Húsvét előtt barkát a pálmaág helyett

Az idén igen korán, már március utolsó napján ünnepelhetjük a húsvétot. A közeli időpont azonban még nem érződik a dunaújvárosi zöldség- és gyümölcspiac kínálatán.

Agárdy Csaba

Fotó: Laczkó Izabella

Nem kezdődött még el a sonkadömping, és a különböző húsvéti dekorációkból is csak keveset látni. Viszont a kevés standon, ami már a húsvéthoz kapcsolódó termékeket árult, széles volt a választék.

A pár száz forintos csecsebecséktől, a több ezer forintos látványos állatfigurákig válogathattunk kedvünkre.

A barkából, amely az ünnep egyik jelképe, már igen nagy volt a kínálat. Csokorban lehetett kapni, annak méretétől függően 200 és 800 forint között mozgott az ára. De mi is a barka, és mit jelképez a húsvéti ünnepkörben?

Hogy a barka már jól láthatóan megjelent a piacon, annak oka, hogy nem pontosan a húsvéthoz, hanem a húsvétot megelőző virágvasárnaphoz köthető a barka, mint szimbólum. Ugyanis a kereszténység a virágvasárnapon ünnepli Jézus bevonulását Jeruzsálembe. A barka szimbolikája leginkább Jézus Jeruzsálembe vonulásánál földre terített pálmaágak jelentésének felel meg, a nép pálmaágakat lengetve fogadta a Megváltót. A kora tavaszi időszaknak megfelelően a magyarok ezeket a pálmaágakat lombfakadás előtt virágzó fűz fajok vesszőivel helyettesítik. Virágvasárnaphoz számtalan népszokás kapcsolódik, többek között a barkaszentelés, amely elhárítja a rontásokat, megvédi tulajdonosa házát a vihartól és tűztől, veteményesébe tűzve pedig a terményt is növeli a magyar népszokások szerint.

A köznyelvben a barka szó a fűzfafélék apró gömbölyű pamacsokból álló füzérvirágzatát jelöli.

A barka elnevezés valószínűleg a „kis bárány”, azaz a barika szóból ered,

mivel a puha kis gömbök látványra és tapintásra is igen hasonlítanak a bárányok gyapjas szőrére. A barkát nem kell vízbe tenni, ha sokáig szeretnénk benne gyönyörködni. Ebben a formában kiszárad és akár évekig is eláll. Ha mégis teszünk alá vizet, akkor kivirágzik, és akár leveleket is hajthat, és hamarabb megy tönkre.

A tavasz közeledtét nemcsak a húsvétra való készülődés első jelei bizonyították a piacon, hanem az árukínálatban is láthattunk erre utaló jeleket.

Például kaphattunk már földi epret, igaz még csak görög importot.

Kilója 2500 és 3200 forint között mozgott. És ez még mind semmi! Nemcsak gyümölcsként, hanem palántaként is megvehettük az epret. Egy-egy tégely – egy-két palántával – nyolcszáz forintba került. A gazda szerint ezeket már nyugodtan ki lehet ültetni a kiskertekbe. Tehát: eperre fel!