanakkor megtiszteltetésnek éreztem a köztársasági elnök felkérését, a jelölést. Őszintén szólva csak az újságokból tudtam, hogy a politika világában mi történik, de tudomásom szerint a személyemmel kapcsolatban nem vetődött fel olyan ok, amely a jelölést kizárta volna. Az első leszavazást nem vettem különösebben a szívemre, de úgy gondolkoztam, hogy nem vállalok újabb jelölést. Az ez évi események már új helyzetben történtek, ám azt nem gondoltam, hogy a parlamenti játéktérbe kerülve mindez további bonyodalmakat vethet fel. De mindezeken már régen túltettem magam, ma már a megoldandó kérdésekre koncentrálok.

- Az OIT megválasztását többféleképpen magyarázták: nem az történt, amit Önszeretett volna, de volt olyan vélemény, hogy mégis az történt. Végül is mi történt?

- Nem csináltam titkot abból, hogy milyen igazságszolgáltatási tanácsot szeretnék. Azt mondtam, azt tartanám egészségesnek, ha az OIT-ben mind az öt bírósági régiónak képviselete lenne. Azt is, hogy ne csak bírósági elnökök legyenek a tanácsban, hanem kollégiumvezetők, esetleg helyettesek, és a különböző szintű bíróságok választottjai egyaránt megjelenjenek a tanácsban. Azt is elmondtam, fontos a folyamatosság, de korlátozott számban tartom indokoltnak az OIT jelenlegi tagjainak újraválasztását. A küldötteket előzetesen összehívtam, és tájékoztattam őket arról, milyen változásokat tartok szükségesnek. A kilenc előzetes jelöltemből hetet megválasztottak, amit én példa nélküli sikernek tartok, és úgy értékelek, hogy a bírói szakma, a küldöttek megértették, a bírósági igazgatási szervezetben, az igazgatási munkában változásra van szükség. Hozzátenném, azzal a két bíróval sincs semmi problémám, aki az én listámon nem szerepelt.

- Jövő tavasszal választások jönnek, s többen már beígérték, elszámoltatások, felelősségre vonások lesznek. Nem tart attól, hogy politikai nyomás nehezedik majd a bíróságokra?

- Nem tartok tőle. Egy jogállam úgy működik, hogy bármikor, amikor bűncselekmény gyanúja felmerül és vádemelés történik, a bíróságok lefolytatják a törvényes eljárást és megfelelő ítéletet hoznak. A bíróságok számára nincs politikai ügy, csak a törvények alapján tisztázandó ügy, legyünk akár választások előtt vagy után. A bíróságok nem hoznak politikai természetű ítéleteket, hanem a tényállás tisztázása nyomán hoznak megalapozott döntéseket. Jogállamban elképzelhetetlen, hogy nyomást gyakoroljanak a bíróságokra, és véleményem szerint egyetlen komoly, demokratikus politikai tényező sem állítja ennek ellenkezőjét. Azt azonban vállalom és szükségesnek tartom kijelenteni, hogy abban az esetben, ha valaki bűncselekményt követett el, számolnia kell a bíróságok ítéletében megállapított törvényes jogkövetkezményekkel.

- Az viszont előfordulhat, hogy a bírákat megfélemlítik, visszaélnek személyes adataikkal, nem gondolja?

- Ha valóban komoly indok merül fel, hogy a bírókat megvédjük, megvannak erre a törvényes eszközök. Az ügyek túlnyomó többségében azonban ilyen külön védelemre nincs szükség. Azt viszont valóban elfogadhatatlannak tartom, hogy a bírák személyes adatait, telefonszámát, lakcímét bizonyos honlapokon közzé teszik. Az ítéletekkel nem kell egyetérteni, az ítéleteket nem kell szeretni, de a jogerős ítéleteket végre kell hajtani.

- Sok vád érte-éri a bírósági szervezetet azért, mert az eljárások elhúzódnak. Mit szól ehhez és mit kíván tenni?

- A perek elhúzódása valóban aggodalomra okot adó jelenség. Megjegyzem ez azért nem országos jelenség. Az eljárások elhúzódása néhány bíróságon - elsősorban a fővárosban és Pest megyében - akut probléma. Ezeken a bíróságokon nagy a lemaradás. Elfogadhatatlan, hogy az ország egyik részében sokkal tovább tartanak a perek, mint másutt. Folyamatosan figyeljük a perek időtartamának alakulását, és különböző eszközökkel igyekszünk csökkenteni azt. Az eredmény itt-ott már látszik, a hátralék némileg csökkent. Jobb igazgatási munkával a hátralék tovább faragható, arra viszont nem számítok, hogy a költségvetésből ebben a helyzetben nagyobb támogatást kapunk.

