Közösen hozták létre a ragtime-ot (képgalériával)

Merthogy a teljes zenekar, néhol még a hangszerek is mikulássapkát öltött az alkalomra. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar PartiTúra elnevezésű ismeretterjesztő koncertsorozata az általános iskolásoktól a középiskolásokig minden korosztálynak kínál olyan programot, amelyen keresztül a fiatalok az adott műsornak megfelelő módon ismerhetik meg a klasszikus zenét, annak különböző korszakait és műfajait. Ezúttal az amerikai muzsikát. A koncert házigazdája Dobri Dániel, az ARSO kortárs művészeti vezetője, zeneszerzője – aki nem utolsó sorban a Bartókban is már szinte házi zeneszerzőnek számít –, a rendhagyó énekóraként is funkcionáló koncerteken az elhangzó darabok között az ő szemszögéből mesél a művekről, nem utolsó sorban a közönséget is aktívan bevonja az eseményekbe.

Az Amerika hangja című hangversenyen olyan tengerentúli, európai és orosz zeneszerzők műveivel ismerkedhettek meg a gyerekek a Bartók nagytermében, akikre nagy hatást gyakorolt a jazz dallam- és ritmusvilága vagy akár Hollywood filmzenéje. De mitől lesz amerikai az európai eredetű klasszikus zene? Hogyan hat a popkultúra a XX. század kezdete óta a művészetekre? Lehet, hogy a „komolyzene” nem is feltétlenül olyan komoly? Az elhangzó műveken, Dmitrij Sosztakovics: Jazz-szvit, George Gershwin: Lullaby for String Orchestra, Scott Joplin: Három Ragtime, Csengery Dániel: Concertino és Zequinha de Abreu: Tico-tico darabjain keresztül ezekre a kérdésekre is választ adott a zenekar, amelyet az Angliából éppen hazatért Tóth-Vajna Gergely vezényelt. Az utolsó két darabban Vasvári Tamás zongoraművész impulzív játéka segített közelebb kerülni a muzsikához. Ezúttal nem csak a szokásos kérdezz-felelek formában vonták be a gyerekeket, a Scott Joplin szerzemények után közösen megfejtették, hogy a ragtime alaplüktetését a négynegyedre ültetett szinkópa adja, amit hamar ki is próbáltak, a nézőtér egyik fele egyféle, a másik egy másikféle szinkópa ritmust tapsolt, amire a zenekar rájátszotta a témát.