Dr. Unger Zsolt: Színlelt szerződés

A színlelt szerződés mögött sok esetben az szándék áll, hogy a felek egy jogszabályt vagy egy harmadik személy jogát igyekeznek elkerülni. Nem ritka az sem, hogy így akarnak jogosulatlan előnyhöz jutni vagy kötelezettség alól mentesülni.Ilyen eset például, amikor az örökhagyó és a vele szerződő személy valójában azért köt egymással öröklési vagy tartási szerződést, mert meg akarják fosztani az örökhagyó leszármazóját a kötelesrészétől. Bár látszólag a tartásra kötnek szerződést, de valójában nem céljuk a tartási szolgáltatás nyújtása az örökhagyó részére.

A színlelt szerződés lényeges eleme, hogy mindkét fél közös akarata arra irányul, hogy a szerződés ne jöjjön létre. Ez azt jelenti, hogy a színlelésnek tudatosnak és kölcsönösnek kell lennie ahhoz, hogy a szerződés színlelt szerződésnek minősüljön.Ha a színlelés csak az egyik fél részéről áll fenn, az a szerződés létrejöttét és érvényességét nem befolyásolja. Ha egy szerződés színlelt, akkor két eset lehetséges.Az egyik eset, hogy a feleknek ténylegesen nem állt szándékukban, hogy a szerződést megkössék. Például adásvételi szerződést írtak alá, de valójában nem állt szándékukban, hogy a tulajdonjogot vételár ellenében a vevőre ruházzák át.A másik eset, hogy a felek szerződést kívántak ugyan kötni, de valójában más tartalommal akartak szerződni, mint amit kifejezésre juttattak. Utóbbi esetben beszélünk olyan színlelt szerződésről, amely egy másik szerződést leplez. Például, ha a felek ajándékozási szerződést írtak alá, de valójában adásvételi szerződést kívántak kötni. 

A színlelt szerződés következményei szempontjából lényeges kérdés, hogy van-e olyan szerződés, amelyet a színlelt szerződés leplezett. A színlelt szerződés semmis, tehát nem alkalmas arra, hogy joghatást váltson ki.Például egy színlelt tartási szerződés alapján az eltartó az ingatlan tulajdonjogát nem szerezheti meg. Abban az esetben, ha a színlelt szerződés más szerződést leplez, a felek jogait és kötelezettségeit a leplezett szerződés alapján kell megítélni. Így, ha a színlelt ajándékozási szerződés valójában adásvételi szerződést leplez, akkor a szerződést adásvételi szerződésként kell elbírálni. Például a megajándékozott, aki valójában vevő, köteles vételárat fizetni. 

Előfordulhat persze az is, hogy a leplezett szerződés más okból szintén érvénytelennek minősül. Ha a szerződés semmis, illetve érvénytelen, akkor a bíróság érvényessé nyilváníthatja, ha az érvénytelenség miatti érdeksérelem a szerződés megfelelő módosításával kiküszöbölhető vagy az érvénytelenség oka utóbb megszűnt. Színlelt szerződéseknél előfordulhat, hogy a szerződés harmadik személy érdekét sérti, ezért nem lehetséges az érdeksérelem megszüntetése a szerződés módosításával. Amennyiben a szerződés nem nyilvánítható érvényessé, akkor a szerződéskötést megelőző eredeti állapotot kell visszaállítani. Ennek keretében a kapott szolgáltatást a felek kötelesek visszaadni. Például semmis ajándékozási szerződés esetén a megajándékozott köteles visszaadni az ajándékba kapott dolgot. Ha a szerződés nem nyilvánítható érvényessé, és a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet nem lehet visszaállítani, akkor a bíróság elrendeli az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítését.