Az ügyvéd tanácsai: a pénztartozás teljesítéséről

A pénztartozás teljesítése a tartozás megfizetése. Fizetés alatt a pénz tulajdonjogának a jogosult részére való átruházását, vagy a jogosult fizetési számlájára való befizetést vagy átutalást kell érteni.

A pénz tulajdonjogának átruházását másként készpénzben való fizetésnek nevezzük, azaz amikor a pénz fizikailag cserél gazdát a felek között. A fizetés másik módja a jogosult számlájára való készpénz befizetés. Ez utóbbi esetben nem közvetlenül a jogosult fizikai birtokába kerül a pénz, hanem a számlájára.

A harmadik mód az átutalás, ami alatt a pénzösszegnek bármilyen számlák közötti átvezetését értjük. Ilyen például a jogosult számlájáról a
kötelezett számlájára való átutalás, vagy a beszedési megbízás. Nem fizetés, ha a kötelezett tartozását nem pénzben, hanem más módon kívánja kiegyenlíteni, például ingó dolog vagy ingatlan tulajdonjogának átruházásával. Az ilyen teljesítést a jogosult nem köteles elfogadni.

A pénztartozás készpénzfizetés esetén a pénz átvételének időpontjában válik teljesítetté. Minden egyéb esetben abban az időpontban teljesített a fizetés, amikor a pénzt a jogosult fizetési számláján a jogosult számlavezető bankja jóváírta vagy azt jóvá kellett volna írnia. A pénztartozást a teljesítés helyén és idején érvényben lévő pénznemben kell megfizetni. A jogosult a teljesítési határidő előtti teljesítést is köteles elfogadni. A teljesítés helye készpénzfizetés esetén a jogosultnak a fizetési kötelezettség keletkezésének időpontja szerinti lakóhelye. Egyéb fizetési mód esetén a teljesítés helye a jogosultnak a kötelezettség keletkezésének időpontja szerinti fizetési számláját vezető bank telephelye, ennek hiányában székhelye. Ha a kötelezettség keletkezésekor
a jogosultnak több fizetési számlája van, a kötelezettnek a teljesítési hely tekintetében választási joga van.

A más pénznemben meghatározott pénztartozást a teljesítés helye szerinti jegybank által a teljesítés idején meghatározott árfolyam alapján kell
átszámítani. Ha az azonos jogviszony alapján például kölcsönszerződés fennálló teljes tartozást a kötelezett befizetése nem fedezi, akkor a befizetett
összeget elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a fő tartozásra kell elszámolni.

Más a helyzet, ha a kötelezettnek több tartozása áll fenn a jogosulttal szemben, például több szerződés alapján is tartozik a jogosultnak. Ebben az esetben, ha a fizetés nem fedezi az összes tartozást, a kötelezettet illeti a választás joga, hogy mely tartozására kívánja azt elszámolni.

Ha a kötelezett a tartozások elszámolásának rendjéről nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel, a másik fél döntheti el, hogy az esedékes és nem vitás tartozások közül a teljesítést melyik tartozásra számolja el.