Kőműves Zsolt, a Wrong Side gitárosa itt érzi otthon magát

A dunaújvárosi Bones zenekar tagjaiból Knapp Oszkár énekes belépésével 2007-ben alakult Wrong Side zenekar első lemeze el is vitte az Év Debüt Albumát, most pedig illusztris társaságban az Év Albuma kategóriában bukkantak elő az Érdektelen istenek című albumukkal. A banda ma is Dunaújvárosban élő tagjával, Kőműves Zsolttal beszélgettünk, egyebek közt a névváltoztatásról.

– Hosszúnak találtam, hogy Wrong Side Of The Wall, de a srácok ragaszkodtak hozzá. Én valami egyszerűt szerettem volna. Valaki mondta régen, olyan nevet kell választani, amit a részeg rajongó is bármikor ki tud ejteni. Így maradt a Wrong Side.

Nyelvet is váltottatok.

– Ami kimondottan előnyére vált a zenekarnak. Az első lemezünk Oszkárral még angol nyelven szólalt meg. Azt gondoltuk akkoriban, hogy Nyugat-Európa a cél. Mentünk Zágrábtól Bécsig. Nyertünk tehetségkutatón, sokfelé, Londonban is játszottunk. De végigrohanni Európát kisbusszal már nem annyira jó buli. Gondoltuk, hogy megpróbáljuk a magyar nyelvet.

A többiek elfogadták, hogy le kell mondani Nyugat-Európáról?

– Abszolút. Szeretünk menni, a mai napig megyünk a fiúkkal. A legdurvább a koncert után. Az hagyján, hogy haza kell jönni mondjuk Debrecenből, de ki is kell pakolni olyan hajnali öt táján. Ha meg ott alszunk, az is csúnya lesz, mert akkor meg buli van.

Erre külön kíváncsi voltam, hogy lehet a családot összeegyeztetni a rockandrollal?

– Nehéz ügy. Nekem szerencsém van ilyen szempontból, mert az asszonykám kedveli ezt a zenét, úgyhogy mehetek. Néha Budapestre, vagy a környékbe külön autóval el is jönnek a koncertre.

Már budapesti zenekar vagytok?

– Budapest/Dunaújváros, mindig így van kiírva, de sokat játszunk a fővárosban, az tény. A zenekar kétharmada pesti, a dobosunk és én élünk itt. És a családom is itt van. Budapest közel van. Dekorációval foglalkozom, a munkám miatt amúgy is sokat utazom. Minden héten kétszer beülünk az autóba, és megyünk próbálni Pestre. Ha mondjuk Nyíregyházán lenne a bázis, akkor nyilván meggondolnám, de így nem gond.

A magyar vonalat folytatjátok?

– Persze. Nemrég jött ki a lemez, de már készülnek az új anyagok. Három szám már kész a következő albumra. Örök körforgás. Kijön a lemez: megírjuk, felvesszük, koncertezünk, aztán újra írjuk, stúdió, koncert.

A Dal műsorban a metál műfaj sikere jót tesz a szakmának?

– Abszolút. Az AWS-el jóban is vagyunk. Ott voltak, ha jól tudom Leanderék is. Nem nagyon követtem, állandóan úton vagyok. Örüljünk neki! Ez jó.

Nem nehéz magyarul igényes szöveget írni?

– De. Nekünk szerencsénk van Oszkárral, jó szövegeket ír magyarul. Közel olyan jókat, mint amiket angolul.

A helyén értékelik a metált ma itthon?

– Az undergrund zene szerintem a virágkorát éli, főleg a fővárosban. Nemrég volt a Robotban egy koncertünk, ahol minden jegyet eladtak.

Jót tesz nektek a rockmaratonos fellépés?

– Hogyne. Egy maratonos fellépés mindenkinek jót tesz, ha nagy zenekar, ha nem. Lokálpatrióta is vagyok, úgyhogy jó ez itt, ez a miénk. Mi most játszunk másodjára. Az első bulink a nulladik napon volt, és nem sikerült rosszul.