Százegy éves volt a mezőfalvi futball

Sikerek és mélypontok hullámzó váltakozásai jellemezték az egyesület működését, amelyben nagy eredmények mellett többször is a megszűnés szélére került a csapat. Onnan pedig mindig a közös akarat, és a soha nem lankadó hazai lelkesedés a hercegfalvi-mezőfalvi szív húzta vissza a község labdarúgását.

Az évfordulón – ami egyben a századikat is jelentette, hiszen a pandémia miatt a tavalyi elmaradt – most pótolva a rendezvényt, sok régi játékos emlékezett a régi, szép időkre.

A Mezőfalvi és a Dunaújvárosi Kohász Öregfiúk csaptak össze, emlékeztek

Tekintsünk vissza a kezdetekre! Az 1920-as évben a túlnyomó részben magyarok és svábok lakta faluban a fiatalok kocsma környéki bulizgatásaiból alakult ki az első futballjáték. Akkor még csak mezítlábasan, rongyból készített labdával és leszúrt karók között folyt a játék az alvégi legények – Kisfaludy sor és a Kerczl fiatalok – kápolna és környéke, valamint a Fehérvári úton lakók között. Sok barátságos csata után a mérkőzésekre egyre többen voltak kíváncsiak, Bettelham Ignác néhány segítő társával szervezte meg 1920-ban a hercegfalvi futballcsapatot. Hamarosan új helyen, a dunaföldvári út melletti legelőn a vadász és Rabi tanyákkal szemben már kapufákat állítottak. Bőrből készült fűzős labdát, zöld fehér trikót, fekete klott nadrágot és zöld zoknit kapott az együttes. Az első igazi kihívásos meccs aratás után a Hercegfalvi Futball Egylet és a Dunaföldvári Torna Egylet között zajlott. Öltöző és szertár ekkor még nem volt. A játékosok otthonról felöltözve, nyomukban 8-10 mezítlábas, kisgatyás gyerekkel futottak ki a pályára. Később ők adták az utánpótlás és törzs­szurkolói bázis gerincét. A meccsen a félidőben a játékosok egy-egy Diana sósborszeszt kaptak lábizmaik bekenésére, de nem mindenki kente be, ahogy Csipke Ignác kapus sem. A másfél decis italt ő megitta. Volt, hogy az ellenfél néhány veszélyes támadása a kapusnál fejeződött be, amit a lelkesedés, vagy talán a sósborszesz hatása is segített semlegesíteni. Ezután Ignácunk minden mérkőzés előtt megitta a maga sósborszeszét – olvasható a korábban, a Mezőfalva FC 75 éves jubileumára kiadott füzetben. Hogy a 100. évforduló alkalmával lesz-e hasonló kiadvány, az még a jövő kérdése. Információnk szerint dolgoznak rajta.

A történelmi visszatekintést után visszakanyarodva a jelen eseményeihez, szombaton délelőtt az utánpótlás U7, U9 és az U11-es csapatainak vakációról itthon maradt játékosai tartottak edzésbemutatót Simon Tamás edző vezetésével. A technikai labdakezeléstől az erőnléti és a gyorsasági kondíciók prezentálásáig láthattunk gyakorlatokat. A rendes edzésnek is beillő egyórás foglalkozást követően a játék kapott főszerepet, ahol szülő–gyerek meccsen focizhattak a vállalkozó kedvű résztvevők. Aki pedig elfáradt, az a kézilabdapályán felállított játszóház sátraiban találhatott kedvére megfelelő elfoglaltságokat.

A kellemes időtöltés után a program 14 órakor ünnepélyes megnyitóval folytatódott. A színpadon elsőként Márok Csaba, Mezőfalva polgármestere köszöntötte a vendégeket, és a jubileumra érkezett régi focistákat. Kiemelte az egykori labdarúgók megérkezését, akik jelenlétükkel megtisztelték a rendezvényt.

– Óriási dolog, ha egy sportszervezet ilyen hosszú időn át fenn tud maradni még annak ellenére is, hogy történetét sikerek és hullámvölgyek övezték. A község önkormányzatának fontosak a gyermekek, az utánpótlás, a sportolók egészséges testmozgásához szükséges lehetőségek biztosítása, amihez a múltban és a jövőben is támogatásra számíthat a helyi, futballt szerető közösség – hangoztatta Mezőfalva polgármestere.

Ezután Cseke Ottó, a Medosz SE jelenlegi elnöke méltatta az egyesület 101 éves fennállásának évfordulóját.

– Több ezren dolgoztak a mezőfalvi futball, illetve a hozzá kapcsolódó kézilabda sikeréért. Az elszántság és hit átsegítette az egyesületet minden nehézségen. Az összefogásra a jelen korban is nagy szükség van, ahogy elődeink is tették – hangoztatta Cseke Ottó.

Az ünnepélyes pillanatok emlékplakettek átadásával zárultak, majd diavetítéssel egybekötött közös beszélgetés, régi futballista-emlékek felelevenítése, élménybeszámolók, történetek újraélése következett mintegy bő kétórás időtartamban. A régiek közül egy edzőt és egy volt játékost kértünk visszaemlékezésre.

Miskovicz Bálint:

– Fél évet játékosként, hat évet edzőként töltöttem a csapatnál, és nagyon örülök, hogy itt lehetek. Szép évek, emlékek kötnek Mezőfalvához. Kezdő edzőként ilyen csapatot kívánok mindenkinek. A megyei első osztálytól egészen a NB II meneteltünk, ami fantasztikus teljesítmény volt a közösségtől. Külön kiemelendő az a szurkolói bázis, ami éveken át hétről hétre követte az együttest, és buzdította a legnehezebb időkben is. Éppen ezért volt nehéz annak idején a válás, de az élet néha hoz kíméletlen időket. Sajnos két idény után (2003–2005) újra a megyein landolt a csapat, de túlélte. Láthatjuk, ma is harcol a jobb helyezésekért.

Erdélyi József 1968-ban fiatalon, 23 évesen lett tagja a mezőfalvi csapatnak.

- Mindig csatárként vagy középpályásként játszottam, egészen harminchat éves koromig. Előtte a Dunaújvárosi Kinizsi, majd az Építők csapatát erősítettem, így megalapozott labdarúgómúlttal futhattam Mezőfalván pályára. Rengeteg szép emlék köt a csapathoz – mondta az idős csatár.

A múltidézés befejezésében a Mezőfalvi Öregfiúk – Dunaújvárosi Kohász Öregfiúk mérkőzéssel tisztelegtek a helyi futball előtt az egykori játékosok. A hazai csapatban helyet kapott a színpadi program sztárvendége, Hevesi Tamás énekes is. Végül a barátságos mérkőzést a dunaújvárosiak nyerték egy góllal.

Futball után mi mással is folytatódhat egy ilyen rendezvény, ha nem a felhőtlen kikapcsolódással, az igazi ünnepléssel. Ehhez pedig a színpadi események sora nyújtott remek alkalmat. A már előbb említett Hevesi Tamás koncertje nyitotta a fellépők sorát, majd Tarr Petra és Farkas Erik előadását hallhattuk. 19 órától Lakatos Eduval élő karaoke show zárta a Medosz SE 101. születésnapját.