- Az új Polgári törvénykönyv komoly feladat elé állíthatja a bíróságokat. Felkészültek rá?

- Nézze, az új Ptk. kapcsán többször elmondtam, hogy szerintem a jogszabály nincs kész, nincsen abban az állapotban, hogy olyan minőségű kódex legyen, ami Magyarország magánjogi bizonyítványa lehetne Európában. A tervezetben komoly ellentmondások vannak, melyeket további fél-háromnegyed éves munkával ki lehetne küszöbölni. Nem szorít az idő, egy éves késedelem a magánjogi viszonyokra nem jelent veszélyt. Ugyanakkor ha túl gyorsan, jövő májusban hatályba lépne a törvény nagy része, akkor ilyen rövid idő alatt a bírák, jogászok egyszerűen nem tudnak majd felkészülni. Indokoltnak tartanám a tervezet visszavonását, és koherensebbé tételét. Véleményem szerint ugyanakkor egy ilyen terjedelmű kódex túlságosan rövid időn belüli hatályba léptetése önmagában is alkotmányellenes lehet.

Igaz, őt is csak harmadszorra választották meg, de akkor már a parlamenti képviselők többségének támogatásával. (Először az OIT sem támogatta a jelölést, másodszorra már igen.) Baka 17 éven át, 1991 és 2008 között a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának tagja volt, hazaérkezése után jelölte Sólyom László köztársasági elnök a főbírói posztra. A Legfelsőbb Bíróság új elnöke jelentős változásokat szeretett volna látni az Országos Igazságszolgáltatási Tanács összetételében. Október 5-én megválasztották az új OIT-ot.

Egyebek között erről is beszélgettünk a Fejér Megyei Bíróságon, ahová a főbíró - más megyékhez hasonlóan - ismerkedni, tájékozódni jött.

- Hogyan élte meg azt, hogy az első két alkalommal nem választották meg? Nem érezte úgy, hogy politikai sakkjátszma folyik a háttérben?

- Nem a Legfelsőbb Bíróság elnökének jöttem haza Strasbourgból... Ugyanakkor megtiszteltetésnek éreztem a köztársasági elnök felkérését, a jelölést. Őszintén szólva csak az újságokból tudtam, hogy a politika világában mi történik, de tudomásom szerint a személyemmel kapcsolatban nem vetődött fel olyan ok, amely a jelölést kizárta volna. Az első leszavazást nem vettem különösebben a szívemre, de úgy gondolkoztam, hogy nem vállalok újabb jelölést. Az ez évi események már új helyzetben történtek, ám azt nem gondoltam, hogy a parlamenti játéktérbe kerülve mindez további bonyodalmakat vethet fel. De mindezeken már régen túltettem magam, ma már a megoldandó kérdésekre koncentrálok.

- Az OIT megválasztását többféleképpen magyarázták: nem az történt, amit Önszeretett volna, de volt olyan vélemény, hogy mégis az történt. Végül is mi történt?

- Nem csináltam titkot abból, hogy milyen igazságszolgáltatási tanácsot szeretnék. Azt mondtam, azt tartanám egészségesnek, ha az OIT-ben mind az öt bírósági régiónak képviselete lenne. Azt is, hogy ne csak bírósági elnökök legyenek a tanácsban, hanem kollégiumvezetők, esetleg helyettesek, és a különböző szintű bíróságok választottjai egyaránt megjelenjenek a tanácsban. Azt is elmondtam, fontos a folyamatosság, de korlátozott számban tartom indokoltnak az OIT jelenlegi tagjainak újraválasztását. A küldötteket előzetesen összehívtam, és tájékoztattam őket arról, milyen változásokat tartok szükségesnek. A kilenc előzetes jelöltemből hetet megválasztottak, amit én példa nélküli sikernek tartok, és úgy értékelek, hogy a bírói szakma, a küldöttek megértették, a bírósági igazgatási szervezetben, az igazgatási munkában változásra van szükség. Hozzátenném, azzal a két bíróval sincs semmi problémám, aki az én listámon nem szerepelt.

