Rosta, Kertész és Zsembery – Solton gáláztak a régi nagyok

Az egymilliárdos létesítmény – ami 550 millió önkormányzati önerőből és 450 millió forint állami támogatásból valósult meg – nézőtere teljesen megtelt a decemberi estére, hiszen mégiscsak olyan következett a kisváros életében, ami még nem volt. 

„Igazi” kézilabda-mérkőzés a nagyon szép új létesítményben, amelyen a kalocsai Gézengúzok csapata a Budapest Old Boys elnevezésű – soraiban több korábbi válogatott játékost tudó – csapattal mérkőzött meg, ami Szűcs László szervezésében valósult meg. Ami nem volt egyszerű, leginkább a megfelelő időpont megtalálása miatt. 

A kezdés előtt Németh István polgármester köszöntötte a megjelenteket, aki elmondta, nem titok, hogy hosszú távú céljuk az, valamilyen formában Soltot is bekapcsolják a kézilabdaéletbe. Reményei szerint jövő ősszel már egy női csapattal el tudnak indulni egy megyei szintű bajnokságban. 

A Dunaferrt aranyéremre vezető edző, Skaliczki László volt a díszvendég

 A lelátón, mintha egy divatlapból lépett volna elő, a Dunaferr férfi bajnokcsapatának vezetőedzője, a korábbi szövetségi kapitány, Skaliczki László mint az esemény fővédnöke foglalt helyet. 

– Kérem szépen, adnom kell magamra, hisz’ egy női csapatot irányítok most, nem mindegy ám a külsőm, még ilyenkor sem – válaszolta széles mosoly kíséretében az NB I/B-s Csurgónál dolgozó mester, miután megdicsértük kifogástalan eleganciáját. 

Skaliczki hozzátette, egyébként nagyon szívesen tesz eleget az ilyen felkéréseknek, amiből szerencsére sokat kap, igyekszik is minél több eseményen ott lenni. Egyrészt, jóleső számára, hogy még nem felejtették el, másrészt ezek szerint valamit letett az asztalra. 

– Ez az életem, a kézilabda, megtiszteltetés, hogy gondolnak rám. Vidéki ember vagyok, tudom, mit jelent az, ha valahol ilyen létesítmény elkészül, ami nem csak a kézilabdasport számára fontos – mondta lapunknak. 

A korosztályában többszörös masters Európa-bajnok old boys csapat egyik – szó szerint – oszlopos tagja – Rosta Miklós, a Dunaferr egyik klublegendája volt. Találkozásunk után egyből kiderült, kézfogásának ereje egy cseppet sem gyengült, ami az ellenfél játékosaira nézve nem jelentett sok jót. Az örömteli viszontlátás után azt is nyugtázhattuk, Rosta humora nem kopott meg, amikor arról érdeklődtünk, pályára lép-e, azt felelte nevetve: – Tudod, van még egy jó, meg két ­rossz évem. 

Mivel még Dunaújvárosban is rendre ezt válaszolta, ebben is az állandóságot képviselte. – Összedrótozom magam, aztán elpilinckázok ott a hatoson – osztotta meg elképzelését a Dunaferrben tizenhárom évet játszó, 129-szeres válogatott és a 2000-es bajnokcsapat tagja. S ha már nemzeti együttes, természetesen büszkeséggel tölti el, hogy Miklós fia az Európa-bajnokságra készülő válogatott tagja. Lábméretben és magasságban már túlszárnyalta őt, nagyon reméli, válogatott szinten is sikerül neki ezt elérnie. 

Rosta mellett eljött a dunaújvárosi aranycsapat további két tagja, Kertész Balázs (171 válogatottság) és Zsembery Tamás (17). Rajtuk kívül láthattuk az olimpiai negyedik Lendvay Pétert (70). Az viszont meglepetés volt, hogy az old boys gárdáját erősítette az Újpest FC labdarúgócsapatának tulajdonosa, Roderick Duchatelet is több más régi, NB I-et megjárt kézilabdázó mellett. Kapusként a csapat elnöke és tulajdonosa, Rév András is pályára lépett. Edzőként pedig a magyar kézilabda egyik legnagyobb alakját, a 240-szeres, világválogatott Kenyeres Józsefet köszöntötték, aki a Bajnokcsapatok Európa Kupájában győztes Honvéd tagja volt 1982-ben, és az 1986-os vb-n 2. helyen végzett válogatottnak is. 

