Dunaújvárosban készült Iker Marianna könyvillusztrációja

- Először a kiállításról beszéljünk pár mondatban. Szerencsére még a pandémiás zárás előtt sikerült a kiállítást megnyitni, amelyet másfél hónapon keresztül láthattak az érdeklődők. Hogy érzi, hogy sikerült? Milyen visszajelzéseket kapott?

- Maga a megnyitó nagyon jól sikerült, mindenki jól érezte magát. Sajnos azért már érződött, hogy visszatért a járvány és sokkal kevesebben voltunk, mint amire számítottam, sokan lemondták. De nagy volt így is a siker és ennek nagyon örültem. Sokaknak tetszettek a képeim, és én is be tudtam mutatkozni. Hat hétig voltak kint a képeim, sok visszajelzést nem kaptam, hiszen nem sok bejegyzés volt a vendégkönyvemben. Ezt nagyon sajnálom, de aki látta remélem tetszett neki.

- Térjünk rá a könyvre. Hogyan került kapcsolatba a regény szerzőjével? Miért pont önt választotta a regény illusztrációinak az elkészítésére?

- A könyv írónőjével egy szép barátság alakult ki, lassan már 3 éve találkoztunk. Egy kis kirándulásunk alkalmával beszélgettünk az akkor már készülőben lévő könyvről. Felmerült milyen szép lenne festményekkel illusztrálva. Igazából így kezdődött, és mire elkészült a könyv, le is fixáltuk, hogy illusztrálom a könyvet. Nekem is egy nagy lehetőség volt, hogy így is kipróbáljam magam, és barátnőm munkáját is feldobtuk ezzel.

- A könyv magánkiadásban jelent meg, melyet mecénások támogattak. Kik ők, lehet tudni róluk valamit? Mennyi idő alatt jött össze a kiadáshoz szükséges összeg?

- Igen, a könyv kiadására így került sor, sok utánjárással munkával járt. Főleg székesfehérvári támogatók jelentkeztek.

- A regény egy székely zabigyerekről szól, aki a trianoni békediktátum utáni időkben Erdélyben él, majd Magyarországra egy jó családba kerül. A könyv a székely-magyar ember kitartásának szép példáját tárja elénk. Hogyan inspirálta a történet, mikor megfestette a könyv illusztrációit?

- A történet egy nagyon szép és példaértékű lehet mindenkinek. Nagy hatással volt rám, mikor a könyvet olvastam. Teljesen beleéltem magam a főhős, Samu szerepébe. Nem csak nekem, aki olvassa mindenkinek reményt adhat, hogy a vágyunk sok munkával és tanulással elérhető lehet. Samu a végén festőművész lesz. Elhittem, hogy akár ez velem is megtörténhet, ha kitartó vagyok és nem adom fel az álmom. Sokat tudnék Samuról mesélni, de inkább olvassák el a regényt! Megismerik a történetét, amiben keveredik a fájdalmas valóság, az igaz szeretet, a szerelem. Gyönyörű tájakon, szinte együtt éljük át Samuval a kalandjait.

- Mennyiben más festeni és illusztrációt készíteni egy adott témához?

- Nem olyan könnyű munka, leginkább a kép témájának kiválasztása, hiszen a festménynek tükröznie kell a könyv témáját, ha az olvasó olvassa, a kép alapján bele tudja magát élni a történetbe. Többszöri olvasással, aztán az írónővel egyeztetve választottuk ki, hogy mi kerüljön a könyvbe. A festmények végül Samu útját kísérik. Azok a képek kerültek a könyvbe, amiket Samu is megfestett a pályája során. Szinte mondhatni, hogy én lettem Samu keze a könyv lapjain.

A legnagyobb kihívás a borító és a hátlap volt. A borító tervezésekor figyelembe venni, hogy annak az egész könyv mondandóját tükröznie kell, és egyben figyelemfelkeltő is legyen.

Élveztem minden pillanatát ennek a munkának és remélem, hogy lesz ilyen felkérésem még.

- Miért ajánlja, hogy elolvassuk a regényt?

Mindenképp ajánlom, mert ebben a mai világban, kell, hogy valami reményt adjon bármely korosztálynak, hogy tanulással kitartó munkával elérhetjük a célunk és jobb jövő várhat ránk.

Inspirálhatja a fiatalokat, hogy érdemes tanulni, hogy elérjék az álmuk, hogy érdemes tiszta szívvel élni, hogy igaz társunk és szeretteink legyenek. Most olyan időt élünk, hogy erre nagy szükség van.