- Jövő tavasszal választások jönnek, s többen már beígérték, elszámoltatások, felelősségre vonások lesznek. Nem tart attól, hogy politikai nyomás nehezedik majd a bíróságokra?

- Nem tartok tőle. Egy jogállam úgy működik, hogy bármikor, amikor bűncselekmény gyanúja felmerül és vádemelés történik, a bíróságok lefolytatják a törvényes eljárást és megfelelő ítéletet hoznak. A bíróságok számára nincs politikai ügy, csak a törvények alapján tisztázandó ügy, legyünk akár választások előtt vagy után. A bíróságok nem hoznak politikai természetű ítéleteket, hanem a tényállás tisztázása nyomán hoznak megalapozott döntéseket. Jogállamban elképzelhetetlen, hogy nyomást gyakoroljanak a bíróságokra, és véleményem szerint egyetlen komoly, demokratikus politikai tényező sem állítja ennek ellenkezőjét. Azt azonban vállalom és szükségesnek tartom kijelenteni, hogy abban az esetben, ha valaki bűncselekményt követett el, számolnia kell a bíróságok ítéletében megállapított törvényes jogkövetkezményekkel.

- Az viszont előfordulhat, hogy a bírákat megfélemlítik, visszaélnek személyes adataikkal, nem gondolja?

- Ha valóban komoly indok merül fel, hogy a bírókat megvédjük, megvannak erre a törvényes eszközök. Az ügyek túlnyomó többségében azonban ilyen külön védelemre nincs szükség. Azt viszont valóban elfogadhatatlannak tartom, hogy a bírák személyes adatait, telefonszámát, lakcímét bizonyos honlapokon közzé teszik. Az ítéletekkel nem kell egyetérteni, az ítéleteket nem kell szeretni, de a jogerős ítéleteket végre kell hajtani.

- Sok vád érte-éri a bírósági szervezetet azért, mert az eljárások elhúzódnak. Mit szól ehhez és mit kíván tenni?

- A perek elhúzódása valóban aggodalomra okot adó jelenség. Megjegyzem ez azért nem országos jelenség. Az eljárások elhúzódása néhány bíróságon - elsősorban a fővárosban és Pest megyében - akut probléma. Ezeken a bíróságokon nagy a lemaradás. Elfogadhatatlan, hogy az ország egyik részében sokkal tovább tartanak a perek, mint másutt. Folyamatosan figyeljük a perek időtartamának alakulását, és különböző eszközökkel igyekszünk csökkenteni azt. Az eredmény itt-ott már látszik, a hátralék némileg csökkent. Jobb igazgatási munkával a hátralék tovább faragható, arra viszont nem számítok, hogy a költségvetésből ebben a helyzetben nagyobb támogatást kapunk.

- Az új Polgári törvénykönyv komoly feladat elé állíthatja a bíróságokat. Felkészültek rá?

- Nézze, az új Ptk. kapcsán többször elmondtam, hogy szerintem a jogszabály nincs kész, nincsen abban az állapotban, hogy olyan minőségű kódex legyen, ami Magyarország magánjogi bizonyítványa lehetne Európában. A tervezetben komoly ellentmondások vannak, melyeket további fél-háromnegyed éves munkával ki lehetne küszöbölni. Nem szorít az idő, egy éves késedelem a magánjogi viszonyokra nem jelent veszélyt. Ugyanakkor ha túl gyorsan, jövő májusban hatályba lépne a törvény nagy része, akkor ilyen rövid idő alatt a bírák, jogászok egyszerűen nem tudnak majd felkészülni. Indokoltnak tartanám a tervezet visszavonását, és koherensebbé tételét. Véleményem szerint ugyanakkor egy ilyen terjedelmű kódex túlságosan rövid időn belüli hatályba léptetése önmagában is alkotmányellenes lehet.

Egyebek között erről is beszélgettünk a Fejér Megyei Bíróságon, ahová a főbíró - más megyékhez hasonlóan - ismerkedni, tájékozódni jött.

- Hogyan élte meg azt, hogy az első két alkalommal nem választották meg? Nem érezte úgy, hogy politikai sakkjátszma folyik a háttérben?

