Múltba néző távcső

A mű három egybefonódó kisregény: kamaszregény, szerelmi történet és bűnügyi regény egyben. A történet kezdetén a regény kamaszfiú hőse Belgiumban hagyva korábbi életét, kialakulatlan kapcsolatait, Párizsba költözik. Új lakásukban, szobája falán felfedez egy különös szerkezetet, egy „múltba néző táv csövet”, amin keresztül a szemközti kávézó 30 évvel korábbi életébe pillanthat bele. A fiút elvarázsolja ez a „titkos mozi”, nap mint nap megszállottan figyeli az eseményeket, a kávézó vendégeit és a gyönyörűséges pincérlányt, Ninettet. A kezdetben idilli hangulat egyre inkább nyomasztóvá válik, baljóslatú események árnyékolják be a kávézó mindennapjait. A fiú érzékelve a változást, nyomozásba kezd.

A könyvtár archívumában kutatva hírlapcikkekre bukkan, amelyek kegyetlen bűntényekről – fiatal lányok, köztük a kávézó pincérlányának elrablásáról – tudósítanak... A regényben felidéződik az a szomorú nap, amikor a John Lennont, a Beatles gitárosát meggyilkolják. Pacskovszky Zsolt a könyv fülszövegében, a regény mottójaként a zenész utolsó interjújából Lennon szerelmének mondatát idézi: „Az álom, amit egyedül álmodsz, csak egy álom, amit együtt álmodtok, valóság.” A regényben „álmodott álom” véget ér. A pincérlány, Ninette kalandja, a sodró lendületű krimi különös fordulattal ugyan, de lezárul. A bűntényre és a „titkos mozi” pincérlányának rejtélyes eltűnésére fény derül. ...és a valóság? A regény kamaszfiú hősének, Marcellnek és volt osztálytársnőjének, Emma-Lilinek „együtt álmodott álma”, kettejük „igazi” története ott kezdődik, ahol a regény véget ér. A regény lapjai elfogynak, de a szereplők története folytatódik...