Megszentelték a Széchenyi Pékség kalácsait, amely a vásárlók asztalára kerül

A fárasztó, stresszes, túlzsúfolt hétköznapokat megszakítva a Húsvét alkalmat ad a testi-lelki megújulásra, a hitbéli megerősödésre. Bár az olyan régi nagy népszokások, mint például a locsolkodás, sajnos mára egyre kevésbé jellemző, azért az ünnepi menüsort többek is tartják. A Húsvét elmaradhatatlan jelképe, egyben finom étele a kalács, amely szimbolizálhatja a jólétet, a gazdagságot, de emléket állíthat a keresztnek is (mindazon túl, hogy ezzel zárhatjuk a böjti időszakot).

Többféleképpen készíthetik, s formálhatják a kalácsot, legyen az hosszúkás, kerek, fonott vagy éppen mazsolás. A Széchenyi Pékség hétféle változatban sütötte és süti a kalácsokat az ünnepre - tudtuk meg Róka Sándortól, a pékség kereskedelmi vezetőjétől. Csütörtökön látogattunk el a Táncsics Mihály utcai üzemükbe, ahol csak azon a napon mintegy ezer finomságot készítettek a pékjeik. Fontos számukra a hagyomány, éppen ezért elhívták Kovács István görögkatolikus parókust, hogy szentelje is meg az elkészült kalácsokat, amelyek aztán a vásárlók asztalára kerülnek. Kovács István kiemelte, az ünnep attól válik igazán ünneppé, ha megvan hozzá a lelki háttér, ha megtöltjük belső tartalommal is lelkünket. Vannak olyan országok, ahol a hagyományok adta "csodák" az emberek mindennapi életében jelen vannak, amikor például Húsvét alkalmával természetes, hogy viszik megszentelni az ételkosarat a templomokba. A helyi görögkatolikus egyházközség húsvétvasárnap, a mise utána tartja a pászkaszentelést az óvárosi templomban.

A Széchenyi Pékség készíti a kalácsot arra a jótékonysági rendezvényre is, amellyel vasárnap fognak kedveskedni a helyi hajléktalanellátó centrumban a nehézsorsú embertársainknak.