A mérkőzésen a gála jelleg ellenére bizony mindkét fél a győzelemért hajtott, a legendák is egyből a régi tűzbe jöttek, lelkileg mindenképp, amint útjára indult a labda. A kalocsaiak derekasan helytálltak, de a nagyobb rutin győzött végül. 

– Nagy örömmel jöttünk, és boldogsággal tölt el, amikor egy ilyen szép új csarnokban játszhatnak a fiatalok és szurkolhatnak a nézők. Már csak edzőként is fontosnak tartom ezt – nyilatkozta a főállásban a győri férfi-utánpótlásban dolgozó Rosta, akit természetesen többnyire a Dunaferr fantasztikus csapatáról, időszakáról kérdeztek. 

– Szép volt, rég volt, talán igaz sem volt. Nem az érmekre, a meccsekre emlékezem leginkább, hanem azokra barátságokra, amik a mai napig megmaradtak a kézilabdapályáról és Dunaújvárosból is – jegyezte meg, s az is kiderült, a trénerkedés mellett menedzsel még két fiút is. A saját két gyermekét, a Pick Szegedben játszó Miklóst és a Gyöngyösön szereplő Bálintot. 

A találkozó után nem maradt el a közös fotó a kalocsaiakkal, majd az ifjú kézilabdás gyerekek jelentkeztek egy-egy közös fotóért, aláírásért. A kicsik meg sem születtek, amikor a fiúk legnagyobb sikereiket elérték, ennek ellenére nagy büszkeséggel léptek oda a nagy elődökhöz. S ha előzetesen nem is, de hazatérve biztosan utánaolvastak, kiktől is kaptak autogramot. 

„Fiúk, legalább most egy kicsit megint úgy érzitek magatokat, hogy híresek vagytok” – szólt valaki a csapat kevésbé ismert tagjai közül Zsemberyéknek, nagy derültséget kiváltva. 

Kis múltidézés a legfényesebb sikerre

A már megszűnt dunaújvárosi férfiszakág egyetlen élvonalbeli aranyérmét az 1999/2000-es bajnoki idényben szerezte a Dunaferr SE kézilabdacsapata, amely a KEK-ben az izraeli Maccabi Raanana, az osztrák PTA Wien, a német TBV Lemgo és a dán Kolding IF legyőzésével döntőt játszott, ám ott összesítésben háromgólos vereséget szenvedett a spanyol Portland San Antoniotól (45–48). 

Ami pedig a fent idézett elsőséget illet, 2000 áprilisában dőlt el a bajnoki cím sorsa. Akkor a Dunaújvárosi Jégcsarnokban 5800 néző előtt fogadta a Dunaferr SE a veszprémiek, akkor Fotex Veszprém KC név alatt futó, abban az időben is a magyar férfikézilabda zászlóshajójának számító csapatát. Hatalmas várakozás előzte meg a bajnoki elsőséget eldöntő rangadót. A dunaújvárosiak 18–17-re nyertek, és az utolsó két forduló eredményétől függetlenül nyertek. Érdekességképpen: akkor az NB I-ben szerepelt a Kiskőrös, a Nyíregyháza, a Pécs, a Győr, a Százhalombatta, az Elektromos, az Ózd, a Pestszentlőrinc, amelyek ugyanúgy nincsenek már a köztudatban, mint a Dunaferr. A 2000-es csapat tagjai: Vladimír Hernandez, Zsembery Tamás, Arunas Vaskevicius (kapusok), Bene Tamás, Décsi Gábor, Gál Gyula, Kemény József, Kertész Balázs, Kuzmicsov Szergej, Károlyfi Viktor, Julius Marcinkevicius, Marosi László, Mocsai Tamás, Rosta Miklós, Tombor Csaba, Tóth Edmond. Edző: Skaliczki László.