- Nem a Legfelsőbb Bíróság elnökének jöttem haza Strasbourgból... Ugyanakkor megtiszteltetésnek éreztem a köztársasági elnök felkérését, a jelölést. Őszintén szólva csak az újságokból tudtam, hogy a politika világában mi történik, de tudomásom szerint a személyemmel kapcsolatban nem vetődött fel olyan ok, amely a jelölést kizárta volna. Az első leszavazást nem vettem különösebben a szívemre, de úgy gondolkoztam, hogy nem vállalok újabb jelölést. Az ez évi események már új helyzetben történtek, ám azt nem gondoltam, hogy a parlamenti játéktérbe kerülve mindez további bonyodalmakat vethet fel. De mindezeken már régen túltettem magam, ma már a megoldandó kérdésekre koncentrálok.

- Az OIT megválasztását többféleképpen magyarázták: nem az történt, amit Önszeretett volna, de volt olyan vélemény, hogy mégis az történt. Végül is mi történt?

- Nem csináltam titkot abból, hogy milyen igazságszolgáltatási tanácsot szeretnék. Azt mondtam, azt tartanám egészségesnek, ha az OIT-ben mind az öt bírósági régiónak képviselete lenne. Azt is, hogy ne csak bírósági elnökök legyenek a tanácsban, hanem kollégiumvezetők, esetleg helyettesek, és a különböző szintű bíróságok választottjai egyaránt megjelenjenek a tanácsban. Azt is elmondtam, fontos a folyamatosság, de korlátozott számban tartom indokoltnak az OIT jelenlegi tagjainak újraválasztását. A küldötteket előzetesen összehívtam, és tájékoztattam őket arról, milyen változásokat tartok szükségesnek. A kilenc előzetes jelöltemből hetet megválasztottak, amit én példa nélküli sikernek tartok, és úgy értékelek, hogy a bírói szakma, a küldöttek megértették, a bírósági igazgatási szervezetben, az igazgatási munkában változásra van szükség. Hozzátenném, azzal a két bíróval sincs semmi problémám, aki az én listámon nem szerepelt.

- Jövő tavasszal választások jönnek, s többen már beígérték, elszámoltatások, felelősségre vonások lesznek. Nem tart attól, hogy politikai nyomás nehezedik majd a bíróságokra?

- Nem tartok tőle. Egy jogállam úgy működik, hogy bármikor, amikor bűncselekmény gyanúja felmerül és vádemelés történik, a bíróságok lefolytatják a törvényes eljárást és megfelelő ítéletet hoznak. A bíróságok számára nincs politikai ügy, csak a törvények alapján tisztázandó ügy, legyünk akár választások előtt vagy után. A bíróságok nem hoznak politikai természetű ítéleteket, hanem a tényállás tisztázása nyomán hoznak megalapozott döntéseket. Jogállamban elképzelhetetlen, hogy nyomást gyakoroljanak a bíróságokra, és véleményem szerint egyetlen komoly, demokratikus politikai tényező sem állítja ennek ellenkezőjét. Azt azonban vállalom és szükségesnek tartom kijelenteni, hogy abban az esetben, ha valaki bűncselekményt követett el, számolnia kell a bíróságok ítéletében megállapított törvényes jogkövetkezményekkel.

- Az viszont előfordulhat, hogy a bírákat megfélemlítik, visszaélnek személyes adataikkal, nem gondolja?

- Ha valóban komoly indok merül fel, hogy a bírókat megvédjük, megvannak erre a törvényes eszközök. Az ügyek túlnyomó többségében azonban ilyen külön védelemre nincs szükség. Azt viszont valóban elfogadhatatlannak tartom, hogy a bírák személyes adatait, telefonszámát, lakcímét bizonyos honlapokon közzé teszik. Az ítéletekkel nem kell egyetérteni, az ítéleteket nem kell szeretni, de a jogerős ítéleteket végre kell hajtani.

- Sok vád érte-éri a bírósági szervezetet azért, mert az eljárások elhúzódnak. Mit szól ehhez és mit kíván tenni?

- A perek elhúzódása valóban aggodalomra okot adó jelenség. Megjegyzem ez azért nem országos jelenség. Az eljárások elhúzódása néhány bíróságon - elsősorban a fővárosban és Pest megyében - akut probléma. Ezeken a bíróságokon nagy a lemaradás. Elfogadhatatlan, hogy az ország egyik részében sokkal tovább tartanak a perek, mint másutt. Folyamatosan figyeljük a perek időtartamának alakulását, és különböző eszközökkel igyekszünk csökkenteni azt. Az eredmény itt-ott már látszik, a hátralék némileg csökkent. Jobb igazgatási munkával a hátralék tovább faragható, arra viszont nem számítok, hogy a költségvetésből ebben a helyzetben nagyobb támogatást kapunk.

