Mit tehetünk, ha romlott árut akarnak ránk sózni

Van, aki arra panaszkodott, hogy a kacsanyak szaglott, más pedig arra, hogy a vákumcsomagolt húst kellett kidobni.  Egyik panaszos sem tudta, hogy mit csináljon, mit tehet ilyen esetben.  A hentesüzletbe egyikük ugyan visszament szólni, hogy ki kellett a nyakat dobnia. Ott  azt javasolták neki, hogy szagolja meg a húst, mielőtt a pénztárhoz menne. 

Az olvasónk azonban úgy vélte, hogy nem neki kellene zacskót bontogatni és szagolgatni, hanem a boltnak kellene jobban odafigyelni a termékekre. 

A panaszok megszaporodásának valószínűsíthetően oka lehet az is, hogy az árak emelkedése miatt a húsfogyasztás csökkent, így előfordulhat, hogy tovább van a termék a boltban , mint az szerencsés lenne. 

Mindezen kérdéseinkkel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz  fordultunk,  s részletes választ kaptunk a kialakult helyzetre. 

DH: Mit tehet abban az esetben a vásárló, ha csak otthon veszi észre, hogy büdös, romlott a hús vagy a húskészítmény?

NÉBIH: A vásárló a vásárlás helyén szóban vagy írásban panaszbejelentést tehet, amelyet a forgalmazó köteles kivizsgálni. Az áru értékének visszatérítésére a vásárlás helyén tett bejelentést követően van lehetőség.

Az élelmiszer-higiéniával, az élelmiszer-biztonsággal és az élelmiszerek minőségével kapcsolatos közérdekű bejelentéssel a vásárló a forgalmazás helye szerint területileg illetékes járási hivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi osztályához fordulhat. Emellett hivatalunk ügyfélszolgálata is fogadja a közérdekű bejelentéseket e-mailben és az ingyenesen hívható ZöldSzámunkon (06-80/263-244). A ZöldSzám a nap 24 órájában hívható, munkaidőn kívül üzenetrögzítő veszi fel a hívásokat. További lehetőség a bármely mobiltelefonos platformon elérhető „Nébih Navigátor” alkalmazás, amelynek segítségével rövid videóval, hangfájllal vagy fényképpel is kiegészíthető a közérdekű bejelentés. A bejelentéseket kivizsgálás céljából az illetékes hatósághoz továbbítjuk.

A gyors és célzott hatósági kivizsgálás érdekében fontos, hogy a bejelentés lehetőség szerint minél több adatot tartalmazzon a kifogásolt élelmiszerre vagy a végzett tevékenységre vonatkozóan. E releváns információk a következők: a vásárlás helye (üzlet megnevezése, címe), ideje; az élelmiszer pontos neve; a gyártó/forgalmazó megnevezése; a termék gyártási száma (csomagolt áruknál); és a termék fogyaszthatósági/minőség-megőrzési ideje (csomagolt áruknál). A bejelentésnél részletezni szükséges a tapasztalt hiányosságot vagy szabálytalanságot.

Ha a fogyasztói bejelentést követő ellenőrzés során a hatóság hiányosságot vagy mulasztást tár fel az adott kereskedelmi egységben, abban az esetben kötelezi a vállalkozást a hibák megszüntetésére. Ezenfelül a jogsértéssel arányosan, bírság kiszabása mellett is dönthetnek a szakemberek: erről a bejelentőt – amennyiben valós elérhetőséget adott meg – az eljáró hatóság tájékoztatja.

DH: A boltokban látjuk a szavatossági határidőt, de van, hogy ezen időszakon belül is romlott a termék. Mi lehet ennek az oka?

Nébih: A termék lejárati időn belül megromlását okozhatja a szállítás, tárolás és az értékesítés folyamatában történt hiba. A hűtést igénylő élelmiszerek esetében a legfontosabb, hogy a hűtési lánc ne szakadjon meg. Az előállító által előírt hőmérsékleti tartománytól való eltérés eredményezheti a termék korai romlását. Előre csomagolt élelmiszereknél a csomagolás sérülése – ami lehet alig észrevehető is – szintén előidézhet lejárati időn belüli minőségromlást. Bizonyos termékhibákat, mint például a penészesedést, kiválthatja a gyártás alatt történt szennyezés. A romlás egyes esetekben azonban akár a vásárló hibájából is bekövetkezhet. Az élelmiszer-forgalmazó létesítmények ellenőrzése során a hatóság azt is vizsgálja, hogy a végzett tevékenység feltételei, a forgalomba hozott élelmiszerek, valamint a tevékenységhez kapcsolódó dokumentációk megfelelnek-e az európai uniós és nemzeti jogszabályokban foglalt előírásoknak.

DH: A húsboltokban viszont nincs támpontunk a szavatossági idő lejártára. Ilyenkor mire figyeljünk?

Nébih: Friss hús vásárlásakor, a csomagolatlan, pultba kihelyezett termékek esetében figyeljenek a hús felületére és az elszíneződésre. A friss hús felülete csillogó, nem beszáradt, színe az állatfajra jellemzően sötétebb vagy halványabb vörös. A termék átvételekor ellenőrizzék, hogy nincs-e kellemetlen, romlásra utaló szaga. Minőségének és biztonságának fenntartásához a húsokat – a többi hűtést igénylő áruval együtt – a vásárlás végén helyezzék a kosárba, és lehetőség szerint hűtőtáskában szállítsák hazáig, különösen, ha melegebb az időjárás. A friss húst hazaérkezve azonnal hűtőszekrénybe kell tenni.

Az előrecsomagolt húskészítményeknél és a friss húsnál minden esetben ellenőrizzék a címkén feltüntetett fogyaszthatósági időt. A vákuumcsomagolt termékeknél a belső felületen, a pára lecsapódása utalhat a hűtési lánc megszakadására. Ne vásárolják meg a sérült csomagolású vagy elszíneződött terméket. Nemcsak vásárláskor, hanem fogyasztás előtt is – főleg a nyári időszakban – akkor is fontos megvizsgálni az élelmiszerek külső megjelenését, illatát, színét és felületét, ha lejárati időn belül fogyasztják azokat. A megszokottól eltérő érzékszervi tulajdonságok utalhatnak arra, hogy az élelmiszer romlott, fogyasztásra nem alkalmas. Lejárt fogyaszthatósági idejű élelmiszert nem szabad elfogyasztani.

DH: Mi a Nébih tapasztalata és milyen intézkedéseket, szankciókat tesz?

Nébih: Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervek az évi szezonális, kiemelt ellenőrzések mellett több alkalommal friss hús célellenőrzést is végeztek. A húsok célellenőrzésénél azok származását, nyomonkövethetőségét és a forgalmazás higiéniai feltételeinek teljesülését (pl.: a hűtőlánc megszakadása) vizsgálták. Elmondhatjuk, hogy a legtöbb üzlet tevékenysége megfelel a jogszabályi követelményeknek, és a jogsértések előfordulása is csökkent. 

Eseti hatósági élelmiszer ellenőrzés abban az esetben történik, amennyiben hatóságtól, civil szervezettől vagy a fogyasztóktól érkezett élelmiszerbiztonságot érintő bejelentés. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével jogkövetkezményeket alkalmazhat. 

A bírság kiszabása mellett – lehetséges opcióként – szerepelhet a tevékenység végzésének határozott időre, teljesen vagy részlegesen történő felfüggesztése, esetleg korlátozása, a működés megtiltása, az újbóli működés feltételhez kötése.

A fenti intézkedésekre abban az esetben kerülhet sor, ha a feltárt hiányosság vagy szabálytalanság élelmiszerbiztonsági veszélyt hordoz.