Bizakodva néznek előre

Tényleg a munka dandárját a helyi civil szervezetek végzik el? Hogy állnak a közösségépítéssel, és miért olyan fontos az nekik? Csak mulatság az életük, vagy nekik is vannak hétköznapi problémáik? Rauf Norbert polgármesterrel ezekről a dolgokról is beszélgettünk.

- Elégedetten tekintek vissza az elmúlt évünkre. A legbüszkébb arra vagyok, amit saját erőből tudott elérni a településünk, mint például a rendezvényeink, mert azok az emberek kedvére való voltak – mondta a polgármester.

Évekkel megelőzve az ezt szorgalmazó trendet, az ottani emberekkel aktív, jól működő közösségeket hoztak létre. 

- Ezek viszik előre a településeket az általuk szervezett programokkal és a megteremtett jó hangulattal. Az én olvasatomban ez egyik legfontosabb dolog a mi életünkben is. A civil szervezetek mozgatják a kulturális és a közösségi programok egy részét, részvételre és közös tevékenységre buzdítják az embereket és segítik az intézményeinket. Nélkülük egy ekkora település élettelenné válna.

Hogy lehet rávenni a polgárokat, hogy segítsenek a bölcsődének, óvodának és az iskolának is?

- Úgy, ha a sajátjának érzik, mert a gyermekük oda jár. Hasonló a helyzet a Faluparkunkkal is, hiszen a családjaikkal és a barátaikkal együtt látogatják. Büszkék mindegyikre, ahogy a közösen ráfordított munkájukra is. Nem csak hasznos munkát végeznek, de a felkészülés és a végrehajtás közben jól is érzik magukat egymás között. Az idei évre is tervezek társadalmi munkát. A Falu Park szépítésére. Oda egy sóházat is építünk a légzőszervi betegségben szenvedők ellátására, ahová a környékbelieket is szívesen látjuk.

A diákok?

- Őket azért szeretem foglalkoztatni a nyári programok során, mert fiatal korban megismerik a közösségi érzést. Amit ők ott megteremtenek, azt már a sajátjuknak érzik, vigyáznak rá és a későbbiekben szívesen fejlesztik tovább, ha alkalmat adunk rá. Megalapoznak valamit, ami a későbbiek folyamán fontos lesz mindenkinek.

Volt-e olyan, ami nem sikerült?

- A rajtunk múló kitűzött céljaink megvalósultak. Persze többet is szeretnénk elérni. Utat építeni, egyéb fejlesztéseket létrehozni. Vannak háttérbe szorult intézményi fejlesztéseink, amik még nem kaptak zöld utat. Például még mindig nem sikerült a településünkre csatornahálózatot varázsolni. Ez például nem rajtunk múlott. A nagykarácsonyival együtt három éve be van állítva egy uniós forrásra, azt nem kaptuk meg, ezért áll a beruházás. Arra számítottunk, hogy már a tavalyi évben megépíthetjük a Daru sor teljes úthálózatát, ami szintén nem sikerült. Karácsonykor viszont megkaptuk a kedvező döntést, ezért az idén meg fogjuk csinálni.

Már egy térség számít a rendezvényeitekre!

- Ez egy nagyon jó dolog, és meg is fogjuk tartani őket. Ahogy tavaly, úgy az idén is meg lesz a lovas- és a falunapunk, legalább azon a színvonalon, mint az elmúlt évben. Ezt is az egyik civilszervezettel karöltve valósítjuk meg, ahogy a kisebbeket is. 

Kritika megfogalmazódott?

- Az építőjellegűek mindig hasznosak. Lehet belőle tanulni és át kell gondolni, hogy az embereknek mire van szüksége?! A többségnek tetsző programokat kell szervezni. 

Van-e fedezet az álmokra?

- Akkorát kell álmodni, amire lehetőség mutatkozik. Persze fáj, ha nincs rá módunk, pláne, ha másoknak az is sikerült. Úgy kell dolgoznunk, hogy mielőbb sor kerülhessen rá. Ilyen álmunk például egy kultúrház, vagy egy nagy tornaterem, ahol a közösségi rendezvényeinket a rossz idő esetén is fedett helyen lehet megtartani. 

A derűsebb jövőképről

- Nagyon nehéz ezt előre látni. Most nehéz helyzetben vagyunk, az emberek is „forrás hiányosak”, de látunk biztató jeleket, mert vannak olyan szektorok, ahol már kedvezőbb jövedelemhez juthatnak a dolgozók. Bizakodnunk kell, hogy fellendülés következik, gyarapodni fognak a családok és akkor a szolgáltatók is jobb helyzetbe kerülnek. Itt a településen belül igyekezünk takarékoskodni és a forrásainkat úgy felhasználni, hogy a közösségünk számára kedvezően teljen el az évünk is!