- Az új Polgári törvénykönyv komoly feladat elé állíthatja a bíróságokat. Felkészültek rá?

- Nézze, az új Ptk. kapcsán többször elmondtam, hogy szerintem a jogszabály nincs kész, nincsen abban az állapotban, hogy olyan minőségű kódex legyen, ami Magyarország magánjogi bizonyítványa lehetne Európában. A tervezetben komoly ellentmondások vannak, melyeket további fél-háromnegyed éves munkával ki lehetne küszöbölni. Nem szorít az idő, egy éves késedelem a magánjogi viszonyokra nem jelent veszélyt. Ugyanakkor ha túl gyorsan, jövő májusban hatályba lépne a törvény nagy része, akkor ilyen rövid idő alatt a bírák, jogászok egyszerűen nem tudnak majd felkészülni. Indokoltnak tartanám a tervezet visszavonását, és koherensebbé tételét. Véleményem szerint ugyanakkor egy ilyen terjedelmű kódex túlságosan rövid időn belüli hatályba léptetése önmagában is alkotmányellenes lehet.

Egyebek között erről is beszélgettünk a Fejér Megyei Bíróságon, ahová a főbíró - más megyékhez hasonlóan - ismerkedni, tájékozódni jött.

- Hogyan élte meg azt, hogy az első két alkalommal nem választották meg? Nem érezte úgy, hogy politikai sakkjátszma folyik a háttérben?

- Nem a Legfelsőbb Bíróság elnökének jöttem haza Strasbourgból... Ugyanakkor megtiszteltetésnek éreztem a köztársasági elnök felkérését, a jelölést. Őszintén szólva csak az újságokból tudtam, hogy a politika világában mi történik, de tudomásom szerint a személyemmel kapcsolatban nem vetődött fel olyan ok, amely a jelölést kizárta volna. Az első leszavazást nem vettem különösebben a szívemre, de úgy gondolkoztam, hogy nem vállalok újabb jelölést. Az ez évi események már új helyzetben történtek, ám azt nem gondoltam, hogy a parlamenti játéktérbe kerülve mindez további bonyodalmakat vethet fel. De mindezeken már régen túltettem magam, ma már a megoldandó kérdésekre koncentrálok.

- Az OIT megválasztását többféleképpen magyarázták: nem az történt, amit Önszeretett volna, de volt olyan vélemény, hogy mégis az történt. Végül is mi történt?

- Nem csináltam titkot abból, hogy milyen igazságszolgáltatási tanácsot szeretnék. Azt mondtam, azt tartanám egészségesnek, ha az OIT-ben mind az öt bírósági régiónak képviselete lenne. Azt is, hogy ne csak bírósági elnökök legyenek a tanácsban, hanem kollégiumvezetők, esetleg helyettesek, és a különböző szintű bíróságok választottjai egyaránt megjelenjenek a tanácsban. Azt is elmondtam, fontos a folyamatosság, de korlátozott számban tartom indokoltnak az OIT jelenlegi tagjainak újraválasztását. A küldötteket előzetesen összehívtam, és tájékoztattam őket arról, milyen változásokat tartok szükségesnek. A kilenc előzetes jelöltemből hetet megválasztottak, amit én példa nélküli sikernek tartok, és úgy értékelek, hogy a bírói szakma, a küldöttek megértették, a bírósági igazgatási szervezetben, az igazgatási munkában változásra van szükség. Hozzátenném, azzal a két bíróval sincs semmi problémám, aki az én listámon nem szerepelt.

- Jövő tavasszal választások jönnek, s többen már beígérték, elszámoltatások, felelősségre vonások lesznek. Nem tart attól, hogy politikai nyomás nehezedik majd a bíróságokra?

- Nem tartok tőle. Egy jogállam úgy működik, hogy bármikor, amikor bűncselekmény gyanúja felmerül és vádemelés történik, a bíróságok lefolytatják a törvényes eljárást és megfelelő ítéletet hoznak. A bíróságok számára nincs politikai ügy, csak a törvények alapján tisztázandó ügy, legyünk akár választások előtt vagy után. A bírós