Botticelli művei Esztergomban

Lenyűgöző az a tudásanyag, amivel dr. Prokopp Mária művészettörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Művészettörténeti Intézetének professzora történelmi összefüggések, művészeti, stilisztikai sajátosságok és ezer más adat egybevetése után határozottan állítja, hogy Botticelli festette ki Vitéz János esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása, Mátyás király tanácsadója, diplomatája, kancellárja esztergomi prímási palotában lévő studiolójának, dolgozószobájának falait, mennyezetét.

Itt most csak néhány utalást tudunk idézni mindabból, amit a professzor belesűrített egyórás előadásába. Például azt, hogy Vitéz János húszéves váradi püspöksége alatt már alapított olyan tudós társaságot, amely a nagyműveltségű főpap hazai és külföldi tekintélyét emelte – s amelynek nyomán nagyon is elképzelhető, hogy a reneszánsz korban szokatlanul nagy, tízszer ötméteres dolgozószobáját egy zsenivel díszíttette, olyan allegóriákat rendelt meg tőle, amelyek filozófiai ihletésűek. A freskók, amelyek közül a török és más háborúk nyomán csak az 1938-ban feltárt négy erény képe maradt fönn többé-kevésbé épen, s amelyeket tizenhét éve emberfeletti munkával restaurálnak, eltávolítva például a XX. századi kártékony cement-kiegészítéseket és más ráfestéseket, az előadó szerint minden kétséget kizáróan Botticelli keze nyomát viselik. Nem egyszerűen az ő rajzai nyomán készültek, mert megállapítható, hogy menet közben is változtatott a művész egy fejtartáson. Botticelli M. B. monogramja is ott van a falba karcolva, s tény, hogy a Marianók a Vespucci család szomszédai voltak Firenzében: Bernardo, Amerigo Vespucci bátyja pedig művészeket, tudósokat közvetített Magyarországra.

Az előadás ismeretében nehéz lenne azt bizonyítani, hogy Botticelli nem dolgozott Esztergomban...