Az első erőfelmérők következnek

Családi okok miatt Ana Tomkovics közös megegyezéssel távozott a klubtól

A súlyzók mellett a labdával is találkoznak a lányok a tréningek során, a csarnokban jártunkkor Rapa­tyi Tamás éppen a beállókkal foglalkozott egyéni képzés során, megmutatva, mit is vár egy-egy mozdulatsortól, a másik térfélen Törő Szabolcs dolgozott a lányokkal. 
Az új igazolás, Ana Tomkovics hiányzott, megtudtuk: elköszönt a csapattól. – Családi okokra hivatkozva kérte, bontsuk fel szerződését, hogy hazatérhessen. Ezt közös megegyezéssel megtettük. Igyekszünk pótolni az átlövőt, de ilyenkor már eléggé beszűkülnek a lehetőségeink – mondta Bulath Anita szakmai igazgató. 
Miután véget ért az edzés, Rapatyi Tamással beszélgettünk. Elsőként arra voltunk kíváncsiak, hol tartanak a munkában és mik a tapasztalatai? 
– Az első és legfontosabb, hogy senki sem sérült. Ami pedig a munkát illeti: úgy érzem, az eltervezettek szerint haladunk. Látszik a lányokon, hogy ami az feladatuk védekezésben, megpróbálják megcsinálni. Az megint más kérdés, sikerül-e, nyilván ehhez idő kell. A szándék és akarat megvan, ami a legfontosabb és biztosan eredményre vezet. Azért azt hangsúlyozom: ez nem azt jelenti, hogy a bajnoki rajton hirtelen úgy védekezünk, hogy nem kapunk egy gólt sem – kezdte. 
Rapatyi Tamás ismét kiemelte, az irányító szellemű kézilabdát akarják játszani. Ez azt jelenti: védekezés során elővételezés kell, hogy ők irányítsák, a támadó mit tudjon csinálni. Ez az alapkoncepció, aminek elsajátítása hosszú folyamat. 
– Ennek itthon nincs meg a gyökere, vannak próbálkozások, de nem jellemző. Attól például égnek áll a hajam, amikor egy 10-14 éves csapat beáll a hatos vonalra, és úgy védekezik, hogy kettőt jobbra, meg kettőt balra lép – emelte ki. 
E felvetés után rátértünk arra, ő hol sajátította el ezt a szemléletet. Elmondta, amíg Veszprémben dolgozott, négy külföldi vezetőedző fordult meg a felnőttcsapatnál. Mindegyiknek a fő koncepciója hasonló volt, de a saját látásmódjával kiegészítve. Amiket ott látott és tanult, illetve ahogy dolgozniuk kellett az utánpótlásban, azokat gyúrta össze. 
– Ezekből levontam, hogy az én gondolatmenetemhez melyik áll a legközelebb. S nem kell különbséget tenni, hogy ezt férfi- vagy női csapatnál alkalmazzák. Gondolkodni mindenki tud, az a kérdés, rá volt-e erre kényszerítve a játékos. Most ezt próbálom tenni a csapatommal: gondolkodniuk kell, elsőként az ellenfél fejével. Ehhez vannak olyan sémák, amik segítséget adnak, de a mellette állónak is gondolkodnia kell, illetve csapatszinten, komplexen. Mindenki tudja azt is, bármelyik pozícióban mit kell csinálni. 
Miután körvonalazódott, hogy Rapatyi Tamás ide jön, elkezdte nézni a DKKA meccseit. Ott sok mindent látott, amire lehet építeni. A szakvezető közölte, ő a védekezést tartja fontosnak, a munka során jelentős részben erre összpontosítanak. Ám ez támadás nélkül nem megy, de nem külön feladatokat csinálnak, hanem egy gyakorlat keretében. 
A DKKA vezetőedzője elárulta, később elvárás lesz a szélsőktől, hogy minden labdát be kell vinniük, ha kisebb a szög, akkor is vállalják el. Az alapelv az, dobják rá, ha kimarad, nem örülnek neki, de a következő majd bemegy. 
Az eddig tanultakat aztán csütörtökön este és pénteken délelőtt a horvát Podravka Vegeta ellen tudja majd a csapat felmérni. A szakvezető azt szeretné látni az első meccsen, hogy amit összerakosgattak morzsákat, védekezésben, alkalmazzák. 
– Sarkítva, ha egyszer sikerül ez, akkor is örülünk neki, mert egyszer már jól meg tudtuk csinálni. A következő majd a kettő lesz. Pénteken az lesz a cél, hogy ami legkevésbé ment előző nap, arra helyezzük a fókuszt, illetve a jól működő elemekben lépjünk tovább. Nem hiszek a hatvanperces játékosokban, hogy valaki végig azonos szinten tud játszani. Azaz egy csapatban mindenkit ki kell használni, ha valakinek öt perce van, akkor kell maximumot adnia, de az is annyit fog érni, mint aki fél órát szerepelt. Lehet meglepőt mondok, de az összes edzőmeccsen másodlagos az eredmény. Nyerhetünk tíz góllal, ha nem azt csináljuk, ami a feladat, az nem vezet sehova. Ha kikapunk, de a megbeszélteket látom, abból lehet később tétmeccsen győzni. A puszta eredmény nem mond semmit, persze, a siker a léleknek fontos, és nyilván szeretnénk többször is ezt átélni. A Podravka ellen azért játszunk zárt kapuk mellett, mert szeretném, ha csakis a játékra tudnának figyelni a lányok, és ne azzal legyenek elfoglalva, hogy bárkinek meg akarnak felelni a lelátón. A horvát nálunk erősebb csapat, szerencsésebb lett volna nem velük kezdeni, de így alakult. Viszont egyből felmérhetjük, hogy egy nívós gárdával szemben mire leszünk képesek a felkészülés dandárjában.