Számítanunk kell arra, hogy nem lesz gáz!

Telt ház előtt zajlott A Szabadművelődés Házában az a rendezvény, amelyen a lehetséges, alternatív energiaforrásokról beszélgetett Lukács Béla fizikus professzor, Utassy Sándor és Vizi Pál egyetemi tanárok.

Hogy az összegyűjtött tudás ne vesszen kárba egy új középkorban, figyelmünket az alternatív energiaforrások felé kell fordítanunk - nyitotta meg az interneten is követhető beszélgetést Vizi Pál.

Utassy Sándor vette át a szót, aki arra fektette a hangsúlyt, mit tehet az egyén annak érdekében, hogy minél kevesebb energiát használjon, minél inkább függetlenítse magát a társadalom által kiépített hálózatoktól. 

Az energia szlogen, félelem, üzlet - mondta el a mérnök - félelem, mert a közösségi hálózatok, az áramellátás, a telefon-, víz- és internethálózatok nagyon sérülékenyek, akár teljesen normális, mindennapos üzemben is kimaradhatnak. 

A cél az, hogy az esetleges kimaradás ellen minél jobban tudjunk védekezni - tette hozzá -, hogy ne az állambácsira , a szomszédok jóindulatára tegyük fel az akár életet jelentő energia- és vízellátásunkat. 

Számítanunk kell arra, hogy nem lesz gáz, mondta, és felhívta a figyelmet, hogy a hagyományos, fogyasztást csökkentő megoldásoknál, a fűtés lecsavarásánál sokkalta hasznosabb, ha a rendelkezésre álló, lokális energiaforrásokhoz nyúlunk. A cél ugyanis nem a komfort csökkentése. 

Aki teheti, annak érdemes beszereznie ma már jó hatásfokon működő, saját árát hosszú távon behozó napelemet, napkollektort, esetleg hőszivattyút. A szigetelés javítása, felújítása mindazonáltal mindenki számára könnyebben hozzáférhető, ha pedig odafigyelünk a nyílászárókra, nem az utcát fűtjük, azzal magunknak és az államnak is segítünk. 

Kiemelte a Nyugaton már elterjedt passzív házakat, amelyek szerinte a jövőben itthon is meg fognak jelenni. A passzív ház olyan építmény, amely tökéletes szigeteltségű, energiát csak a kicserélt levegő fűtésére-hűtésére használ fel.

Lukács Béla fizikaprofesszor a közösségek - államok - által létrehozható, új és tisztább erőművekről beszélt. Mint mondta, a legújabb, tökéletesnek tűnő megoldásokról mindig kiderül, hogy van valami hátulütőjük, részben ezért is ragaszkodunk a hagyományos, már bevált energiaforrásokhoz, az energiahordozók égetéséhez. 

Kiemelte, hogy az egyik legtisztább, elméletben már létrehozható megoldás a fúziós erőmű lenne, amelyben különböző részecskéket - minden valószínűség szerint deutériumokat, azaz hidrogénizotópokat - forrasztanának össze nagyobb részecskékké - ez esetben héliummá -, a fúzió során pedig energia szabadulna fel.

Ez a folyamat a gyakorlatban is működik, 1952-ben robbantották fel az első, ezen az elven működő hidrogénbombát. A probléma a felszabaduló energia kontroll alatt tartásával van. A tudós szerint mégis ez a jövő, amely egy nap majd kiváltja a mai erőműveinket, beleértve a káros mellékanyagot termelő atomerőműveket is.

Az előadók mindenkit megnyugtattak, számos olyan reális alternatíva áll rendelkezésünkre, amelyekhez egy krízis esetén nyúlni tudnánk. A Szahara csupán egy ezrelékének naptelepekkel - napelemekkel - történő beépítésével egész Európa teljes energiaellátását biztosítani lehetne. 

Az energia tehát rendelkezésünkre áll, ám amíg nem szorulunk rá, nem fogunk váltani a jelenlegi gyakorlatunkról, addig marad a környezetszennyezéssel járó megoldás, az energiahordozók égetése.