Meddig tekergetjük még az órát?

Világszerte jelenleg mintegy hetven országban tekergetik az órát március és október végén. A nyári időszámítást/óraátállítást elsőkként az első világháború alatt alkalmazták Németországban célja az volt, hogy kevesebb mesterséges világítás előállításával üzemanyagot és energiát tartalékoljanak a háborúra. Ezt később más országok is vezették. Voltak olyan országok, amelyek első óraátállítást az első világháborúban ejtették meg, de csak a második után állították vissza. 

Az I. világháború idején Magyarországon német példára vezették be először a téli-nyári időszámítást gazdasági megfontolásból. Hazánkban az első óraátállítás 1916. április 30-án éjjel történt, 23 óráról 24 órára módosították az aktuális időt. A XX. század során hol bevezették, hol megszüntették a téli-nyári időszámítást. A második világháborút követően 1954 és 1957 között ismét jött az időkorrigálás, ám 1958–1979 között szünetelt az óraátállítás. A téli-nyári időszámítás 1980-ban tért vissza, hogy az ország takarékoskodjon a villamos energiával. 1996 óta pedig már kormányrendelet szabályozza az óraátállítást. A gazdasági szerkezetváltás és a megváltozott fogyasztási szokások miatt a 2010-es évek elején egyre több szakember kérdőjelezte meg a téli-nyári időszámítás hasznát. 

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító egy korábbi becslése alapján téli-nyári időszámítással egy Eger méretű város éves fogyasztásának megfelelő villamos energiát spórolhatunk meg éves szinten. Az Európai Unió még 2019-ben döntött arról, hogy a tagországoknak 2024-ig dönteniük kell melyik időszámítás alkalmazzák majd. A magyar kormány korábban kiállt a kettős időszámítás kivezetése mellett, ám az közös uniós megállapodáshoz kötötte. A Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltára Mióta játszunk az idővel című cikkében felidézte, hogy egy 2013-ban készített felmérés szerint a magyarok jelentős többsége szakítani az óraátállítás rendszerével. Tízből kilencen megterhelőnek tartják a kétféle időszámítást. Sokan egészségügyi panaszokról számolnak be az óratekergetést követő pár napban. A szakemberek szerint a szervezetünk belső órájának is szüksége van néhány napra, amíg alkalmazkodik az új időszámításhoz. Néhányan fáradékonyságra, dekoncentráltságra, levertségre panaszkodnak ezen időszakban. A statisztikák szerint az óraátállítást követő napokban megnő a kockázata a munkahelyi és közlekedési baleseteknek. Némileg kárpótol minket azonban, hogy vasárnapra virradóra plusz egy órát alhatunk.